Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-399

258 A nemzetgyűlés 399. ülése 1925, Kérdezem, lehetséges-e ennek fentartása, lehet-e ennek a papiroson maradó teóriának az életben sikere! Aki ezekkel a kérdésekkel tisztában van, nem tagadhatja, hogy a jegybanknak első kötelessége a pénzérték stabilitásának megóvása. De kérdem, hogy ennek a generális és főelvnek szemmeltartásával nem lehet-e és nem kell-e arra törekedni, hogy a pénzérték állandóságának megrenditése nélkül ott, ahol lehetséges és ahol kötelességünk, segítségére siessen a jegybank a mezőgazdaságnak isi Igaza volt Hadik János grófnak, amikor ugyanezen az ankéten Teleszky Jánossal szembeszegezte, hogy ha" a pénzforgalmi eszközökkel munkát is párosít a gazdaközönség, akkor lehet termelési hitellel gazdasági javakat, uj értékeket, tőkéket is kreálni. Beismerem, hogy nem a Jegybanknak kötelessége elsősorban, hogy rövidlejáratú mezőgazdasági hitelt adjon. Erre jól berendezett és megalapozott hitelszervezetek, más orgánumok is kellenek, hogy rendelkezésre álljanak. Mi is a háború előtt, sőt a háború alatt az ilyen célt szolgáló altruisztikus vállalatokat erőnktői telhetően támogattuk. Ma területünk- j ben is megtépázva, ezek a vállalatok ter- j mészetszerüen nem állhatnak a helyzet ma- | gaslatán. Elsősorban az Okh.-val kívánok itt foglalkozni. 1902-ben 1207 helyi szövetkezete volt ennek a vállalatnak 250.000 taggal, 12 milliót meghaladó saját tőkével és 10 millió betéttel, 36 millió központi hitellel. A háború befejezésekor az 1207 helyi szövetkezet helyett — amely időközben 1300-ra szaporodott — már csak 790 szövetkezet maradt meg", ma pedig 1130 szövetkezet van. Ez aránylag elég biztató volna, mert az Okh-nak ezek szerint ma csaknem annyi szövetkezete van legalább papíron, mint volt 1903-ban. Azonban ebből a saját beismerésük szerint csak 50% teljesen életképes, a másik 50% pedig stagnál. Ennek oka különböző okokra vezethető vissza. A régi kipróbált vezetők elestek. A régi \<ezetők az egyes centrumokban részben nem élnek már, részben a gazdasági viszonyok folytán nem alkalmasak a vezetésre, vagy pedig változott magánviszonyaiknál fogva nem vállalkoznak az ilyen altruisztikus intézmény vezetésére. Számtalan ilyen szövetkezet van a vidéken, amelyet az Okh. megfelelő vezetők hiányában eredményesen működtetni nem tud. A másik és ugyancsak fontos ok az, hogy tőkéjük részben hadikölcsönben, részben békekoronákban lévén, az legnagyobbrészben elveszett és pótolni eddig még nem sikerült. De harmadik oka is van ennek a bajnak. Az 1898:XXIII. te 7. §-a szerint ugyanis a helyi szövetkezet működése csak a székhely-községre és a követlenül mellette lévő közsésre szorítkozik. Márpedig a háború következtében a szövetkezetek ma nem elég erősek arra, hogy ily körülmények között fennállhassanak. Ennélfogva a reform keretében feltétlenül szükséges volna ezeknek a köröknek járási, vagy legalább is szélesebb körökre való kiépitése, mert a jelenlegi köröknek gazdasági kapacitása oly csekély, hogy ezeknek sugarában benmaradni nem képesek. Ezeknek a bajoknak tulajdonítható az, hogy ma 112 szövetkezet felszámolás alatt van s még 300 meg fog szűnni a legrövidebb idő alatt. Csak uj hitelforrásoknak bőséges, megnyitása segithet a bajon. A pénzügyminister urnák elejtett mesrjea'yzéseiből több ízben hallottuk, hogy ilyen seíriiséö" valamily módon kilátásban van. Másik baj is van azonban, amely az Okh. évi április hó 2-án, csütörtökön. által nyújtandó hiteleknek hatályosságát nagy mértékben befolyásolja és ez a kamatláb magassága. * Az Okh. a helyi szövetkezet reescompt hitelét 2% -kai adja tovább, ami a Nemzeti Bank kamatjának körülbelül a dupláját jelenti, tehát 22%-ot. Ehhez járul még a helyi szövetkezet saját rezsijére levont 10%, úgyhogy ez együttvéve már 32%-ot jelent. Hogy ez mily terhes a hitelt igénybevevő gazdáknak, azt nem kell külön hangsúlyozni. Az altruisztikus vállalatoknak rövidlejáratú hitelt tápláló ereje ilymódon meglehetősen meg van tépve. -Szükségessé válik tehát a kormányzat számára, hogy a rövidlejáratú üzleti hitelnek uj formái és uj forrásai után nézzen. Ezen a téren elsősorban a rövidebb folyószámla-hitel kérdése jön számításba. A folyószámla-hitel nem üj dolog a mezőgazdaság terén sem. Már évszázadokkal ezelőtt kezdték ezt meg szerény keretek között és igen eredményesen vezették be. Skóciában a folyószámla-hitelnek a váltó-hitellel szemben óriási jelentősége és előnye az, hogy az illető gazda — akinek viszonyait azok a helyi szövetkezetek vagy takarékpénztárak, amelyek folyószámlahitelt nyújtanak, ismerik —- mindig csak annyi hitelt vesz igénybe, amennyire pillanatnyilag szüksége van és a rendelkezésére álló összeget mindig folyószámlája javára befizetvén, nem kénytelen az egész összeget — miként a váltóhitelnél — megtartani, és annak egész összege után kamatot fizetni, hanem a kamatot-mindig csak a tényleg igénybevett összeg után fizeti. Ennek az egész közgazdaság szempontjából is nagy jelentősége van. mert ilymódon a közgazdasági élet forgatagából nem vonatnak ki hiábavalóan és nem helyeztetnek el használatlanul a gazda harisnyájában olyan összegek, amelyek a váltó-hitelnél igen sokszor egy ideig használatlanul maradnak. Ennek a folyószámlahitelnek igénybevétele, illetve berendezése a magyar hitelszövetkezeti hálózat megbontottsá.ga folytán jelenleg- nagy nehézségbe ütközik. De én azt hiszem, hogy ha az Országos Központi Hitelszövetkezet talpraálllitásával és a hozzátartozó vidéki hitelszövetkezetek reorganizálásával ez az egész altruisztikus vidéki hitelhálózat uj alapra kerül, a személyi hitel ezen üj formájának bevezetése megfelelő törvényhozási intézkedésekkel rendkívül kívánatos és szükséges. Két kezes, aki ilyen hitel igénybevételénél kell hogy szerepeljen, sokkal könnyebben akad, mikor helyi szűk körzetben való hiteligénylésről van szó, amikor a kezes az illető hitelt igénybe vevő gazdának eyrész működését, gazdálkodási' rendjét, életmódját közvetlenül és közelről ellenőrizheti. Ennek a hitelnek olyan eredményei vannak és olyan nagy megtakarítással jár! különösen Skóciában, hogy ennek bevezetése akkor, amikor minden eszközt és alkalmat, meg kell ragadnunk, hogy a gazdák segítségére siessünk, amely eszköz és alkalom az állam részéről anyagi áldozatba, sem kerül, feltétlenül szükséges. Ennél is sokkal fontosabb azonban az ingó jelzáloghitel bevezetése. Elsősorban is köszönettel kell nyugtáznunk a kormánynak azt a kijelentését, hogy az erre vonatkozó javaslat készen van és azt legközelebb beterjeszti. Azonban üjból csak ugyanazt a sajnálko zásunkat kell ezen a téren is kifejeznünk, mint minden ilyen pontnál, hogy ennek a kérdésnek szabályozása ilyen sokáig késik. Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, sőt Ko