Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-404

A nemzetgyűlés 404. ülése 1925, évi május hó 6-án, szerdán. 355 legesek, mert arra az eljárásra, amelynek alap­jául szolgainak, nem alkalmasak. Akkor, ami­dőn ezt a rendeletet kibocsátottam, nem gon­doltam semmiféle párt érdekeire, a választók érdekére gondoltam és arra a kötelességre, amelyet a törvény és a törvényben lefektetett elvek elibém szabnak. Ezekben válaszoltam az igen t. képviselő ur interpellációjának első részére. Felvetett azonban a képviselő ur egy második kérdést is, nevezetesen azt, hogy vájjon helyeslem-e azt, hogy a székesfőváros kormánybizto.sa a. válasz­tási pártharcokba beleavatkozik 1 ?' Az 1918. évi XVII. te. az előző választási törvényeknek meg­felelően intézkedik abból a szempontból, hogy a közhivatalnokok mitől kötelesek tartózkodni a választási időszak alatt. Igenis figyelemmel kisértem a kormánybiztos ur működését és megállapitottam, hogy egyetlen egy tényével sem került ellentétbe az 1918 : XVII. te 9. §-ában előírtakkal. A másik kérdés az, hogy vájjon a kor­mány eltürhetné-e azt, hogy a kormány vala­melyik közege esetleg propagandát folytasson egy olyan gondolat mellett, vagy olyan politika mellett, amelyet a kormány nem tart helyes­nek. Én ebből a szempontból sem konstatáltam azt, hogy a kormánybiztos ur a kormánnyal ellentétbe került volna. Megjelent mint ven­dég, mint szónok a mások által összehívott, mások elnöklete alatt álló gyűlésen, ettől a jo­gától semmiféle törvény és intézkedés őt el nem tiltja, de működésében, szavaiban és egész vi­selkedésében sem került soha ellentétbe azzal, amit a köztisztviselőktől joggal meg lehet kö­vetelni, ezért én a magam részéről a leghatá­rozottabban kénytelen vagyok kijelenteni a képviselő ur interpellációjával szemben azt, hogy a kormánybiztos ur viselkedése ellen eb­ből a szempontból kifogás nem merült fel. Ké­rem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Huszár Károly képviselő ur a ház­szabályok 205. §-ának a) pontja alapján szót kér. Huszár Károly: T. Nemzetgyűlés! Hegy­megi-Kiss Pál képviselő üt beszédének kezde­tén a következőket mondotta (olvassa): „T. Nemzetgyűlés! Bár Huszár Károly elnök ur­nák a szabályok szempontjából, nem kifogásol­ható, de mindenesetre illojális magatartása meghiúsította a demokratikus szövetség tag­jainak a parlamentbe való bevonulásukat és az alkotmányjogi javaslatokban való részvéte­lüket..." Azt hiszem, itt értelmi hiba van. (El­lentmondás a baloldalon.) Én azt hiszem, jól értettem szavait. (Hegymegi-Kiss Pál: Én elég értelmesen szoktam beszélni, köszönöm a vá­gást!) Épen azt konstatálom, hog-y a képviselő ur azt... (Közbeszólások és zaj a baloldalon.) Lojálisán akarok eljárni és elvárom ezt a kép­viselő úrtól is, hisz épen ennek érdekében szó­lalok fel. A gyorsírói jegyzeteket olvasom szó szerint. Itt egy hiba van. Magam! konstatálom, én iigy hallottam, hogy a képviselő ür azt mondta, hogy én a képviselő urak bevonulását és az alkotmányjogi tárgyalásokban való rész­vételüket hiúsítottam meg. Ezt mondotta a képviselő ur. (Hegymegi-Kiss Pál: A „meg­indokolás" szót a gyorsiró nem hallotta!) Hoz­zájárulok ahhoz, s elvégre nem ez a. lényeg, egész másról van szó. A képviselő ur az én el­járásomnak lojalitását teszi kifogás tárgyává. Ezzel szemben a rideg tényállás a következő: Mikor a napirendi javaslatot megtettem, fel­tettem a kérdést, hogy kiván-e valaki napirendi indítvány ómhoz hozzászólani. Nem! Erre én, aki abszolúte nem gondoltam arra, hogy a kép­viselő urak nincsenek a teremben, meglepőd­tememért ugy voltam értesülve... (Létay Ernő: Ugy-e, tehát tudta!) Bocsánatot kérek, meg­lepődtem a fölött, hogy nem jelentkezik senki szólásra, s ezért Forgács Miklós képviselő úr­hoz, a jegyzőhöz azt a kérdést intéztem, hogy nincs^ senki feliratkozva? Erre Forgács kép­viselő ur, jegyző azt válaszolta, hogy felirat­kozva szólásra senki sincs. A Házban feltett kérdés után, hogy kiván-e valaki szólani, kö­vetkezett az, hogy „nem". Megállapitottam a jegyző által, hogy van-e valaki feliratkozva. A jegyző nekem hivatalosan jelentette, hogy nincs. Itt látom a hibát, hogy a feliratkozást elmulasztották megtenni. Nekem, mint elnök­nek nem lehet kötelességem az, hogy bármely oldalt is figyelmeztessek arra. hogy melyik pil­lanatban kerülhet rá a sor. Kérem, méltóztas­sék ezt tudomásul venni: én azt a vádat, mint hogyha egy párttal vag3 r oldallal szemben illo­jális lettem volna, visszautasítom. (Hegymegi­Kiss Pál: A házszabályokhoz szólhatnék!) Elnök: Milyen címen? (Hegymegi-Kiss Pál: Személyes kérdésben!)_A képviselő urat a szó a 205. § a) pontja alapján megilleti. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! At. alelnök urnák két megjegyzésével bátorkodom foglalkozni. Az első az, hogy az alelnök ur egy igen ügyes brilliánsvágással ugy méltóztatott engem beállítani, mint aki értelmetlenségeket mondott. (Huszár Károly: Ellenkezőleg! Ellen­kezőleg, ezt méltóztassék tudomásul venni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hegymegi-Kiss Pál: Bátorkodom az alel­nök ur előtt megismételni, hogy én a követke­zőket mondottam: „Bár... stb., stb az alel­nök ur magatartása meghiúsította, hogy a demokratikus szövetség visszajövetelét és az alkotmányjogi javaslatokban való részvételét megindokolhassa." (Ugy van! Ugy van! bal­felöl. — Ellentmondások jobbfelöl.) Az elnök ur­nák közben lármázni méltóztatott (Derültség.) és a gyorsírók nem hallották az én szavaimat. (Huszár Károly nem-et int.) így van, kedves alelnök ür (Derültség.), és nem kell most az én számba értelmetlenségeket adni. (Ellentmondá­sok a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Másik észrevételem az illojális magatar­tásra vonatkozik. Megállapítom azt, hogy az alelnök urnák ebben a kérdésben a szabályok értelmében israza volt. Bizonyos szempontok talán mást diktáltak volna az alelnök urnák. (Huszár Károly: Például mit?) Amint más ese­tekben működteti az alelnök ur a csengőt és esryórás szüneteket rendel el, ugv akkor, mint azt az alelnök ür nagyon jól tudja, hogy egy csoport politikai szempontjait akarja nyilvá­nítani, akkor a lojalitás talán arra bírhatta volna az alelnök urat, hogy azt a pár szót, ille­tőleg annak a rövid előterjesztésnek előaidását itt a nemzetgyűlésen biztosítsa nekünk. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezzel a házsza­bályokhoz való hozzászólásomat be is fejez­tem. (Huszár Károly szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólni? Huszár Károly: Személyes kérdésben. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Huszár Károly: T. Nemzetgyűlés! Ha én még álmomban is arra mertem volna gondolni, hogy a képviselő urak egy ilyen bejelentett deklarációról lekésnek, még az ülést is felfüg­gesztettem volna. (Hegymegi-Kiss Pál: Az el­íTAP^Ó XXXI, w

Next

/
Oldalképek
Tartalom