Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-392
114 A. nemzetgyűlés 392. ülése 1925, elkerülhetetlenül szükséges a hiteltállépés, akkor evégett a kormánynak mindig külön törvénnyel kell a parlament elé jönnie. A forradalmi tapasztalatok indítanak engem ennek a javaslatnak megtételére. A forradalmak idején a titkos alapokba utalták be az állampénztárból a pénzt és egynémelyik tárca majdnem egészen a titkos alapokból élt. Nem vagyok jós, de azt kell mondanom, hogy ha a határoízati javaslataimat a t. kormány nem fogadja el, akkor már mellé állt, mint a halálos beteg mellé, a sirásó. Ez a sirásó az én el nem fogadott határozati javaslatom, amely a kormányt, ha előbb nem, a választásokon bizonyosan elföldeli, akárhogyan is taktikázik a válás ztój oggal. Lehetetlen az, hogy 50 milliárdot kivonjunk az adókból ugy, hogy ennek az összegnek felhasználásába semmiféle ellenőrző faktor ne folyhasson be. Újból hangsúlyozom, nem kívánok tételes ellenőrzést, hanem az államrezonszerüség szempontjából kívánok időnkint a legfőbb állami számvevőszék elnöke részére betekintést. Ha még ebbe sem megy bele a kormány és ha az ezirányU fejtegetéseim előtt sem hajlik meg a t. pénzügyminister ur, vájjon milyen rejtett szándékai lehetnek a kormánynak a titkos alapok céljaira megszavazott hitelek felhasználására nézve'? A másik része a határozati javaslatomnak arra irányul, hogy ne lehessen túlkiadást eszközölni külön törvény nélkül. Az ily irányú rendelkezés a nemzet gerincét alkotó tisztviselő-osztálynak szólna, hogyha t. i. ismét jönne forradalmi vagy szabadosságra hajló kormány, akkor odaszegezhesse mind a pénztári, mind a számvevőségi, mind pedig a fogalmazói tisztviselő a kormánnyal szemben: nem teljesítjük a, költségvetési javadalmat meghaladó összeg felvételére vonatkozó rendelkezést, mert ezt külön törvény tiltja és ez a külön törvény reánk nézve eskünknél fogva is kötelező. Ezeket kivan tani elmondani, t. pénzügyminister ur, határozati javaslatom megindokolására, amely a következőképen szól (Olvassa): „Az iménti rendelkezések folytán felhasználás tekintetében kivételes eljárás alá vont hitelekre történt utalványozásokat, úgyszintén a kormányzói, ministerelnöki és külügyministeri rendelkezési alapokból, valamint a belügyminister kezelése alá tartozó közbiztonsági alapból fedezett kiadásokat a legfőbb számvevőszék elnöke az államrezonszerüség szempontjából időnkint megvizsgálhatja. A rendelkezési alapoknál ós felhasználás szempontjából a rendelkezési alapok t költségvetési javadalmával egyforma megítélés alá eső hiteleknél a túlkiadás lehetőségére nézve a kormány^ a törvényhozás felhatalmazását külön törvényjavaslat előterjesztése utján mindemkor előzetesen tartozik kieszközölni." Elnök. Kivan még valaki szólni;; Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister^ T. Nemzetgyűlés! Pénteki beszédemben részletesen foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel és ezúttal sem tudok semmivel sem többet mondani, vagy más álláspontot elfoglalni. Kimutattam, hogy azok az aggodalmak, amelyeket Strausz igeti t. képviselőtársam kifejezésre juttatott, nem helytállók, elsösorbatn azért, mert amint kimutattam, itt rendszerváltozás történt a múlttal szemben. Ezidőszerint az összes havi hitelszükségleteket a pénzügyminister utalja ki, aki teévi március hó 17-én, kedden. hát minden alkalommal elbírálja a szükségleteket és senki sem vehet igénybe pénzt a pénzügyminister hozzájárulása nélkül. Semmi szükségünk ninec tehát arra — mint a múltban, amikor egy évre történt felhatalmazás —, hogy a számvevőszék külön tájékoztassa a kormányt a hitelek felhasználása tekintetében. Viszont a nemzetgyűlést illető tájékoztatásokat továbbra is megadja a számvevőszék, tehát módjában lesz mindenkinek megállapítani, hogy a kormány a felhatalmazás értelmében járt-e el. Még csak az u. n. rendelkezési alapokra térek rá. Ha jól méltóztatik elolvasni ezt a törvényjavaslatot, méltóztatik megállapítani, hogy csak a részletes felülvizsgálat alól mentjük fel a számvevőszéket, nem zárjuk ki tehát azt, hogy a számvevőszék, ha jónak látja általánosságban! megvizsgálhassa a helyzetet. (Strausz István: A helyszínén is?) Hangsúlyoztam azt is, hogy ha kiVánja, a külügyministerrel való megállapodás esetén a külképviseleti hatóságok pénz ós értókkézelését a helyszinén is felülvizsgálhatja. A rendelkezési alapokra fordított összegeket méltóztatott szóvátenni. Tessék csak elhagyni a milliárdokat és egy kicsit elosztva megállapítani 1 az összegeket, akkor nem olyan nagyok azok. Csak az elkerülhetetlen táviratokra fordítandó összegek — ha rendelkezésére állnának az adatok, tudná t. képviselőtársam is (Strausz István: Tudom! 300,000.000 korona! — a tarifa tételeknek magassága folytán messze felülmúlják a háború előtti távirati költségeket, ami mingy árt megmutatja, hogy ezek a kiadások rer.tdkivül szerény keretek között mozognak. Mindezekre való tekintettel nem vagyok abban a helyzetben, hogy t. képviselőtársam határozati javaslatait elfogadhassam. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. § első és negyedik bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben, ugy az előadó ur, minit Strausz István képviselő ur módosító indítványt adtak be. Mindkettő ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát azzal szembe fogom állítani elsősorban az előadó úrét, mint amely az eredeti szöveghez közelebb áll, másodsorban Strausz István képviselő úrét. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést az előadó ur módosítására, s amennyiben ezt el méltóztatnak fogadni, természetesen' Strausz István képviselő ur módosítása elesik. Felteszem! a kérdést: méltóztatik-e a 7. § második bekezdését szemben az előadó ur és Strausz István képviselő ur módosiíó indítványaival elfogadni, i'gen vagy nem? (Nemi) Az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni, tehát felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a második bekezdést az előadó ur indítványával, igen vagy nem? (Ipenl) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki és igy Strausz István képviselő ur módosító . indítványa elesik. - , Következik a harmadik bekezdés, amelylyel szemben Strausz István képviselő ur törlést javasolt. Ez ellentétben van '. az eredeti szöveggel, -tehát a kérdés_ feltevésénél azzal szembe fog*om állitani. Kérdem, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Strausz, István képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el, s igy Strausz István képviselő ur indítványa elesik.
