Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-398

A nemzetgyűlés 398. ülése 1925. évi április hó 1-én, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Fârgyai : Elnöki előterjesztések. — A székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezése tár­gyában alkotott 1924 : XXVI. to. kiegészitósóről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legköze­lebbi ülés idejónok és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Eckhardt Tibor a külügy­ministerhez, Párdány községben elkövetett szerb atrocitások tárgyában. — Kiss Menyhért a föld­mivelósügyi ministerhez, a beieznai ós az aszódi földreform tárgyában. — A földművelésügyi mi­nister válasza. — Dénes István Írásbeli interpellációja a miaisterelnök ós igazságügymini sterhez, Keszthely nagyközség házhely ós földreformja körül elkövetett szabálytalanságok és törvényellenes­. ségek tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, fíakovszky Iván, Mayer János, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődili délelőtt 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző nr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petro­vits György jegyző ur, a javaslatok ellen fel­szólalókat pedig Csik József jegyző nr. Bemutatom Abauj-Torna vármegye közön­ségének kétrendbeli feliratát a választójogi tör­vény megalkotásánál a titkos szavazás teljes mellőzése tárgyában, valamint aziránt, bogy a közigazgatási reform kapcsán a vitézek adója a legtöbb adót fizetők névjegyzékének össze­állításánál kétszeresen számíttassák; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsé­gének feliratát a választójogi törvényjavaslat­nál a titkosság mellőzése, illetőleg az egész vo­nalon a nyilt szavazás behozatala tárgyában. Miután a választójogi törvényjavaslatot a választójogi bizottság most tárgyalja, Abauj­Torna és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kö­zönségének a választójogra vonatkozó feliratai kiadatnak a választójogi bizottságnak; Abauj-Torna vármegye közönségének a vi­tézek adójára vonatkozó felirata pedig, miután a törvényhatósági bizottságok xijjászeryezésé­ről szóló törvényjavaslat a közigazgatási bi­zottságnál van. kiadatik a közigazgatási bizott­ságnak. A házszabályok 223. §-a értelmében bemuta­tom a függőben lévő indítványok és interpellá­ciók jegyzékét. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik a székesfővá­rosi törvényhatósági bizottság újjászervezése tárgyában alkotott 1924 : XXVI. te. kiegészíté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. F. Szabó Géza előadó: T. Nemzetgyűlés! A székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alkotott 1924:XXV1. NAPLÓ XXXI. te., közelebbről megjelölve ennek 13. §-a akként rendelkezik, hogy az ott felsorolt kulturális, gazdasági és társadalmi testületek és intézmé­nyek képviseletet nyernek a székesfőváros törvényhatósági bizottságában, és pedig ak­ként, hogy ezen most említett testületek ós in­tézmények jelöltjei közül meghatározott szám­ban az államfő nevez ki törvényhatósági bi­zottsági tagokat. A törvény meghozatalánál és megalkotásá­nál azonban egy eshetőség nem vétetett számí­tásba. Az az eshetőség ugyanis, hogy mi tör­ténjék akkor, ha ezek a testületek ós intézmé­nyek kijelölési jogukkal élni nem akarnak. A törvényhozás akaratnyilvánítása szerint meg van állapítva a székesfővárosi törvényható­sági bizottsági tagok száma. Ezt a létszámot minden körülmények között biztosítani kell és meg kell óvni a törvényhatósági bizottságot a csonkaságtól még abban az esetben is, ha előre nem látott körülményeknél fogva ezt a létszámot biztosítani nem lehetne; mert feltét­lenül gondoskodni kell arról, hogy a törvény végrehajtása akadályokba ne ütközzék. Ezt a hiányt van hivatva pótolni az előt­tünk fekvő törvényjavaslat, amelynek ,1. §-a kimondja, hogy ha az 1924:XXVT. te. 13. §-ának első bekezdésében felsorolt testületek és intéz­mények valamelyike részére biztosított jelölés jogával egyáltalában nem vagy nem a megkí­vánt számban él, a törvényhatóság illető tag­jait a közélet terén kiváló érdemeket szerzett egyének közül a belügyminister előterjesztésére az államfő a jelölés elmaradására A r aló tekintet nélkül nevezi ki. A 2. § a szokásos végrehajtási rendelkezést tartalmazza. Mivel a nemzetgyűlés közigazgatási bizott­sága e törvény javaslatot helyesnek és indokolt­nak látja, tisztelettel azt javasolja a nemzet­gyűlésnek, hogy azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Mi­után szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom