Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-404

Á nemzetgyűlés 404. ütése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. 34Î órában jelennének meg. Erről itt egy községi bizonyítvány is szól, hogy az 1923-ban meghozott Ítélet végrehajtását 1924 szeptemberében az Országos Központi Hitelszövetkezet megbízott mérnöke foganatosítani akarta, a házhelyekét a jogosultaknak kimérték, a dobszó utján felhívott érdekeltek a magtikkal vitt karókkal a megjelölt házhelyeket kicövekeltették. Amikor pedig mindez már megtörtént— (Zaj. — Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső:... amikor már minden intézkedés megtörtént s a házhelyekre jogosultak ott várták a birtokbaadás óráját és percét: egyszerre csak, mint derült égből a villámcsapás, éri a birtokbavételre megjelent embereket az a híradás, hogy a birtokbaadás pedig elhalasztatott. Ez történt 1924 szeptemberében. A ministeri válasz is megállapítja és az én adataimban is benne van, hogy ez a felfüggesztés nem az 0. K. H. hibájából történt. Az 0. K. H„ igenis, az eljáró bírótól kapott egy sürgönyi felhívást a birtokbaadás előtti napon, hogy a házhelyek birtokbaadása bizonytalan időre elhalasztassék, mert az. illető tulajdonos, Szalánezy Bertalan nevű földbirtokos, hirtelen, sürgősen panaszt adott be a végrehajtás ellen. Elsősorban is kell hogy feltűnjék az a dolog, hogy egy 1923-ban meghozott országos földbirtokrendező bírósági Ítélet ellen csak 1924 szeptemberében adta be a panaszt az egyik érdekelt fél. Miért nem adta be a panaszt az eltelt egy esztendő alatt! Miért adta be csak akkor, amikor a házhelyek kijelölése megtörtént és csak a birtokbaadás volt hátra^ A másik dolog az, hogy ha a birtokbaadás 1924 szeptemberében ilyén váratlanul fölfüggesztetett, miért telt el azóta ismét háromnegyed esztendő anélkül, hogy — amint a ministeri válasz, is megállapítja — a Földbirtokrendező Bíróság . ezzel a kérdéssel csak foglalkozott is volna! Én kérdem mindnyájunkat, akik elfogulatlan. Önzetlen hazafiak — szeretem hinni, hogy mindnyájan azok vagyuk — akik a törvény jogos végrehajtását akarják, kérdem, hogy milyen érzést kelthet ez, azokban az emberekben, akik a hivatalos dobszóra a kijelölt és kimért házhelyek birtokbavételére 1924 szeptemberében megjelennek és 1925 májusában azok a kimért házhelyek nemcsak hogy birtokba adva nincsenek, hanem — mint a kezeim között lévő községi bizonyitvány is mondja^ — „a terület birtokbaadása, bár ez az elmúlt évben dobszó utján közhírré tétetett, mind a mai napig meg nem történt, sőt a terület tulajdonosa az elmúlt héten a mérnök által bevert karókat kivétette és a földet dohányos kertészeivel burgonyával beültette azzal a kijelentéssel, hogy az kap földet, akinek én akarok adni, de más nem". (Zaj a baloldalon.) Kérdem önöket elfogulatlanul — semmi érdekem nincsen, nem az én kerületem, de hozzám, fordultak, ők tudják miért — de hazafias fájdalom adja ajkamra a panaszt, mikor megkérdezem a f. Nemzetgyűlést, vájjon szabad-e ilyen dolognak megtörténnie, vájjon szabad-e az amúgy is elkeseredett és a gazdasági viszon3^ok miatt nehéz helyzetben lévő szeg-ény embereket enynyire elkeseríteni! Azt gondolják önök, hogy az ilyen eljárás a törvények tiszteletére és a törvények végrehajtásába vetett bízodalomra jó hatással van? A ministeri válasz hivatkozik arra, hogy annak, hogy a Földbirtokrendező Biróság háromnegyed év óta nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, az az oka, hogy az eljáró bíró közben meghalt, Szomorú dolog, hogy az eljáró biró meghalt, de ez csak 1925 áprilisában történt. Az a körülmény tehát, hogy az eljáró biró 1925 áprilisában hirtelen, nem is hosszú betegeskedés után — hangsúlyozom, hirtelen halállal — sajnosán kimúlt, nem oka annak, hogy az Ofb. ezzel a kérdéssek háromnegyed év óta nem foglalkozott. Ezeknek előrebocsátása után, bár a földmivelésügyi minister ur megígérte azt, hogy sürgetni fogja ezt az ügyet, nem veszem tudomásul a választ. A sürgetésre nézve megjegy« zem, hogy az illetők maguk is sürgették ezt az ügyet, deputációval jártak az Ofb. elnök uránál ezelőtt hónapokkal s az Ofb. elnöke nem is akarta elhinni, hogy ezek a dolgok megtörténhettek,^ mire papiroson, hivatalosan igazolták ezt előtte. De — sajnos — azóta sincs tudomásom róla, sőt a minister ur se tud róla, hogy történt volna valami. Tehát a sürgetés és a felszólamlás megtörtént, azonban mindezek után sem történt meg a házhelyek kiosztása. (Meskó Zoltán: Botrány, hogy még ma sincsenek kiosztva a házhelyek!) Azoknak a szegény komorói magyaroknak a türelme a végsőkig van feszítve. Kérdezem, vájjon csoda-e, ha ilyen körülmények között holmi hazafiatlan és sajnos, túlzó irányzatok is be tudnak férkőzni az egyébként becsületes, hazafias, dolgozó magyarok lelkébe. Én ezek alapján sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a minister ur válaszát tudomásul vehetnem, mert azt vártam volna, hogy a minister ur erre a súlyos esetre azt feleli, hogy igenis, záros határidőn belül követeli a birtokbaadás megtör ténését. (Bottlik József: Nincs joga követelnie, a bírósághoz tartozik az ügy! — Meskó Zoltán: Tessék fegyelmit indítani!) Ebben az ügyben a formák és a paragrafusok betűihez nem kellett volna ragaszkodni. A minister urnák meg kellett volna találnia a módot arra, hogy ezt a kérdést akárhogyan is, de elintézze, hogy ne; kelljen ebben az ügyben ismételten felszólalni. Én ismételten kijelentem, hogy a minister ur válaszát, annak gyengesége miatt sajnálattal tudomásul nem vehetem. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnák Eőri-Szabó képviselő ur interpellációjára adott Írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen! Nem! — Eőri-Szabó Dezső: Nem lehet tutioniásul venni!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. — Többség! — Zaj és felkiáltások a baloldalon: Kisebbség! Ellenpróbát kérünk!) A. képviselő urak megnyugtatására, bár a határozat már kimondatott, kéïem. azokat a képviselő urakat, akik nem fogadják el a választ, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A kisebbséget határozottan megállapítom. A házszabályok 197. §-a 5. bekezdése értelmében következik Dénes István képviselő ur Írásban beadott interpellációjának felolvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Zaj a baloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak leg alább az interpelláció felolvasása idejére csendben maradni. Forgács Miklós jegyző (olvassa): „Interpelláció. 1. Van-e tudomása a belügymitnister urnák arról, hogy Nagybánhegyesen és Kunmadarason, felsőbb utasításra hivatkozva, meggátolták az odavalósi polgárok és munkások által a Magyarországi Munkáspárt kiküldötNAPLÓ XXXI. w