Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-400
A nemzetgyűlés 4ÚÖ. ütése 192 tétlen pénzügyi politikának a következménye az, hogy ma Magyarország a világ legdrágább országa. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. — Gr. Hoyos Miksa közbeszól. — Eckhardt Tibor: Tessék olvasni tanulni!) Elnök (csenget): Eckhardt Tibor és gróf Hoyos Miksa képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Eckhardt Tibor: Analfabétával nem lehet vitatkozni!) Eckhardt Tibor képviselő urat rendreutasitom. Csik József: Ha e megállapítás tekintetében figyelembe vesszük a szomszédos államok gazdasági viszonyait — akár Németországét, akár Ausztriáét, Eomániáét. Franciaországét vagy Angliáét —, akkor talán nem indokolatlanul szögezem le azt, hogy Magyarországon igenis ma sokkal nagyobb a drágaság, mint az emiitett országokban. (Eckhardt Tibor: 146 az indexszám a Smith-féle jelentós szerint!) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Csik József: Ami a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban illeti, a magam részéről bizonyos szomorúsággal látom azt, hogy a mezőgazdaságnak hitelre van szüksége. (Forster Elek: Még pedig sürgősen!) Szomorúsággal látom ezt azért, mert hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évek — a legutóbbi evet nem számitva — a földnek konjunkturális szempontból nagyon kedve-ztek, nemcsak a jó termés, hanem az ország gazdasági politikája következtében is. Megengedem, hogy az elmúlt év nagy nehézségek és nagy problémák elé állitotta a gazdatársadalmat, azt hiszem azonban, kétségen felül áll az, hogy az előző évek konjunkturális helyzete a földet illetőleg meglehetős volt. Épen azért csodálkozom azon, hogy ma a föld, nevezetesen a nagybirtok hitelre szorul. Nem mulaszthatom el. hogy bizonyos kétségemnek ne adjak kifejezést olyan értelemben, hogy e törvényjavaslat mögött bizonyos mellékgpndolatok közül az egyik az (Kiss Menyhért: A háborús birtokok védelme!), hogy talán a földreform menetét akarják a jelen javaslat törvénybeiktatásával némileg akadályozni. (KissMenyhért: Igaz!) A másik kétségem az, hogy vájjon nem azért történik-e ennek a javaslatnak szőnyegre hozása, hogy a bankokat ismét keresethez juttassák, amelyek attól a konjunkturális nagy haszontól, amely az országban az infláció következtében előállott, elestek. Kénytelen vagyok ennek a gyanúmnak kifejezést adni és pedig azért, mert a törvényjavaslatnak egyik-másik rendelkezése jogot ad nekem erre a g-yanura. De akceptáljuk azt a felfogást, hogy a mezőgazdaság tényleg annyira lerongyolódott, hogy hitelre van szüksége. Azt is megengedem, hogy ebben az esetben a hitelnek ^ más formáját, mint a zálogleveles hitelt nehéz kitalálni. Tudjuk, hogy a mezőigazdasági kölcsönnek nagyban útját állja az a körülmény, hogy hosszabb lejáratú kölcsönre van szüksége, s hogy a kölcsön törlesztésének alapját képejző birtok többtermelése mindig bizonyos kockázatnak van kitéve. Épen azért a leghelyesebbnek tartom, ha már a mezőgazdasági hitel megvalósításáról van szó, a zálogleveles hitelt. Hogy azonban ez a mezőgazdasági hitel s ez a zálogleveles hitel kellőkép érvényesüljön, hogy meg-hozza a maga gyümölcsét, annak bizonyos. feltételei vannak. Az egyik és pedig nagyon lényeges feltétele az, hogy elég garanciát nyújtó szervezetnek kell ezeket a '. évi április hó S-án 3 pénteken. 273 zálogleveleket kibocsátani. A jelen törvény értelmében egy bankokból összetevődött pénzügyi szindikátus fogja ezeket a zálogleveleket kibocsátani. Az eddigi praxis szerint rendszerint bizonyos biztosítékot követeltek meg a zálogleveleket kibocsátó intézetektől. A jelen törvényjavaslat egy ilyen külön biztosítékról nem rendelkezik, csupán a bankok vagyona lesz általában az a biztosíték, amely e záloglevelek biztositékát fogja szolgáltatni. Én a megfelelő hitel szempontjából rendkivül fontosnak tartanám, hogy ezek a bankok egy külön biztosítéki alapot létesítsenek a záloglevelek kibocsátásánál. Ezelőtt is praktizálták ezt azok a bankok, amelyek ezzel foglalkoztak; mindig tettek le bizonyos mennyiségű összeget biztositékkép. Erre a praxisra hivatkozva szeretném, ha ez a felfogás a jelen esetben is érvényesülne. Eendkiyül fontos az ilyen zálogleveles kölcsönöknél az is, hogy a tulajdonjog és a teher tekintetében a hitelező biztosan lásson. Nálunk a földreform-törvény következtében nem egészen ilyen a helyzet, amennyiben főleg a tulajdonjog, de némileg a teher tekintetében is a hitelező tiszta képet nem alkothatott magának. Én annak a felfogásomnak adok kifejezést, hogy bármennyire iparkodik is körülhatárolni ós eltávolítani ezt a nehézséget a kormány ebben a törvényjavaslatban, ez bizonyos szempontból befolyással lesz azokra, akiktől ezt a pénzt zálogleveles kölcsönben akarják megszerezni. Fontos az ilyen kölcsönöknél az is, hogy ne használja ki nagyon a hitelező azt, aki kölcsönre szorul. Itt szó van 17%rOs kamatról. Bocsánatot kerék, ha még a jobb, konjunkturális gazdasági időkben sem birta volna ki a magyar mezőgazdaság a 17%-os kamatlábat, akkor most, amikor mintegy világgazdasági katasztrófa előtt állunk épen a földet illetőleg, fel lehet azt tételezni, hogy a 17%-os kamatlábat a magyar mezőgazdaság: meg fogja birni? (Haiász Móric: Hol van ez a 17%? — Kiss Menyhért: Azt mondják! — Halász Móric: Azt mondják? Azt mondják az asszonyok! — Kiss Menyhért: Tegyen a minister egy olyan kijelentést, hogy ez nem igy van!) Elnök (csenget): Csendet kérek. Csik József: Általában az a felfogás, hogy ezeket a zálogleveleket 17%-os kamatláb mellett fogják elhelyezni, tehát ilyen kamatláb mellett fogják a magyar földbirtokot 30—40 évre lekötni. (Halász Móric: így nem lehet komolyan beszélni!) Méltóztassék a Nemzeti Újság tegnapi számát elolvasni s meg méltóztatik látni, hogy egy angol szaktekintély mondja azt, hogy csak ugy lehet értelme és eredménye az egész törvénynek, ha ezt a kölcsönt renclkivül olcsó kamatláb mellett sikerül a külföldön elhelyezni. (Halász Móric: Tudjuk ezt a Nemzeti Újság nélkül is!) Ha ez nem igy f lesz, akkor eladósitják a magyar földet s ! 30—40 évre idegen érdektársaságoknak kötik le. | (Buday Dezső": Nem 30—40 évre, hanem örökre!) Akkor még inkább xZ <* helyzet fog előlállani, hogy ugy fog kicsúszni a föld a tulajdonos lába alól. amint ez a háború előtt történt s át fog vándorolni egy idegen faj birtokába. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. — Kiss Menyhért: Zsidók fogják megvenni!) Elnök (csenget): Csendet kérek. , Csik József: Fontos az, hogy a kamatláb a legolcsóbb legyen, különben az egész törvényjavaslat illuzóriussá válik. Fontos az is, hogy a birtok kellő értékelése alapján eszközöltessék ÍV S
