Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

384 A nemzetgyűlés 406. ülése deknél és zselléreknél, az adósoknál, a függő viszonyban levőknél!) A titkos szavazás hivei hivatkoznak általában a külföldi példákra, amire a nyilt szavazás hivei azt felelik (Szilágyi Lajos: Az 1920-as választásokra hivatkozunk elsősorban), hogy tudományos, művészeti, társadalomtudományi kérdésekben igenis. bele kell kapcsolódnunk a nyugati államok eszmeáramlatába, politikai intézményeit azonban minden állam a maga konkrét viszonyai szerint alakitja. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Azok szerint a viszonyok szerint, amelyeket parancsol a történelmi fejlődés, amelyeket megkívánnak a mi konkrét viszonyaink, elsősorban kulturális és gazdasági viszonyaink. (Ugy van! jobbfelől. — Zaj a baloldalon.) A titkos szavazás hivei azt mondják továbbá, hogy az megvédi a függő helyzetben levőket a terror ellen. (Ugy van! bal felől.) A nyilt szavazás hivei erre azt felelik, hogy ez ellen jobban megvéd a nyilvánosság (Ugy van! jobbfelől. — Ellentmondások balfelől.J, mert minden visszaélésnek és terrornak jelensége könnyebben napfényre kerül nyilvános szavazás esetén, mint titkos szavazás esetén. (Kiss Menyhért: Humor a mellényzsebben!) Azonkívül a titkos szavazás nem véd meg a visszaélések ellen, hiszen a titkos szavazás — mint tudjuk — egészen uj nemeit termelte ki a választási visszaéléseknek. Körülbelül ezek az érvek voltak pro és kontra, amelyek már az 1913-iki és 1918-iki választójogi törvény tárgyalását megelőző vitákban is domináló szerepet játszottak, és ezek eredményezték azt, hogy akkor is a nyilt és a titkos szavazás kérdése egy kompromisszumban nyert megoldást. Akkor is a törvény rendelkezései azt a kompromisszumot tartalmazták, hogy Budapest székesfővárosban és a vidéki törvényhatósági városokban a szavazás titkos, egyéb helyütt pedig nyilvános. (Ugy van! jobbfelől. — Zaj a baloldalon.) Igen t. Nemzetgyűlés! A választójogi bizottság többsége előterjesztett jelenségének tanúsága szerint álláspontjának konzekvenciáit nem óhajtja levonni a tekintetben, hogy elfogadja ezt a kompromisszumos megoldást és tisztelettel ajánlja annak elf ogadását. Hogy ezt teszi, erre őt körülbelül a legfontosabb következő szempontok indították: Tagadhatatlan tény, hogy a választás titkosságának kérdése — okkal-e vagy ok nélkül — ugy idegződött be a közvéleménybe és számos párt felfogásába is, mint a demokráciának követelménye. Tagadhatatlan tény az is, hogy a legutóbbi választások alkalmával már a^ gyakorlatban érvényesült is ez a székesfővárosi választásoknál, s a politikai eszélyesség nem engedheti meg, hogy azt a rendszert, amelyet a demokratikus felfogás akkor vívmányként tekintett, most mi visszaszorítsuk. Amellett pedig nem csekély mértékben esett latba az az érv is, hogy ha a, titkos szavazásnak van egyáltalában a függő helyzetben levőkre védelmi hatása, ugy az kétségtelenül elsősorban a városokra vonatkozhatok, ahol a függő helyzetben levő köz- és magántisztviselők, továbbá az alkalmazottak, munkások, és pedig leginkább ipari munkások nagy tömege él együtt. (Zaj a. baloldalon.) Mindezek alapján a választójogi bizottság azt javasolja, hogy tartassék fenn a nyilt szavazás a vidéki kerületekben, a törvényhatósági városi kerületekben pedig a titkos szavazás azzal a változtatással, hogy a szavazás csak azokban a vidéki törvényhatósági városokban legyen titkos, amelyek egynél több képviselőt választanak, vagyis ahol a válasz». évi május hó 8-án, pénteken. tás egyúttal lajstronios is. (Szilágyi Lajos: Mi lesz Bajával? —Zaj.) Ebből az elvi álláspontból nagyon természetesen következik az, hogy a vidéki választókerületek között nyilt maradjon meg a szavazás abban az öt u. n. bányakerületben is, amelyeknél egyébként a t kormány eredeti javaslata a titkos szavazás behozatalát indítványozta. (Szilágyi Lajos: Sopronnak hálából a népszavazás után!) Az előterjesztett választójogi javaslat megadni javasolja a passzív választójogot minden választónak, ha ,30-ik életévét betöltötte. Emellett azonhan nevezetes korlátokat és feltételeket szab, olyanokat, amelyek biztosítani alkalmasak azt, hogy a képviselőháznak ugy összetételében, mint működésében nem érvényesülhet más szempont, mint tisztán a nemzeti állam érdeke. (Helyeslés a jobbóldalon. — Zaj balfelöl.) Máshol ez nagyon természetesen téliesen felesleges kikötés lenne: hiszen képzelhető-e egy nemzeti képviselet, amely nem a nemzeti szempontok figyelembevételével alakul meg és működik? Amikor azonban a minket megcsonkító államok gyűrűje vesz körül bennünket, és itt benn a kommunista szervezetek lappangva és titokban épitik ki a maguk sejtrendszerét (Kiss Menyhért: Ezzel a választójoggal csinálják meg! — Szilágyi Lajos: A 8 Órai Újság uszítja őket naponta! önök tenyésztik ki a baloldali szocialistákat! — Zaj és ellentmondások jobbfelöl.), akkor egyáltalában nem állithatjuk azt, hogy a robbantási kísérletek nem lopakodhatnak be magának a képviselőháznak is a termébe. Ezeket a garanciákat a törvényjavaslat a következőkben állítja fel: Nem választható meg országgyűlési képviselővé az (Szilágyi Lajos: Vary István kihez járt tárgyalni? — Gr. Bethlen István ministerelnök: Halljuk, kihez járt? — Zaj.), aki a törvény életbeléptét megelőzően egy évnél hosszabb ideig engedély nélkül az országon kivül lakott. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Szilágyi Lajos: Önök tenyésztik ki a baloldali szocialistákat! — Zaj és ellentmondás jobbfelől.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon. Puky Endre előadó: Világos dolog, hogy ez az úgynevezett emigránsokra vonatkozik. Nem választható meg képviselővé az, aki az u. n. tanácsköztársaság idején exponált állást töltött be. (Élénk helyeslés jobbfelől.)

r Amellett a javaslat meghonosítja a képviselői eskü intézményét. A képviselői eskü Európa sok államában már otthonos, nálunk most készül bevonulni törvénykönyvünkbe. De ez nemcsak olyan eskü, amely a nemzeti hűség és a lelkiismeretes munka ünnepélyes ígéretét tartalmazza, hanem amely konkrét kötelezettséget is jelent. Kötelezettséget az esküt fcevő képviselőre nézve a tekintetben, hogy a törvények megváltoztatására másként, mint törvényes utón nem törekszik (Helyeslés jobbfelől), és kötelezettséget jelent abban a tekintetben, hogy a képviselőházon kivül álló tényezőktől képviselői működésére vonatkozólag irányitást el nem fogad, sem ilyen tényezők döntésének magát alá nem veti. (Helyeslés jobbfelől. —- Létai Ernő: Alkotmánytalan küzdelem a nyilt szavazás! — Kiss Menyhért: Titkos tanácsosok szegték meg az esküt! — Szilágyi Lajos: Önök már lövettek arra, akinek esküt tettek! Lövettek a királyra! -— Meskó Zoltán: A vonatra lőttek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Puky Endre előadó: De épen azért, mert a