Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-389
22 Ä nemzetgyűlés 389. ülése 1925. Bátor vagyok a t. minister urnák másik tanácsot is adni, amely már sokszor pertraktáltatott. Ez arra vonatkozik, hogy a legutóbbi kényszerkölesönnek 75%-át legyen szives és fizesse vissza. Hiszen neki erre a szanálási javaslat értelmében nincs szüksége. De ha nem ! fizetheti vissza a minister iir, hol marad megint j a kormánynak Ígérete! Ugy látszik, hogy a j kormány ígéretei általában mindig semmisek és j nullák. De a kormány megígérte azt is, hogy i ezt a kölcsönt lombardirozni lehet. (Bud János pénzügyminister: Majd lehet is!) Miért csak ! majd lehet? Miért nem tette a minister ur ezt abban a pillanatban, amikor a kölcsönt kibocsátották, hogy az emberek helyzetét megkönynyitette volna. ÍBud János pénzügyminister: Én bocsátottam ki?) Bocsánatot kérek, t. minister ur. én a kormányról beszélek, a mondottakat nem a minister ur személyére alkalmaztam. Itt van Vágó Józsefnek egy igen érdekes indítványa, amely a minister urat bizonyára érdekli. Ebben kimutatja, hogy 200 millió van zsiró alapján a Nemzeti Banknál, mig a tartozás a másik oldalon 1300 milliárdot tesz ki. Miért nem méltóztatik ezekből az Összegekből oda utalni, ahol erre szükség van? Hiszen erre a pénzre a kormánynak nincs szüksége. Méltóztassék Vágó József ideáját — amelyet a pénzügyminister ur bizonyára ismer — keresztülvinni. De ha nem akarja elfogadni, méltóztas- / sék sürgősen gondoskodni arról, hogy a keres- | kedők legalább megkapják a kényszerkölcsönre I a lombardot; jelentékenyen segitene rajtuk, ha [ a minister ur ezt keresztül vinné. Szükséges volna azonkivül, t. minister ur, j az utolsó vagyonváltság tekintetében, amely a szanálási javaslatban fel van véve, határozott kijelentést tenni itt a Házban, hogy ezt nem fogja keresztülvinni és behajtani. Méltóztassék egyben elhinni, hogyha a minister ur ezt nem teszi, meg fogja látni, hogy ezt a törvényt a minister ur a praxisában keresztülhajtani nem lesz képes. A kereskedelem, az ipar vagy a mezőgazdaság akármelyik ága is annyira el van gyengülve, hogy a minister ur ezt úgysem tudja keresztülvinni, méltóztassék tehát a pub- j likmnot megnyugtatni abban a tekintetben, ! hogy ezzel nem fog élni. Az állam nem tesz szívességet saját magának azzal, ha adóalanyaiból a pénzt kiszivattyúzza. A minister ur, aki professzora ennek a tudománynak, tudja, hogy a polgári vagyonhoz nyúlni csak a legvégső esetben szabad és csak a jövedelmet szabad megadóztatni. Én, aki tanítványa lehetnék a minister urnák és szivesen is lennék tanít- j ványa, csak nem mondhatom azt a minister ur szemébe, hogy a legegyszerűbb pénzügyi tudó- ! many is azt tanitja, hogy csak a jövedelmet j szabad igénybe venni és nem a vagyont. Arra is kérem a pénzügyminister urat, ! hogy méltóztassék a közkereseti és betéti tár- | saságok adóztatásának megváltoztatását nyu- j godtabb időkre hagyni. Annak, amit nekünk be- j adnak, hogy ez jó volna a társaságokra, épen ellenkezője áll. Nem akarok erre ebben a pillanatban kitérni, de kérem a minister urat, hogy ne méltóztassék c kérdést most e krizises időben tárgyalni. Arra is kérem a minister urat — s erre az njságokböl látom, hogy a hajlandóság meg'van —, hogy a szégyenletes 17 ezerszeres szorzó- ! számmal végre szakítson. Ez szégyene az országnak s hogy úgymond jam, megrablása a polgároknak. Amit elkövettek a 3500-as a 6500-as és 6600-as kulcsokkal, ami még az előző pénzügyminister ur bűne volt (Kállay Tibor; Az évi március hó 11-én, szerdán, enyém?) Hát akkor az elődjéé; örülök, hogy a veit minister UT nem veszi magára — mondom, ezzel a szégyenletes dologgal, amely a polgárság adózását 15—20%-kal súlyosbítja, méltóztassék az egész vonalon szakítani. Ma már olyan helyzetben vagyunk, hogy azt mondhatjuk, hogy az aranyat mindenkori értékében kell itt fizetni. Egy további dolog volna az — és ez igen komoly intelem a pénzügyministar úrhoz —, hogy a forgalmi adót változtassa m^g. (Dénes István; Meg kell szüntetni!) Azt tudom, hogy megszüntetni nem lehet; tudom, hogy az állam rá van utalva a forgalmi adóra, de azt is tudom, hogy a forgalmi adóból származó bevételek oly óriási mértékben emelkedtek, amire a szanálási javaslatnak szüksége nincs. A forgalmi adó a drág*aság legnagyobb kútforrása. Méltóztassék figyelembe venni, hogy Németországban csak félakkora a forgalmi adó ós azt hiszem, nálunk kétszeresen olyan nagy a forgalmi adó, mint Ausztriában. Méltóztassék tehát ezt figyelembe venni és a forgalmi adót megváltoztatni. Igen nagy megkönnyebbülést fog az jelenteni, ha a minister ur ezt megteszi. Bátor vagyok ezenkívül megkérni a t. minister urat arra — amit már előbb mondtam, midőn az indokokat felhoztam —. hogy méltóztassék a forgalmiadóelőleget megszüntetni. Miért kérték a forgalmiadó-előleget? Ennek indoka nagyon egyszerű s plauzibilis volt. s akkor beláttam, hogy helyén volt. Akkoriban a valuta folyton változott, ennélfogva az állam mindig kevesebbet kapott a forgalmi adóból, mint amennyit kontemplált. Most azonban a valutánk nem változik, megmaradt Zürichben a 72-őn, erre a forgalmiadóelőlegre tehát most a pénzügyminister urnák abszolúte szüksége nincs; annál kevésbé, mert nem rejt semmi veszélyt magában az, ha valaki forgalmi adóját esetleg utólag fizeti meg. Most pedig méltóztassanak megengedni, t. Nemzetgyűlés, hogy mielőtt tovább mennék, az adók behajtásáról és az ezzel kapcsolatos közigazgatásról néhány szót szóljak. Nálunk az adómeghatározás a képtelenségek közé tartozik. Tudom, hogy azzal, amit mondani fogok, nem fogok elismerést aratni, de mint becsületes ember, mindig kötelességemnek tartottam kimondani az igazságot. Általában az adót a vidéken kupaktanácsok állítják össze. Ha önök az adókat összehasonlitják, azt fogják találni, hogy sok esetben a vidéki nagybirtokos kevesebb jövedelmi adót fizet, mint például Pesten egy krájzleros. Az adómorál meg'követeli az egyenlő adóztatást, hogy a polgár becsületesen valljon. A polgár túlsókat fizet, de kell is fizetnie sokat a mai viszonyok között; csak akkor fizet azonban, ha látja, hogy egyenlőéi), arányosan van megadóztatva, azt tehát nem szabad tűrni, hogy... (Gr. Hoyos Miksa: Szeretném azt a földbirtokost ismerni, aki kevesebb jövedelmi adót fizet!) Méltóztassék az igen t. kormányelnök urat megkérni, hogy bocsássa rendelkezésre a jövedelmi adó listáját s abból be fogom bizonyítani t. képviselőtársamnak, hogy állitásom nem egy, hanem száz esetben megfelel a valóságnak. Pest megye tekintetében alkalomadtán ilyen adatokat lehet előterjeszteni, mint ahogy előhoztam 1907-ben az adójavaslatok tárgyalása alkalmával a kis- és nagybirtok közti kataszteri aránytalanságokat, amidőn szintén igen heves támadásoknak voltam kitéve, Állitom és