Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

A nemzetgyűlés 406. ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. — A III. bírálóbizottság beterjeszti ítéletét Peidl Öyula kérvénnyel megtámadott megbízó­levele tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány­könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének felolvasása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Bud János, Rakouszky Iván,, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra iO perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el:) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző, a ja­vaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héij Imre jegyző ur. Bemutatom a szanálási törvény ellenőrző bizottságnak az 1921 : XXXIX. tcikk alapján kiszabható adópótlékról szóló 1925. évi 700. P. M.; az értékpapirforgarmi adó leszállitásá­ról, a váltók illetékéről, a váltóhitel biztosítá­sára kiállítatott jelzálogkötési okiratok illeté­kéről, a részvénytársaságok és szövetkeze­tek egyesülésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 900—903. P.M. es az egyenes adókra vo­natkjozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló 1924. évi 4000. P. M. sz. rendeletek tárgyában 1925. évi április hó 22-én tartott ülésének jegyzőkönyvét. Tudomásul vétetik és a jegyzőkönyv irat­tárba helyeztetik. Bemutatom Csanád, Arad, Torontál vár­megyék közönségének feliratát a magyar szo­ciáldemokrata képviselők bécsi szereplése ügyében. A felirat a házszabályok 246. §-a értelmé­ben előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ki­adatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyű­lési képviselők választásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó urnák a # szót megadnám, a házszabályok 204. %-B. alapján, jelentem! a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az országgyűlési kép­viselők választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásának tartamára a belügyminister ur dr. Ladik Gusztáv államtitkárt, dr. Blaha Sándor helyettes államtitkárt és dr. Horváth Béla mi­nisteri osztálytanácsost ministeri megbizot­takul bejelentette, akik a választójogi törvény­javaslat tárgyalásán a szükséges felvilágosítá­sok megadása végett megjelenhetnek. Tudomásul vétetik. Az előadó urat illeti a szó. Puky Endre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Napjainkban a népképvi­seleti államokban mindenütt rendkivüli fontos­sággal bir a választójog kérdése, mert a tör­vényhozások jelentősége mindenütt állandóan emelkedik azáltal, hogy a gazdasági, kulturális és jogi életnek mind ujabb és ujabb tereit ve­szik szabályozás alá és mind szélesebb népréte­gekben erősödik a törekvés, hogy a törvényho­zásban való részvétel utján politikai befolyásra tegyenek szert. Nálunk azonkivül különleges körülmények is emelik a választójogi reform fontosságát. így először az a körülmény, hogy évtizedeken keresztül — igy pl. 1874-től 1913-ig, tehát közel negyven esztendeig — nem történt a választó­jog terén olyan lépés, amely jogkiterjesztéssel járt volna. A világháború alatt férfilakossá­gunk messze országokba vetődött el, uj állami és társadalmi berendezkedéssel ismerkedett meg. Államfentartó jelentőségének mind erő­sebb tudatára ébredt és hazahozta magával azt a természetes vágyat, hogy része legyen az ál­lam közügyeinek intézésében, amelynek fentar­tásához nevezetesen és áldozatos személyi szol­gálatokkal hozzájárult. A forradalmak utáni lélektani hatások csak növelték az ez iránti tömegkivánalmat, amely­nek teljesítése elől bizonyos józan határig el­zárkózni nem lehet s sem okos. sem jogos dolog. Azonkívül egy különleges körülmény is nagyjelentőségűvé teszi nálunk a választójogi reformot, és ez az, hogy a reform egyúttal visz­szatérést is jelent a képviselőházhoz, ennél­fogva nevezetes lépést jelent alkotmányos jogéletünk teljességének és folytonosságának! helyreállításához» Természetes dolog tehát, hogy rendkívüli jelentőséggel bir a most elő­terjesztett törvényjavaslat s politikai és köz­jogi életünk tengelyét érinti. Nem szándékozom az eddigi választójogi törvények részletes ismertetését előadni, csu­pán mintegy madártávlatban, reflektorfény­nyel óhajtom megvilágitani a választójog fej­lődésének periódusait. Az első periódus, ame­lyet a konzervatív választójog periódusának nevezhetek mai szemszögből nézve, megindul népképviseleti kormányrendszerünk megalakí­tásával, a vagyonra, jövedelemre, foglalko­zásra és a magas értelmi cenzusra alapított NAPLÓ XXXI. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom