Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-395

200 r Á nemzetgyűlés B9Ő. ülése 1Ô25. évi nwrcbis hó 20-án, pénteken, forogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javas­latát, hogy a nemzetgyűlés Zsirkay János nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag" függessze fel, igen vagy nemi (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése izgatás büntette miatt feljelentett Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kérte Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését. A budapesti kir. büntető­törvényszék megkeresése szerint ugyanis az „Épitőmunkás" időszaki lapnak Budapesten, 1922. évi június hó 25-én megjelent számában a „Parlament porondján" cím alatt egy^ olyan cikk jelent meg, amely a királyi törvényszék megállapítása szerint idézett részeiben alkal­mas arra, hogy a munkásosztályt a polgári osz­tály elleni gyűlöletre izgassa. Miután a királyi ügyészség által lefolytatott nyomozás alapján megállapítható, hogy a cikk szerzője Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő, ellene a Btk. 172. §-ában meghatározott sajtó utján elköve­tett izgatás bűntette miatt tett indítványt az ügyészség. A bizottság megállapította a megkereséshez csatolt iratokból, hogy bűncselekmény jelensé­gei fenforognak, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esetét pedig nem látja fen forogmi, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlés­nek, hogy Baticz Gyula nemzetgyűlési képvi­selő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyó­lag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottsá«; javas­latát, hogy a nemzetgyűlés Baticz Gyula nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát az elő­adott ügyből kifolyólag függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Baticz Gyula nemzetgyű­lési képviselő mentelmi jogát az előadott ügy­ből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése testi épség elleni kihágás miatt feljelentett Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség megkeresést inté­zett a nemzetgyűléshez Knaller Győző nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tése iránt. Ugyanis a soroksárpéteri csendőr­örs jelentése szerint Knaller Győző nemzetgyű­lési képviselő 1922. évi november hó 5-én a soroksárpéteri vasútállomáson a szolgálatot teljesitő csendőrörs ama felhívására, hogy a vasúti vágányok közül a vele lévő mintegy 40 főből álló csoporttal vonuljon be a váróterembe, nem tett eleget. Minthogy a bizottság megállapítása szerint ez a tényállás alkalmas arra, hogy a kihágási törvénykönyv szerinti testi épség elleni ki­hágás tényálladékát kimerítse, személyi össze­függés a jelentés szerint nem vitás s zaklatás a jelen esetben nincs, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Knaller Győző nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javas­latát, hogy a nemzetgyűlés Knaller Győző nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag függessze fel, igen vagy nem? (Igén!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képvi­selő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kérte Bogya Já­nos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését, Nevezett ellen ugyanis Drozdy Győző főmagánvádló a budapesti kir. büntető törvényszéknél feljelentést tett rágal­mazás vétsége miatt, amelyet az „Uj Nemzedék" című napilap 1922. évi június hó 19-én meg­jelent számában „Politikai nyilatkozat a Ballá Aladár Jugoszláv orientációjáról" feliratú cikkben követett el. A bizottság vizsgálat tárgyává tette a meg­kereséshez csatolt iratokat és meghallgatta Bogya János nemzetgyűlési képviselőt Miután mindezekből megállapította, hogy a bűncselek­mény tényálladékai ellene is megvannak, a sze­mélyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete pe­dig nem forog fenn, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügy­ből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak a sajtó utján elkövetett rágalma­zás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében elő­terjesztett jelentését elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és Bogya János nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből ki­folyólag* felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett dr. Rainprecht Antal nemzet­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Dr. Wehner Pál veszprémi püspöki titkár fel­jelentést tett Rainprecht Antal képviselő ellen a budapesti kir. büntető törvényszéknél. Rain­precht Antal ugyanis nyílt levelet bocsátott közzé, dr. Csete Antal ügyvéd úrhoz intézve és ebben a levélben azt irta a püspöki titkár úrra mint főmagánvádlóra vonatkozólag, hogy a kommunizmus idejében azért, hogy a püspök ur ingóságait, borát, stb. védelmezze, jó vi­szonyt tartott fenn a kommunistákkal. A bizott­ság megvizsgálta a megkereséshez csatolt ira­tokat és a cikk egész tartalmát, célzatát tüze­tesen figyelembe vette, túlterjeszkedve a vád tárgyává tett részleteken is, megállapította, hogy a főmagánvádlóra vonatkozó részben — miután őt, mint püspöki titkárt ugy állítja be, mint aki kötelességét a püspök ur iránti tar­tozó hűséggel teljesítette és mivel a cikk tar­talmából és kifejezéseiből senki sem vonhat le olyan következtetést, hogy a főmagánvádló a tanácskormány embereivel meggyőződésből és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom