Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-384

A nemzetgyűlés 3&4. ütése 19$5. gyűlés! Svájc, amely bizonyos különleges ál­lapotot élvez Európában, amennyiben semle­gessége minden oldalról biztositva van, maga is igyekezett arra, hogy különböző nemzetközi szerződések által ezen semlegességét, jog­biztonságát még jobban körülbástyázza és kiépitse* Már békében, amikor még az osztrák-magyar monarchia keretén belül volt Magyarország, megköttetett Svájccal egy egyezmény, amelyet a magyar kormány, illetőleg a magyar országgyűlés az 1914. évi XXVIII. tcikkel kebelezett be Magyarország törvényei közé. Azóta megváltoztak a viszonyok, a békék­kel kapcsolatosan létrejött a Nemzetek Szövet­sége, amely bizonyos fokig kiterjesztette a bé­kéltetési és választottbirósági eljárást, illető­leg az eljárás módozatait és lehetőségeit is és a svájci szövetségi tanács ebből kifolyólag maga is közeledni akarván a Nemzetek Szö­vetségének paktumában lefektetett alapelvek­hez, több állammal, köztük Magyarországgal is érintkezésbe lépett egy olyan értelmű szerző­dés megkötése céljából, amelynek határozott célja az, hogy úgyszólván minden egyes kér­dés, amely két állani között felmerülhet, békél­tetés utján, illetőleg amennyiben ez sikerre nem vezetne, választottbiróság utján rendez­tessék. Óriási fontossága van tehát az előttünk fekvő szerződésnek, inert biztositja azt — amennyiben az igen t. Nemzetgyűlés bölcses­sége ugy határozna, hogy azt elfogadja hogy a Magyarország és Svájc között felmerü­lendő különböző vitás kérdések békés utón fognak elintéztetni és pedig nem a diplomácia sokszor igen hosszadalmas és szövevényes ut­jain, hanem paktumban lefektetett alapelvek alapján választott > békéltető biró, illetőleg vá­lasztott biróság utján. Én a magam részéről ezek után nem is óhajtom hosszasabban fejtegetni magát a tör­vényjavaslatot, mert hi szeli az teljesen vilá­gos, és minden kellékével bir annak, amelv kellékek szükségesek ahhoz, hogy garanciát lássunk abban a jövőre nézve aziránt, hogy a Svájccal kötött s előttünk fekvő sz r rzödés nem marad irott malaszt, hanem a tényleges életbe átvihető életképes szerződés; s ezért ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek azt elfogadásra. (Helyes­lés). Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur sem kivan szólani, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Nem­zetgyűlést, méltóztatik-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom; ki a határozatot. Következik a részletes tárgya­lás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét, valamint l-—2-ik §-alt, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi előterjesztésem során fogok ja­vaslatot tenni a t. Háznak. Napirend szerint következik a Dunai Ál­landó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváha­gyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én, Pá­rizsban kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. évi március hó 3-án, kedden. 33t Az előadó urat illeti a szó. Móser Ernő előadó: Ig-en t. Nemzetgyűlés! A trianoni békeszerződés, mely szétszaggatta országunkat, abból hatalmas területeket szelt le, gyarapítva a kis, sokszor államoknak sem nevezhető nemzetiségeket, szétszaggatta azt az egységes vízrendszert is, amelyet Magyaror­szág évszázadokon, egy évezreden át kiépített. Ezáltal lehetetlen és kellemetlen helyzetbe ke­rült Magyarország, illetőleg kerültek azon in­tézmények, amelyek a magyarországi dunai vizmedence szabályozására vonatkozólag ala­kittattak; pl. megtörtént, hogy egyes védgát- és árvizmentesitő-társulatok nem két, hanem há­rom impérium alá is kerültek. Súlyosbította, a dolgot még az is, hogy azok az államok, amelyek testünkből gyara­podtak, ellenséges viszonyban állottak velünk szemben és igen gyakran tapasztalhattuk azt, hogy a mi érdekeinket kinullázták, semmibe sem vették akkor, amikor arról volt szó, hogy bizonyos dolgokból kifolyólag, avagy bizonyos dolgokkal kapcsolatosan sajátmaguknak < lő­nyöket szerezhessenek. Rá akarok például itt arra mutatni, hogy milyen hatalmas érdekel­lentét van közöttünk, mint a Duna középső fo­lyásánál fekvő állam és Csehország között, mely a Duna folyását tekintve előttünk terül el: Csehországnak az az érdeke, hogy a meg­duzzadt hegyipatakok és folyók vize mielőbb levezettessék, nekünk épen ellenkező az érde­künk, mert adott esetben — mint ahogyan a múlt évben is láttuk — a Duna vize rövid idő alatt még Budapestet is képes árvízzel veszé­lyeztetni az esetben, ha gyorsan vezetik le a megduzzajdt liegyipatakok ós hegyifolyók vizét. Ügy érzem, hogy ezzel teljes tisztában volt a trianoni békeszerződés előkészítő bizottsága is és épen azért a békeszerződésnek 292. és 293. §-aiban gondoskodott arról, hogy egy olyan bizottság alakittassék a Duna folyó nnntén lévő és érdekelt államok képviselőiből, amely bizott­ság azután alkalmas legyen arra, hogy a kü­lönböző érdekellentéteket elsimítsa, sőt a Duiia mentén fekvő államok együttműködését, együtt­munkálkodását is lehetővé tegye. Ennek az« intenciónak megfelelően és a békeszerződós 292. §-a alapján alakult meg Ausztriából, Cseh­országból, Magyarországból, Romániából, Ju­goszláviáiból és Bulgáriából az úgynevezett Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság, amely alapszabályzatát kidolgozta s ez az I alapszabályzat fekszik előttünk abból a cél­ból, hogy azt elfogadjuk. Igen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem ! szükséges tovább motiválnom azt, hogy meny­I nyire fontos nekünk, hogy bizonyos összhang­' ban dolgozzunk a szomszédos államokkal i akkor, amikor arról van szó, hogy a Duna­medence és az azt körülvevő medencékre vo­natkozó vízügyi munkálatok megindittassa­nak, folytattassanak, befejeztessenek, illetőleg beszüntettessenek. Épen ezért, miután abból ki­folyólag, ha mi ebben a bizottságban részt ve­szünk, bennünket soha, semmi esetben károso­dás nem, de előny majd mindenkor érhet, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (He­lyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tár ­• gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom