Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-399

268 A nemzetgyűlés 399. ülése 1925, évi április hó 2-án, csütörtökön. agyában benne vari, hogy mennyi az a terület, amelyre nézve szükségesnek tartja az igénylést megállapítani. Hiszen épen tegnap előadott interpellációm szerint az aszódi Schossbergeríéle birtoknál megtörtént, hogy 2000 igénylővel szemben — egytől-egyig mind tisztviselő és földmunkás —, az ott eljáró biró képes volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy azt a birtokot mentesítésre ajánlotta az Ofb.-nak. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék figyelemmel lenni 3.-1*1* cl* hogy a tanácskozásra szánt idő letelt és beszédét mielőbb befejezni. Kiss Menyhért: Rögtön befejezem beszédemet. Az elmondottakhoz csak azt teszem hozzá, hogy az Ofb, — nagyon helyesen — ezt a javaslatot elvetette. Általában azonban azt tapasztaljuk, hogy bizonyos utasítások mennek ki, amelyeknek célja a kimélés. (Pesthy Pál igazságügyminister: Nem áll, hogy utasítások mennek 'ki! Senki részéről nem megy utasítás!) Bátor, vagyok a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa): „Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a 784. számú törvényjavaslatot, amely a földbirtokreformtörvény végrehajtását véglegesen lehetetlenné teszi, vegye le a napirendről és helyette olyan javaslattal jöjjön; amely a földbirtok igazságosabb és szociálisabb eloszlását eredményesebben szolgálja." Bár a minister űr intenciói iránt bizalommal viseltetem és azokat tiszteletben tartom, mert tapasztalatokból tudom jóakaratát, minthogy azonban ezt a törvényjavaslatot az ő lelkétől teljesen idegennek tartom és inkább az összkőriuány javaslatának tekintem, mint a pénzügyminister ur egyéni alkotásának, a törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó harmadikán délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mezőgazdasági hitel megszerzését konynyitő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 2. a mentelmi-bizottság jelentésének tárgyalása Györki Imre, Propper Sándor, Kabók Lajos. Esztergályos János, Peyer Károly, Sütő József, Batitz Gyula, Peidl Gyula, Szabó Imre, Szilágyi Lajos, Farkas István, Saly Endre, Klárik Ferenc, Malasits Géza és Szeder Ferenc képviselők mentelmi ügyében; 3. a lengyel köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom,ki a határozatot. Következik Görgey István képviselő ur sürgős interpellációja a pénzügyminister úrhoz az Okh. utján nyújtandó szőlőtermelési hitel kamatterheinek mérséklése tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvalssa): „Sürgős interpelláció a m. kir. pénzügyminister úrhoz

< az Országos Központi Hitelszövetkezet utján nyújtandó szőlőtermelési hitel kamatterheinek mérséklése tárgyában. Hajlandó-e a pénzügyminister ur az Országos Központi Hitelszövetkezetnél odahatni, hogy a változott pénzügyi helyzetre való tekintettel a szőlősgazdáknak kilátásba helyezett szőlőmegmunkáltatási hitel kamatai lényegesen mérsékeltessenek f Budapesten, 1925. évi április hó 2-án. Dr. Görgey István." Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó... Görgey István: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy az ország jelenlegi nehéz gazdasági válságának egyik legfőbb oka a tőkehiány és az ezzel Öszszefüggő beteg hitelélet. Minden számottevő közgazdasági tényező hónapok óta hangoztatja és hirdeti, hogy ezen a gazdasági krizisen hazánkat csak akkor fogjuk tudni keresztülsegiteni, ha sikerül a termeléshez feltétlenül szükséges tőkét kellő időben kellő mennyiségben és főleg kellő megfelelő feltételek mellett rendelkezésre bocsátani. (Ugy van! Ugy van!) El kell ismernem, hogy a kormány teljes tudatában van e kérdés nagy horderejének és ig'azán dicséretreméltó igyekezettel törekszik arra, hogy a termelésnek a legfontosabbat: a tőkét előteremtse. Egymásután

1 látjuk helyénvaló intézkedéseit, amelyek azt célozzák, hogy főleg a mezőgazdasági termelés zavartalansága biztosittassék, és épen azért, amidőn én erről a helyről a kormánynak ezen működéseért köszönetemet és elismerésemet fejezem ki, fel kel] hivnoni a kormány figyelmét egy plyan körülményre, amely — azt hiszem — feltétlenül orvoslást igényel. A kormány kezdeményező lépéseinek köszönhetjük azt, hogy a szőlősgazdák is az Országos Központi Hitelszövetkezet utján szőlőtermelési hitelhez jutottak, amely hitelt az egész szőlősgazda közvélemény osztatlan örömmel és megelégedéssel fogadta. Nem akarok hosszadalmas lenni, nem kell tehát hangoztatnom ezen a helyen ennek a hitelnek fontosságát, mert hiszen ennek fontossága nemcsak abban rejlik, hogy lehetővé teszi a szőlősgazdának, hogy a szőlőjét megmunkálja, hanem közvetve megakadályozza a munkanélküliséget a szőlővidékeken és főleg megakadályozza azt, hogy a ma már teljessé vált borkrizis még további árzuhanásokban nyilvánuljon azáltal, hogy a szőlősgazdák kénytelenek legyenek borkészleteiket a piacra dobni csak azért, hölgy a szőlő megműveléséhez szükséges tőkét előteremthessék. Ismétlem, ezt a termelési hitelt osztatlan ürömmel fogadta a közvélemény. Amikor azonban nyilvánvalók lettek azok a módozatok, amelyek mellett ez a hitel igénybe vehető, az öröm egyszerre ürömmé változott. Az Országos Központi Hitelszövetkezet bonyolítja le ezt a kölcsönt, amit magában véve helyesnek találok, mert hiszen az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vannak erre megfelelően kiépített szervezetei az egész országban. Nem tudom azonban megérteni azt, hogy akkor, amidőn, a kormány mindenütt arra törekszik, hogy a lehetetlen magas kamatokat minden vonalon leszállítsa, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy olyan kölcsön, amelyet uzsorakamatok mellett biztositunk a mezőgazdasági termelésnek, nem nevezhető termelési kölcsönnek, amidőn azt látjuk, hogy legutébb a Nemzeti Bank is leszálitotta a kamatlábat, amidőn ennek örvendetes jelenségeit már tapasztaljuk az egész hiteléletben, amidőn ma már a budapesti nagyobb pénzintézeteknél bárki 15—16% ellenében kölcsönhöz juthat (Ellentmondások jobbfelől.) — tudok erre eseteket csak a legutóbbi