Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-398
244 A. nemzetgyűlés 398. ülése 1925, évi április hó 1-én, szerdán. kérdést a nemzetgyűlés elé, hogy igy mód adassék nekik arra, hogy a földet megkaphassák. Most még egy másik dolgot is figyelmébe kivánom ajánlani az igen t. minister urnák. Aszód városában szintén megtörtént az eljárás, a törvény kihirdetése után 1920-ban nyomban megindították az eljárást arranézve, hogy a báró Schossberg-féle ott lévő nagyobb birtokból íöldbirtokpplitikai célokra bizonyos részek kiszakittassanak. Ezrekre megy azoknak az igénylőknek száma, akik részben földmives munkásokból, részben, törpebirtokosokból, részben tisztviselőkből, részben pedig a törvény szerint igényjogosultsággal biró iparosokból állanak, akiknek minden jogigényét teljesiteni kell. A hozzám intézett levélben, amelyet szintén aláirtak az összes kategóriák, azt panaszolják, hogy az eljárás rendkívül szigorú volt és nagyon sok olyan jogos igénylőt is kihagytak, akiket nem lett volna szabad kihagyni. Ők azonban most nem kivánják, hogy revízió alá vegyék az egész eljárást, csak egy kivánságuk és egy kérésük van és azt idejuttatom az igen t. minister ur elé,, az a kivánságuk t. i., hogy az Ítéletet, amelyet most mégis meghoztak, és amelynek eredménye az, hogy a báró Schossberg-féle uradalomból bizonyos holdmennyiséget ki kell szakitani, mely ítélet már egy év óta megvan, minél előbb hajtsák végre, őket pedig minél előbb helyezzék birtokba, ugy a házhelyeseket, mint azokat, akik földhöz jutottak. Van még egy kérésük, az, hogy akadályozzák meg a Schossberg-uradalom törekvését, mert az uradalom mindent elkövet, hogy kicseréljék azt a területet, amelyet a házhelyesek kaptak, egy más területtel, helyezzék át a házigénylőket egy vizes területre, mert az uradalomnak gazdasági szempontból sokkal kényelmesebb volna, ha azt a területet meg tudná tartani magának, amely közel fekszik a városhoz. Arra kérem a minister urat, méltóztassék ezt is figyelemmel kisérni és mindent elkövetni, hogy a házhelyesek ott kapják meg házhelyeiket, ahol azok kijelöltettek, mert az uradalomnak van elég tőkéje ahhoz, hogy a vizes területet lecsapoltassa. Különben is neki az ideje és igája is több ahhoz, hogy nagyobb utat tegyen meg, ezt a területet tehát az uradalom tartsa meg, mert az uradalom, amelynek 4000 hold földje van egyhelyben, sokkal könnyebben birja cl azt a rosszabb területrészt, mint azok a szegény emberek, akiknek a házaikat vizes területen kellene felépiteniök. Arra kérem a minister urat, az aszódi földreformot illetőleg, méltóztassék megkeresni az Ofb.-t, hogy az Ítéletet, amelyet már meghozott, amelyről az ííjságok is irtak, minél előbb hajtsa végre, és a birtokbaadás minél e.lőbb történjék meg. Másodsorban arra is kérem az igen t. minister urat, hogy a maga részéről mindent kövessen el, hogy akik házhelyhez jutottak, azok a város közvetlen közelében, azon a száraz és jó helyen kapják meg helyeiket, ahol a kijelölés történt, amely ellen nagyon erősen opponál a báró Schossberg-uradalom. Ezek azok a dolgok, amelyeket az igen t. minister ur figyelmébe kivánok ajánlani. Azt a támadást, amelyben az „Uj Barázda" „Az első roham" című vezércikkében részesített a múlt alkalommal, nem veszem fájdalmasan, mert a politikában akkor van az ember a legnagyobb támadásnak kitéve, amikor a legigazabb ügyért harcol. Nem is olvastam, nem is tudtam róla, de hogy a nép figyelemmel kiséri ezeket a gravámeneket, sérelmeket és interpellációkat, amelyeket önzetlenül, a magyar földmivelő nép érdekében mondunk el, azt abból látom, hogy ők küldték meg az újságcikket, mi nem is vettük észre, ők hozzák az indokokat, ők küldik fel a hivatalos iratokat, tehát alátámasztják azt a politikai felfogást, amelyet mi vallunk és hirdetünk, amely minden szavával arra figyelmezteti a kormányt, hogy a földreform végrehajtása tekintetében tőle telhetőleg mindent kövessen cl. Mert a magyar nép szereti a földet, a magyar nép meg-dolg-ozza a földet és a magyar nép azt akarja, hogy az 1920 : XXXVI. te. és az 1924 : VII. te. ne száraz papiros maradjon, hanem legyen belőle eleven valóság*, legyen belőle megművelhető, becsületes jó magyar föld. Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Belezna község földhöz juttatása szempontjából különösen az u. n. Kuhlemann féle birtok parcellázása bir jelentőséggel, amely 1916 kat. hold kiterjedésű birtokot az állam elővásárlása jogán még boldogult elődöm idejében vásárolt meg a földmivelésügyi ministeriurn. 1922-ben az Altruista Bank bizatott meg ennek a birtoknak parcellázásával s a parcellázást keresztül is vitte akként, hogy 170 egyén részére felosztott 500 kat. hold földet, egy 1000 holdas birtokot eladott Dániel Lászlónak és Kövér Viktornak (Kiss Menyhért: Ez volt a baj!), egy 300 holdas birtokot dr. Rusznyák Jánosnak és egy 38 holdas szőlőbirtokot dr. Hazay Árpádnak. Ezt a parcellázást az Ofb. jóváhagyólag helyben is hagyta. Ez ellen a parcellázás ellen Kovács József és társai, beleznai lakosok kifogással éltek. Panaszkérvényük folyó évi március 21-én jutott el hozzám. A kérvény nem volt ugy megindokolva, mint ahogyan az igen t. képviselő ur interpellációjában a sérelmeket megokolta, én mégis egy tárgyilagos átirat kapcsán áttettem ezt a panasziratot az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz^ ujabb döntést kérvén ebben az ügyben. (Kiss Menyhért: Nagyon helyes!) Mást nem tehettem. Ennyit válaszolhatok a t. képviselő ur interpellációjának erre a részére. Ami már most a Dániel László és Kövér Vilmos-féle bérletre vonatkozó panaszt illeti, azt Közlik Károly juttatta hozzám ugyancsak a közelmúlt nanokban. s ezt a panaszirai ot szintén áttettem a Földbirtokrendező Birósághoz azzal, hogy vigyék az ügyet az elnöki tanácsülés elé és újból döntsenek a szóbanforgó kérdésben. Mást itt sem tehettem. Azokat az igazoló iratokat és községi bizonyitványokat, amelyeket a t. kénviselő ur interpellációja során ismertetett és most hozzám juttatott, természetesen szintén át fogom tenni az Ofb.-hoz, kérve, hogy ezeket az üsry elbírálásánál szintén vegyék figyelembe. (Helyeslés.) Az aszódi földbirtokrendezésre vonatkozólag megjegyzem, hogy Ofb. folyó évi január hó 13-án keit 10.963/1924. számú Ítéletével Aszód, Hévizgyörk, Kartal és Bag községek földreformügyét letárgyalta s ezen Ítélet alapján Aszód községben a hadirokkantak, özvegyek és árvák közül 40 egyén részére házhelyet, 42 egyén részére földet; a földnélküli mezőgazdagazdasági munkások közül 43 egyén részére házhelyet és 76 részére földét; a törpebirtokosok közül 27 részére földet; a közszolgálati alkalmazottak közül 123 egyén részére házhelyet: a vitézek közül három egyén részére házhelyet, 5
