Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

A nemzetgyűlés 406. ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken. 389 hang a középen: Jó tanács!). Ez lehet a reakció­sok véleménye, de nem az én véleményem. De ennek a reakciós álláspontnak is a fordított vi­szony felelt volna meg. A kormánynak ez az argumentuma azonban nem őszinte, mert ha őszinte lett volna ez az argumentuma, akkor, a szociáldemokratákat, az ipari munkásságot — védeni nem akarom őket, de mint történelmi tényt mégis csak meg kell állapítani, hogy a szociáldemokráciának a proletárdiktatúrával szorosabb volt a kapcsolata, mint a falusi földmiveslakosságának —, a proletár tömegeket nem lett volna szabad titkos szavazás alá bo­csátani. Bizonyos tehát, hogy itt a kormányzat­nak nem az az őszinte igazi szándéka, amelyet a r kormány híresztelt és ami itt az előadó ur részéről is elhangzott. A bolsevizmus fészke nem a falu. A forradalmak nem a falvakból in­dulnak ki. Ha tehát ettől fél a kormány, akkor mi megnyugtathatjuk, hogy az sohasem fog be­következni, hogy a magyar faluban akár a nemzetközi, akár másfajta felforgató irányzat gyökeret eresszen, mert ha a kormány nem elég erős, hogy a maga eszközeivel a magyar falut megvédje ezekkel az irányziatokkal szemben, majd ott leszünk mi (Meskó Zoltán: ügy van!) és mi teljesíteni fogjuk kötelességünket, ha a kormány nem teljesiti atekintetben, hogy a magyar falut a felforgató irányzatok soha ki ne kezdhessék. (B. Podmaniczky Endre: Ez csak mondás! — Meskó Zoltán: Tett is ez, báró ur, egészen nyugodt lehet! Ott leszünk!) T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavaslat­nak legerkölestelenebb pontja az, hogy tulaj­donképen kétféle polgárt statuál és hogy a kor­mányzat nem érzi, hogy a magyar földmives népnek másodosztályba való lesüllyesztése bántó és meggyalázó a falu népére. Ez önérzetében sérti, bántja és támadja meg a falu népét, s olyan sebet üt a lelkén, amelyet nem tud behe­geszteni semmiféle ravasz fondorlat és ra­bulisztika. Ez a javaslat önérzetében gyalázza meg a falu népét, mert az csak nyilt ellenőrzés mellett szavazhat. Mivel a falu népét nem tart­ják olyan megbízhatónak, mint a városi lakos­ságot és a munkásságot, szavazatát ellenőrzi a hatalom és ez okvetlenül bántja a falu népét, és fel fogja háboritani az egész ország közvé­leményét. A fakultatív titkosság, amelyet ez a tör­vényjavaslat meg akar valósítani, ellenkezik a jogegyenlőség elvével is. Mert ha a politikai egyenlőség olyan szabály, amelyet egy demo_­kratikus alapon felépített ország mellőzhet, ak­kor bizonyos, hogy az a jogegyenlőtlenség, mely ebből a javaslatból kicseng, okvetlenül sérti azt a részt, amely alul marad. Sérti a magyar fa­lusi népet, amelynek nem adatik jogegyenlő­ség a városi lakossággal szemben. Ha a kor­mánynak azt az érvét, azt az argumentumát vizsgáljuk, hogy szükség volt itt arra az intéz­kedésre, hogy a választások a vidéki helyeken, a községekben, a falusi kerületekben nyíltak legyenek, mert azt akarja a kormány, hogy ebben az országban soha semmiféle felforgató irányzat felül ne kerüljön, akkor felesleges lett volna minden többi argumentum, amelyet ebben a dologban elpazaroltak. A mi meggyő­ződésünk szerint a választás tisztaságának semmi más biztoséka nincs, csak a titkosság. Hiába foglalták itt paragrafusokba, monda­tokba azt, hogy miképen akarja a kormány biz­tosítani a tisztaságot: hogyha egyszer a tit­kosságot meg nem adja a kormány, ez mind irott malaszt marad, papirostörvény, amelyet zsebrevág a legkisebb szolgabíró is, Éz olyan j humbug, amelynek a gyakorlati életben semmi­, féle eredménye nem lesz. T. Nemzetgyűlés! Azok az érvek, amelye­ket a kormány és az igen t. előadó ur felhozott a nyíltság védelmére, hogy t. i. a magyar em­ber nyilt jellemével nem egyezik meg az, hogy titkosan szavazzon (Meskó Zoltán: Akkor a városokban nincs nyílt jellem!), valóban kacag­tatóak és igen furcsák. Ha az igen t. előadó ur­nák és talán az igen t. minister urnák is ez az álláspontja, akkor mi és önök, igen t. képviselő­társaim, nem vagTunk magyarok, mert a mi jellemünkkel sem egyeztethető össze, hogy itt a nemzetgyűlésen a bizottságokat, a jegyzőtől kezdve az elnökig, a választott tisztviselőket titkosan választjuk. Ha tehát jellemszegény­segre vall az, hogy valaki titkosan akar sza­vazni, akkor meg kell állapítani, hogy itt is nagy jellemszegénységről lehet szó, amikor tit­kosan szavazunk. Azonban ez is egy olyan indoka a kormányzatnak, amelyet hadánál fogva ráncigál elő, hogy valami ürügyet hoz­zon fel arra, hogy a mag*a reakciós intézkedé­seit és akaratát hogyan tudja meg*alapozni. Gyakori vád és az rgen t. előadó úrtól is hallottuk, hogy a mai kulturális viszonyok még nem tették éretté a, népet arra. hogy a tit­kos választójoggal élhessen. Gyakori vád. hogy éretlen még a magyar nép és hogy felül a demagógiának. T. Nemzetgyűlés! A magyar ember nem éretlen, semmiesetre sem éretlen annyira, hogy felüljön azoknak a demagógok­nak, akik ezeket az éretlenségeket híresztelik és akik ilyen éretlen arg-umentumokkal állnak elő. A magyar nép az ilyen demagógoknak fel­ülni nem fog soha. Azt szokták kérdezni, hogy ki előtt és mit akar titkolni tulajdonképen a magyar népi Mi oka van neki arra, hogy titkosan mondja mes- a maga meggyőződését? (Közbeszólások balfelöl.) Ez igazán olyan naiv kérdés, hogy arra teljesen feleslegesnek^ tar­tom válaszolni, hiszen ha csak ezt a néhány közbeszólást fűzöm csokorba, már ebből meg­állapíthatjuk, hogy igenis mélységes és komoly okai vanak a magyar népnek arra, hogy köve­telje a titkosságot, mert gyakran kenyerével, családjával, boldogságával, jövőjével, exiszten­ciájával és szabadságával fizet meg azért, hogv nyíltan mondja meg a maga véleményét. (Dénes István: Bíróság elé hurcolják és be­csukják őket derüre-borura!) Az igen t. előadó ur azt mondja, hogy a javaslat meg akarja menteni az értelmiség vezető szerepét. (Kiss Menyhért: Szegény I) Hát, az értelmiség vezet ma ebben az ország­ban ? (Déne p István: Kuna P. mint értelmi­ség!) Hát, önök komolyan állították fel ezt a tételt, hogy az értelmiség vezethet és ma az értelmiség vezet? Nem igy van a dolog. Az értelmiség ma nagyon távol áll a vezetéstől. Tolakodó, üresfejű "potentátoknak a világa az, amit most élünk. (Ügy van! jobbfelöl.) Néz j zünk csak körül, hány olyan értelmes ember | vau pl. a nemzetgyűlésen (Uay van! Ugy van! jobbfelöl.), aki két esztendő óta, amióta a man­dátum a kezében van, még egy tőmondatot se mondott ki a nemzetgyűlésen. Ennek az értel­miségmek vezetésére akarják önök bizni tovább ÍS ezt az országot? (Kiss Menyhért: Ezek a legjobb mungók!) Ez az értelmiség hivatott arra, hogy ezt az országot vezesse, megmentse és jobb sors kikötőjébe vigye? Nem, t. Nemzet­gyűlés, ez megint csak olyan argumentuma a túlsó oldalnak, amely argumentum összeomlik, mint a kártyavár. Amikor a választójog titkossága ellen ke­resnek argumentumokat, elő szokták ráncigálni - 61*

Next

/
Oldalképek
Tartalom