Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-405
A nemzetgyűlés 405. ülésé 1925. évi május hó 7-én, csütörtökön, Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Szilágyi Lajos, Marschall Ferenc és Baross János napirendelőtti felszólalásai. — Az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének felolvasása. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Rakovszky Iván, Mayer János, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyző könyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom 1 Bács-Bodrog vármegye közönségének két rendbeli feliratát, a tri'anoni békeszerződés revíziója, valamint a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban a nyílt szavazás behozatala tárgyában. Minthogy a választójogi törvényjavaslatot most tárgyaljuk Bács-Bodrog vármegye közönségének e tárgyra vonatkozó felirata letétetik a Ház asztalára, mig a trianoni békeszerződés revíziójára vonatkozó felirat, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, a házszabályok 246. §-a alapján kiadati'k a kérvényi bizottságnak. Mielőtt mai napirendünk tárgyalására át térnénk, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szilág-yi Lajos, Marschall Ferenc, valamint Baross János képviselő urak napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak tőlem engedélyt. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Néhány hónapi távollét után az országos demokratikus szövetség tagjai arra az elhatározásra jutottak, hogy a nemzetgyűlés üléstermébe visszatérve, a kormány elleni harcot újból a nemzetgyűlés üléstermében folytatják s a félbehagyott harcot itt újra felveszik. Ebből az sIkalomból indíttatva érzem magamat, hogy állásfoglalásunkat a nagy nyilvánosság előtt egész röviden megindokoljam. 1922-ben, amikor ez a nemzetgyűlés megalakult s a nemzetgyűlés üléstermében első ízben megjelentünk, a maihoz hasonló nehéz helyzetben éreztük magunkat. A szövetkezett ellenzéki pártoknak ugyanis a választások előtt az volt a meghatározott álláspontja — s ezt egy manifesztumban az ország lakossága előtt közhírré is tették —, hogy a Bethlen-kormánynak nem volt se oka. se joga arra, hogy a választójogot rendeletileg szabályozza és hogy NAPLÓ XXXI. ezen az alapon hívja össze a második alkotmányozó nemzetgyűlést. Akkor mi előre törvénytelennek minősítettük az összeülő nemzetgyűlést. Sajnos, az ellenzéknek ez az álláspontja azóta elmosódott s az ellenzék egyes részei napirendre tértek afölött, hogy akkor milyen elvi állásponton állottak, úgyhogy ma alig van már szó arról, hogy voltaképen mi csak a kényszerrel alkudtunk meg akkor, mikor ebben a nemzetgyűlésben 1922-ben törvényhozói kötelességünk teljesítését megkezdettük. Mi akkor azt vártuk az igen t. kormánytól, hogy egy törvényjavaslattal jön a nemzetgyűlés színe elé. amely törvényjavaslattal^ az akkor kiadott választójogi 1 rendeletet utólagosan törvényesíttetni;, tehát utólagosan jóváhagyatni fogja. Tényleg az egyik indemtoitási törvényjavaslatban volt is idevonatkozólag egy javaslat. Előttem ismeretlen okokból azonban ez a javaslat az indemnitási törvényjavaslatból ki lett véve, és mostanáig hasonló" javaslat elibénk nem került, egészen, a mai napi ! g, a választójogi törvényjavaslat tárgyalásáig, amely javaslat egyik pontja most, _ 1925 májusában kivánja törvényesíttetni és jóváhagyatni azokat a választójogi rendeleteket, amelyek alapján ez a nemzetgyűlés egybegyűlt s amelyek alapján ez a nemzetgyűlés a törvényhozói funkciókat immár harmadik éve teljesiti. Eddig tehát valami csodálatos helyzetben voltunk — ahogy most megítélhetjük —, mert vagy szükség van erre a jóváhagyásra és törvényesitésre vagy nincs. Ha szükség van erre most, akkor szükség volt rá 1922-ben i's, és a kormánynak már akkor kellett volna ezzel a javaslattal jönnie. Ha pedig nem szükséges, akkor nem értjük, hogy ebbe a választójogi törvényjavaslatba, amelynek tárgyalását ma megkezdi a t. Nemzetgyűlés, miért vétetett fel ennek a nemzetgyűlésnek a törvényesítése. 1922-ben, amikor mi bejöttünk ebbe a nemzetgyűlésbe, abban a tudatban voltunk, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlésbe jöttünk be. A belügyminister urnák a választójogi bizottságban elhangzott nyilatkozatából azonban megtudtuk, hogy mi szörnyű tévedésben ^oltunk: mi nem vagyunk tagjai egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek. A ministerelnök ur határozottan meg is cáfolta ezt a szót, hogy „alkotmányozás" volna a mi feladatunk, hanem. megmagyarázta számunkra a ministerelnök ur. hogy ez a törvényhozási testület, így aho57
