Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

3Ô6 A nemzetgyűlés 38fí. ülése 1925, lálozás tehát azért szükséges, hogy a hiteltől^ lépés esete ne forduljon elő. De másrészt azt hiszem, hogy ez illuzórius is lenne, amennyiben költségvetésünk szűk keretei

1 mellett megtakarításra alig lesz kilátás. Ennek a szakasznak 2. bekezdése az 1870. évi XVIII. tcikk 21. §-ának és az 1915 : XII. tcikk 7. Vállak azokat az intézkedéseit kivánja hatálytalanítani* amelyek szerint a Legfőbb Állami Számvevőszék félévenként kimutatásokat terjeszt a ministertanács elé, az államháztartás viteléről. Minthogy az 1920 : XXVIII. tcikk 6. §-a alapján a hitelkereteket 1920. évi végétől kezdve a pénzügyminister r állapit ja meg az összes többi min ister iuanok részére, igy tehát már 1920 óta megvan annak a lehetősége, hogy a pénzügyminister minden pillanatban teljes tájékozódást szerezhessen az összes állami

1 kiadásokról és bevételekről. Különben is az 1924 : IV. tcikk alapján most már havon kint állitjnk össze a költségvetési előirányzatokat és igy úgyszólván óráról-órára látjuk a valóságos pénzügyi helyzetet. (Strausz István: Semmi köze ennek ahhoz a kimutatáshoz!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! Temesváry Imre előadó: A. 3. bekezdés mentesiti a Legfőbb Állami Számvevőszéket a külképviseleti hatóságok pénz- és értékkezelésének helyszini vizsgálata alól. (Kiss Menyhért: Nem ártana, ha vizsgálná!) Mivel ezek a külképviseleti hatóságok a külügyministeri számvevőség és a külügyministerium időszaki vizsgálatai alatt állanak, és mivel a pénzkezelést teljesítő tisztviselők a külképviselet vezetőjének bizalma folytán teljesitik ezeket a munkálatokat, igy felesleges is volna az, hogy ezek a rendkívül nagy költséggel járó helyszíni

1 vizsgálatok továbbra is fentartassauak. Ezért ez a törvényjavaslat mentesíteni kivánja a Legfőbb Állami Számvevőszéket az ilyen időszaki helyszini vizsgálatok alól. (Strausz István: Nagy hiba!) A 4. bekezdés a mimsterelnökség és a külügyministerium költségvetésébe fölvett egyes téleleknek rendelkezési alapszerüen való kezeléserői intézkedik, minthogy a törvényszakasz szövegében felsorolt rovatok terhére történő utalványozások bizalmas jellegűek és eddig is rendelkezési alapszerüen kezeltettek, ugy, amint ez a külföldi államokban is szokásban van (Strausz István: Melyikben?) és amint eddig is nálunk mindig szokásban volt. Tiilajdonképc-Ti tehát egy eddig fennállott szokást kivan ez a törvényjavaslat most már törvény utján szentesíteni. (Strausz István: Szokás nem volt.) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: Ezeknek legfőbb számvevőszéki vizsgálata a jövőben is mellőzendő lesz. A. 8. § intézkedik egyes állami javak eladásának jóváhagyásáról. Â törvényhozás legutoljára az 1914/15. évi költségvetés kapcsán határozott egyes állami javak eladásáról, illetőleg ezen eladások jóváhagyásáról. Akkor a kormány egy kimutatást terjesztett az országgyűlés elé, amelyben fel voltak sorolva azok a javak, amelyek eladásra kerülnek. Ebben a kimutatásban felsorolt és azóta feleslegessé vált ingatlanoknak egy része már eladatott, de költségvetési törvény hiányában ezekre nézve a jóváhagyás eddig még nem történt meg. Miután ezek túlnyomórészben — mint már emiitettem — le vannak adva, legnagyobb részük pedig az utódállamoknak jutott területeken fekszik, igy évi mércms hó 5-én, csütörtökön. ezeknek tételenkint való felsorolása most már szinte lehetetlen akadályokba ütközik. Miután pedig ez eladásoknak jóváhagyása bizonyos magánjogi érdekekből is rendkívül fontos, azért kivánja ez a törvényjavaslat az eddig eladott ingatlanok jóváhagyását ezzel legalizálni. (Strausz István: Ilyen felhatalmazást még nem kértek sohasem!) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: Ezzel a szakaszszal kivánja a kormány jóváhagyatni azt az intézkedését, amellyel a premontrei rendnek... (Strausz István: Az helyes! De ez esak takarónak jó önöknek!) Elnök: Csendet kérek, Strausz képviselő ur! Méltóztassék feliratkozni és beszéde során elmondani véleményét, de az előadó urat ne méltóztassék zavarni! (Strausz István: Nem lehet itt nyugodtan maradni! Passzivitásba megyek én is!) Temesváry Imre előadó: Én szívesen meghallgatom majd t. képviselőtársamat beszéde folyamán, de méltóztassék legalább megengedni, hogy minden pártkereten kivül állva, objektív előadói beszédemet elmondhassam. (Strausz István: Nem birom!) Elnök: Nagyon kérem Strausz képviselő urat, méltóztassék egy kissé türtőztetni magát. Nem akarok a képviselő úrral szemben a házszabályok teljes szigorával eljárni, de lehetetlen, hogy a képviselő ur az előadó urat alig engedi szóhoz jutni! Temesváry Imre előadó: Mondom, a kormány ezzel a szakasszal kivánja jóváhagyatni azt az intézkedését, amellyel a premontrei rendnek Gödöllőn, a korona-uradalomból 85'2 hold erdőt ós öt hold szántót engedett át használatra. Természetesen az ezen erdő termékeinek hasznosításából befolyó jövedelem továbbra is az államkincstárt fogja megilletni. A terület, amelyet most ez a törvényjavaslat használatra átenged, kizárólag esak az internátus és iskola céljait fogja szolgálni és az sem el nem idegeníthető, sem meg nem terhelhető. Ebben a szakaszban két pótlást hozott javaslatba a bizottság. Egyik a honvédelmi tárca kezelése alatt álló ingatlanokból 523 hold és 138 négyszögölnyi területnek vitézi telekké való alakítására vonatkozik; a másik pedig az, hogy a vitézi telkek instruálása céljából az erre vonatkozó 6650/1920. számú ministerelnöki rendeletben megjelölt szövetkezeteken felül más pénzintézetek is igénybe vehetők legyenek. A 9. § intézkedik annak a 15 milliót kitevő rendkívüli bevételi Összegnek felhasználásáról, amelyről már a költségvetés indokolásában is említés volt téve és amelyet a költségvetés tárgyalása alkalmával előadói beszédemben részletesen ismertetni bátor voltam. Ez az öszszeg a kényszerkölesönből és a vagyonváltsághátralék okból, valamint az állami gabonaakció felszámolása folytán felszabaduló forgótőkéből eredt. Ennek felhasználására vonatkozólag megemlíthetem, hogy az államvasutak forgótőkéjének növelésére 10 millió koronát, az állami vasgyárak forgótőkéjének emelésére két millió koronát, tanyai iskolák létesítésére 350.000 koronát, csendőrlaktanyák építésére 300.000 koronát, a hosszuhetényi állami kőbánya berendezésére 300.000 koronát, a Dunavölgyi Lecsapoló és öntöző Társulat beruházásaira 1 millió korona kölcsönt, a tenyészállatok minőségének javítására pedig 560.000 koronát kíván a kormány fordítani. A még fenmaradó összegből a