Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-387

408 A nemzetgyűlés 3$7. ïûése 1925. ban tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény javaslat harmadszori olvasása. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki Bzólni! Minthogy senki sem kivan szólni, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ilyen értelemben mon dorn ki a határozatot. Ezzel a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik az 1921. évben Genfben tartott nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet által az ólomfehérnek a festéshez való használása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi' egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Héjj Imre jegyző (olvassa a tör véna javaslatot). Elnök: Kíván valaki^ szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltása iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-ikán kötött nemzetközi egyez meny becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a sáska elleni védekezés szervezése végett 1920. évi október hó 31-ikén Kő mában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori

1 olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvén y javaslatot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a testnevelésről szóló 1921. évi VIII. tcikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző j urat, sziveskedjék a törvényjavaslatot fel- í olvasni. | Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a Pestvármegyei

1 DunavölgyLecsapoló és Öntöző Társulat vízmüveinek ki épitéséről szóló 1922 : XXV. tcikk módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózéri március hó 6-án, pénteken. tátik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki

1 a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik,az 1924/25. évi állami költségvetésről 'szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az appropriáció, a megajánlási törvényjavaslat tárgyalása ujabb alkalom arra, hogy egész gazdasági és pénzügyi politikánkat bírálat alá vegyük. És valóban most, mikor feltesszük a koronát erre* az aranyköltségvetésre az appropriáció megszavazásával, talán itt az ideje és alkalma annak, hogy rövid pillantással áttekintvén a multat, levonjuk annak tanulságait és igyekezzünk a jövő irányait megjelölni. Én csak örömmel hallottam! az igen t. pénzügyminister ur első felszólalása alkalmával, bogy ő azzal a feltett szándékkal foglalta el székét, hogy átfogó gazdasági reformot inaugurál. (Strausz István: Ezt mondta?) Ennek az átfogó gazdasági reformnak rhaugurálása valóban égetően szükségessé vált; de még szükségesebbé tették és illusztrálják ezt a legutóbbi hetek szomorú tapasztalatai, amelyeket, ha nem is nevezhetünk égető krízisnek, de amelyeknek szomorú és mementóként előttünk álló mozzanatai feltétlenül fel kell, hogy hívják elsősorban a kormány illetékes tényezőit a minél előbbi és minél erőteljesebb beavatkozásra. Hiszen az az egész pénzügyi ós gazdasági politika, amelyet 1919 óta a váltakozó kormánvok folytattak, épen abban a hibában szenvedett, amelyre a pénzügyminister ur elől járó beszédében olyan helyesen mutatott rá, hogy a pénzügyministernek nem volt meg a tekintélye és ereje ahhoz, hogy az egész gazdasági politikának irányt, szabjon és ráüsse a többi szakok irányzatára is azt a generális, azt a vezető elvet, amelynek vörös fonálként kellett volna végigvonulnia nemcsak a pénzügyi, hanem a kereskedelmi, az ipari, sőt a i'ölclmivelésügyi politikán is. Ha ez megtörtént volna a múltban, talán nem lettek volna meddők annakidején Korányi volt é pénzügyminister urnák lebélyegzési polí tikája. Hegedűsnek vagyonváltsága és szerencsétlen forgalmi adója és Kállay volt pénzügyminister urnák adóreformja, amely komplikáltságáuál, szövevényességénél fogva egyedül és kizárólag a fiskális szempontokat tartotta szem előtt és amelynek káros következményeit ma a legsúlyosabb mértékben nyögjük. Hegedűs magasabb szárnyalású törekvései, ha az ö szuggesztív erejének maradandóbb hatása lett volna, talán nagyobb eredményeket is értek volna el; ha Hegedűs koncepciójának megérését is megérhettük volna, talán elkerülhettünk volna sok olyan Scyllát és Charybdist. amelyek között gazdasági életünk hajója most ide-oda dobálódzik. De akkor egyedül szuggesztív erővel hatni nem lehetett és igy bekövetkezett az a szomorú lelki összeomlás, amely hosszú időkre egyszersmind pénzügyi politikánknak összeomlását is jelentette. Azok, akik azóta építeni akartak — legyünk őszinték — tulajdonképen csak egyik kezükkel építettek, másik kezükkel miudig elődeik hibáinak romjait kellett eltakaritaniok és igy nem kö vetkezhetett be az, amit akár az adóreform terén, akár más téren szerves, egyöntetű, nagyszabású reformnak nevezhettünk volna. Épen ezért nem osztozhatom Dréhr Imre t. képviselő ur múltkori felszólalásának abban a részében, amelyben az adórendszer gyökeres