Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-404
A nemzetgyűlés 404. ülése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. 335 Hedry Lőrinc előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség; Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte Garai Manó budapesti lakos feljelentésére, amelyet a „Népszava" politikai napilap 1924 juliű's 26-iki számában „Garai Manó ujabb csalásai" cím alatt megjelent | cikk miatt tett meg, sajtó utján elkövetett I rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A cikk szerzőjét Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, mint a „Népszava" felelős szerkesztője, felhivás dacára sem nevezte meg, ennélfogva a cikkért a sajtójogi felelősség őt terheli. Ezért javasolja a mentelmi bizottság, méltóztassék Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszteni. Elnök: Szólani senki sem kívánván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóin. Következik a határozathozatal. Kérdem a i Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, amelyben az előadott ügyből kifolyólag Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségg*el és osztályelleni izgatás vétségével gyanusitott Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hedry Lőrinc előadó: T. Nemzetgyűlés! A j budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a Népszava politikai napilap 1924. évi szeptember hó 27. napján megjelent számában „Csak igy tovább" felirat alatt közzétett vezércikk tartalma a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel. A cikk szerzőjét Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, mint felelős szerkesztő felhivás dacára sem nevezvén meg, a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függeszsze fel. Elnök: Szólni senki sem kivanván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, amelybpn az előadott ügyben Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba, elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi 1 bizottság javaslatát elfogadja és Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel és osztályelleni izgatás vétségével gyanusitott Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hedry Lőrinc előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a Népszava politikai napilap 1924. évi október hó 26. napján megjelent számában, továbbá keltezés nélkül kiadott „Ingyen példány" jelzésű számában „Magyarország dolgozó népéhez" felirat alatt közzétett vezércikk tartalma a^ magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség és az osztályelleni izgatás vétségének a jelenségeit tünteti fel. Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, mint a Népszava felelős szerkesztője felhivás dacára sem nevezvén; meg a cikk szerzőjét, a sajtójogi felelősség a cikkért őt terheli. A bizottság tehát javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék Vanczák János! nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni 1 . Elnök: Szólni senki sem kívánván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, amelyben az előadott ügyből kifolyólag Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba, elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszti 1 . Napirend szerint következik az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló tör vényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az az általános gazdasági pangás, amely különösen a legutóbbi 1 időkben éreztette nyomasztó hatását, amelynek okai nem 1 teljes mértékben tárgyi, de bizonyos vonatkozásokban lélektani motívumokban is keresendők, szükségessé tették, hogy az államhatalom olyan törvényes intézkedéseket kezdeményezzen, amelyek egyrészt szociális helyzetűnk javulását, másrészt pedig az általános gazdasági életben egy lüktetőbb, egy egészségesebb vérkeringést idézhetnek elő. Mindazon esetekben, midőn egy nemzet egész gazdasági életét átfogó gazdasági rend, vagy rendszerváltozás következik he, ez mindenkor bizonyos megrázkódtatásokkal jár és ez addig az ideig tart, amig az élet kiegyenlítő ^ereje hozzá nem tudja szoktatni a közgazdaságot és a polgárságot a megváltozott viszonyokhoz. És ameddig ebbe beleilleszkednek. sok energia-pazarlás és sok meglevő nemzeti érték megy pusztulásba. Ezen jelenségek megismétlődését láttuk a háborút követő valutaleromlás idején, majd ezen szomorú korszakban felbukkanó konjimktura-hajhászók romboló tevékenységében és látjuk ezt most, amikor az állam pénzügyi helyzete meredek lejtőn csúszott lefelé és a kormánynak sikerült a stabilizációval megakasztana koronánk esését, amely úgyszólván összes nemzeti értékeinket végpusztulással fenyegette. A pénzünk romlásához hozzászokott magángazdaság a tőkegyűjtésre egyáltalán nem gondolt, mert a vásárló erejében folyton csökkenő pénzétől szabadulni igyekezett inkább mindenki, mint azt összegyűjteni és ez volt az oka annak, hogy különösen a közszükségleti cikkek ügyszólván minden rendszer nélkül rohamosan az aranyparitás felé emelkedtek. Ebben az abnormis helyzetben 1 — a fixíizetésü alkalmazottaktól eltekintve — majdnem minden foglalkozási ág képes volt szükségleteit bizonyos mértékben fedezni 1 , mert a különböző — a nagyközönség előtt eddig teljesen ismeretlen — ügynevezett konjunkturális lehetőségek felszínre vetődtek, amelyekbe belekapcsolódva,
