Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

3Ô6 A nemzetgyűlés 38fí. ülése 1925, lálozás tehát azért szükséges, hogy a hiteltől^ lépés esete ne forduljon elő. De másrészt azt hiszem, hogy ez illuzórius is lenne, amennyi­ben költségvetésünk szűk keretei 1 mellett meg­takarításra alig lesz kilátás. Ennek a szakasznak 2. bekezdése az 1870. évi XVIII. tcikk 21. §-ának és az 1915 : XII. tcikk 7. Vállak azokat az intézkedéseit kivánja hatálytalanítani* amelyek szerint a Legfőbb Állami Számvevőszék félévenként kimutatáso­kat terjeszt a ministertanács elé, az államház­tartás viteléről. Minthogy az 1920 : XXVIII. tcikk 6. §-a alapján a hitelkereteket 1920. évi végétől kezdve a pénzügyminister r állapit ja meg az összes többi min ister iuanok részére, igy tehát már 1920 óta megvan annak a lehetősége, hogy a pénzügyminister minden pillanatban teljes tájékozódást szerezhessen az összes állami 1 kiadásokról és bevételekről. Különben is az 1924 : IV. tcikk alapján most már havon kint állitjnk össze a költségvetési előirányza­tokat és igy úgyszólván óráról-órára látjuk a valóságos pénzügyi helyzetet. (Strausz István: Semmi köze ennek ahhoz a kimutatáshoz!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék csendben maradni! Temesváry Imre előadó: A. 3. bekezdés mentesiti a Legfőbb Állami Számvevőszéket a külképviseleti hatóságok pénz- és érték­kezelésének helyszini vizsgálata alól. (Kiss Menyhért: Nem ártana, ha vizsgálná!) Mivel ezek a külképviseleti hatóságok a külügymi­nisteri számvevőség és a külügyministerium időszaki vizsgálatai alatt állanak, és mivel a pénzkezelést teljesítő tisztviselők a külképvise­let vezetőjének bizalma folytán teljesitik eze­ket a munkálatokat, igy felesleges is volna az, hogy ezek a rendkívül nagy költséggel járó helyszíni 1 vizsgálatok továbbra is fentartassa­uak. Ezért ez a törvényjavaslat mentesíteni kivánja a Legfőbb Állami Számvevőszéket az ilyen időszaki helyszini vizsgálatok alól. (Strausz István: Nagy hiba!) A 4. bekezdés a mimsterelnökség és a kül­ügyministerium költségvetésébe fölvett egyes téleleknek rendelkezési alapszerüen való keze­léserői intézkedik, minthogy a törvényszakasz szövegében felsorolt rovatok terhére történő utalványozások bizalmas jellegűek és eddig is rendelkezési alapszerüen kezeltettek, ugy, amint ez a külföldi államokban is szokásban van (Strausz István: Melyikben?) és amint eddig is nálunk mindig szokásban volt. Tiilajdonké­pc-Ti tehát egy eddig fennállott szokást kivan ez a törvényjavaslat most már törvény utján szentesíteni. (Strausz István: Szokás nem volt.) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: Ezeknek legfőbb számvevőszéki vizsgálata a jövőben is mellő­zendő lesz. A. 8. § intézkedik egyes állami javak eladá­sának jóváhagyásáról. Â törvényhozás legutol­jára az 1914/15. évi költségvetés kapcsán hatá­rozott egyes állami javak eladásáról, illetőleg ezen eladások jóváhagyásáról. Akkor a kor­mány egy kimutatást terjesztett az országgyű­lés elé, amelyben fel voltak sorolva azok a ja­vak, amelyek eladásra kerülnek. Ebben a kimu­tatásban felsorolt és azóta feleslegessé vált in­gatlanoknak egy része már eladatott, de költ­ségvetési törvény hiányában ezekre nézve a jó­váhagyás eddig még nem történt meg. Miután ezek túlnyomórészben — mint már emiitettem — le vannak adva, legnagyobb részük pedig az utódállamoknak jutott területeken fekszik, igy évi mércms hó 5-én, csütörtökön. ezeknek tételenkint való felsorolása most már szinte lehetetlen akadályokba ütközik. Miután pedig ez eladásoknak jóváhagyása bizonyos magánjogi érdekekből is rendkívül fontos, azért kivánja ez a törvényjavaslat az eddig eladott ingatlanok jóváhagyását ezzel legalizálni. (Strausz István: Ilyen felhatalmazást még nem kértek sohasem!) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: Ezzel a szakasz­szal kivánja a kormány jóváhagyatni azt az intézkedését, amellyel a premontrei rendnek... (Strausz István: Az helyes! De ez esak taka­rónak jó önöknek!) Elnök: Csendet kérek, Strausz képviselő ur! Méltóztassék feliratkozni és beszéde során elmondani véleményét, de az előadó urat ne méltóztassék zavarni! (Strausz István: Nem le­het itt nyugodtan maradni! Passzivitásba me­gyek én is!) Temesváry Imre előadó: Én szívesen meghallgatom majd t. képviselőtársamat be­széde folyamán, de méltóztassék legalább meg­engedni, hogy minden pártkereten kivül állva, objektív előadói beszédemet elmondhassam. (Strausz István: Nem birom!) Elnök: Nagyon kérem Strausz képviselő urat, méltóztassék egy kissé türtőztetni magát. Nem akarok a képviselő úrral szemben a ház­szabályok teljes szigorával eljárni, de lehetet­len, hogy a képviselő ur az előadó urat alig en­gedi szóhoz jutni! Temesváry Imre előadó: Mondom, a kor­mány ezzel a szakasszal kivánja jóváhagyatni azt az intézkedését, amellyel a premontrei rend­nek Gödöllőn, a korona-uradalomból 85'2 hold erdőt ós öt hold szántót engedett át haszná­latra. Természetesen az ezen erdő termékeinek hasznosításából befolyó jövedelem továbbra is az államkincstárt fogja megilletni. A terület, amelyet most ez a törvényjavaslat használatra átenged, kizárólag esak az internátus és iskola céljait fogja szolgálni és az sem el nem idege­níthető, sem meg nem terhelhető. Ebben a szakaszban két pótlást hozott ja­vaslatba a bizottság. Egyik a honvédelmi tárca kezelése alatt álló ingatlanokból 523 hold és 138 négyszögölnyi területnek vitézi telekké való alakítására vonatkozik; a másik pedig az, hogy a vitézi telkek instruálása céljából az erre vonatkozó 6650/1920. számú ministerelnöki ren­deletben megjelölt szövetkezeteken felül más pénzintézetek is igénybe vehetők legyenek. A 9. § intézkedik annak a 15 milliót kitevő rendkívüli bevételi Összegnek felhasználásá­ról, amelyről már a költségvetés indokolásában is említés volt téve és amelyet a költségvetés tárgyalása alkalmával előadói beszédemben részletesen ismertetni bátor voltam. Ez az ösz­szeg a kényszerkölesönből és a vagyonváltság­hátralék okból, valamint az állami gabonaakció felszámolása folytán felszabaduló forgótőkéből eredt. Ennek felhasználására vonatkozólag meg­említhetem, hogy az államvasutak forgótőké­jének növelésére 10 millió koronát, az állami vasgyárak forgótőkéjének emelésére két millió koronát, tanyai iskolák létesítésére 350.000 ko­ronát, csendőrlaktanyák építésére 300.000 koro­nát, a hosszuhetényi állami kőbánya berende­zésére 300.000 koronát, a Dunavölgyi Lecsapoló és öntöző Társulat beruházásaira 1 millió ko­rona kölcsönt, a tenyészállatok minőségének javítására pedig 560.000 koronát kíván a kor­mány fordítani. A még fenmaradó összegből a

Next

/
Oldalképek
Tartalom