Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-383

320 A nemzetgyűlés 383. ülése 1925. dcnképen igen jóminőségü szene volna, de olyan szerencsétlen helyen fekszik, hogy on­nan a szén kiszállítása rendkívül nehéz. Ez a koszénbánya mégis aktiv, amennyiben költség"­vetésében 2,374.020 aranykorona kiadással szem­ben 2,375.270 aranykorona bevétel mutatkozik. Mindenesetre e,z a" bánya látszólag kevesebb hasznot mutat, mint amennyit a magánüze­mek szoktak hozni. Ha azonban íigyelembe vesszük azt, hogy abból az összegből, amelyet emiitettem, 218.000 aranykorona a beruházási ki­adás, amelyre munkásaltiszti Lakások építése szempontjából van szükség, és ha tekintetbe vesszük azt, hogy 169.130 aranykorona nyugdi­jakra fordittatik, ami onnan ered, hogy a Ma­gyarországtól elszakított területen levő kőszén­bányákból idemenekült munkások most már kénytelenségből is ennek az egyetlen üzemnek terhére szedik nyugdijukat: akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy ez a kőszénbánya csak ilyen kevés jövedelmet hoz az államnak. Mivel tudomásom szerint a komlói kőszénbányához vivő helyiérdekű vasútra vonatkozóan az ál­lamkincstár bizonyos megállapodást kivan lé­tesíteni a vállalattal, ennek következtében a szálitási költségek is nagymértékben apadni fognak, és azt hiszem, hogy a jövőben a kom­lói kőszénbányászat sokkal nagyobb jövedel­met fog az államnak biztosítani, mint eddig. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyülést, mél­tóztassék az erre az üzemre vonatkozó költség­vetést elfogadni. Elnök: Kivan még valaki szólani 1 (Nem!) Minthogy senki sem kivan szólani, az 1. rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak je­lentem ki. Következik a 2. rovat. Héjj Imre jegyző (olvassa).- 2. rovat. Dologi kiadások 26.000. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 3. rovat. Üzemi kiadások 1,858.840. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 4. rovat. Vasúti menetdíjkedvezmények váltsága 4000. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 5. rovat. Nyug­ellátások 169.130. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 6. rovat. Köl­esönök kamatszükséglete 22.743. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre- jegyző (olvassa): Rendkívüli ki­adások. Beruházások. 1. rovat. TJj munkásla­kások épitési költségei és az ezekhez szükséges telkek vételára 195.260. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 2. rovat. Két kétszobás segédtiszti lakás 2770. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 3. rovat. Egy darab 1000 percliteres szivattyú 20.000. Elnök: Elfogadtutik. Héjj Imre jegyző (olvassa): Bevétel. Ren­des bevételek. 1. rovat. Kezelési bevételek 200. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 2. rovat. t5zemi bevételek, eladott bányaterményekért és anya­gokért 2,375.070. Elnök: Elfogadtatik. Ezzel az 1924—25. évi állami költségvetés részleteiben is letárgyaltatott. (Éljenzés a jobb­oldalon és a középen.) A pénzügy minister nr kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Van szerencsém az 1924/25. évi költség­évi február hó 2?-én, pénteken. vetésről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. (Zaj a jobb- és baloldalon.) Tisztelettel kérem ennek kinyomatását, szétosztását ós az osztá­lyok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelen­téstétel céljából a pénzügyi bizottsághoz való utalását. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiada­tik a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Tegnapelőtt beterjesztettem egy tör­vényjavaslatot a Dunavölgyi lecsapoló és ön­töző rt. kölesönére vonatkozóan. Tisztelettel kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot az akkor megjelölt bizottságokon kívül a vízügyi bizott­sághoz is utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a pénzügyminister, ur által tegnap benyújtott törvényjavaslat a földművelésügyi és a pénz­ügyi bizottságon kivül a vízügyi bizottsághoz is utasíttassák együttes tárgyalás végett? (Igen)! Ezt határozatként kimondom. Az ülés további folyamán, "tekintettel arra, hogy a költségvetés már letárgyaltatott, a ház­szabályoknak költségvetés tárgyalására vonat­kozó rendelkezései már nem bírnak érvénnyel. Napirend szerint következik a számvizs­gáló bizottság jelentésének tárgyalása a nem­zetgyűlés 1923. évi június hó 1-étől 1924. évi május hó 31-éig terjedő idő alatt vezetett szám­adásainak megvizsgálása tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Neuberger Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! (Bud Jmios pénzügyminister elhagyja a ter­met. — Élénk éljenzés és felkiáltások a jobbol­dalon: Éljen Budi Éljen a pénzügyminister!) A nemzetgyűlés által kiküldött számvizsgáló bi­zottság a múlt évi június 13-án tartott szám­vizsgálatot. A vizsgálat kiterjedt az 1923. évi június hó 1-étől 1924. május 31-éig terjedő időre. A vizsgálat célja volt megállapítani, vájjon a nemzetgyűlés elnöke a megszavazott hiteleket tényleg odaforditolta-e és oly mértékbei], amint a törvények és erre vonatkozó szabályok megállapítják. A számvizsgáló bizottság a fő­könyvekből, pénztári, naplókból, segédkönyvek­ből és nyilvántartásokból a következőket álla­pította meg. (Halljuk! Halljuk!) A nemzetgyűlés rendes kiadásai négy té— télbe foglalhatók össze: a főrendiház, nemzet­gyűlés, nemzetgyűlési őrség kiadásai s a nyug­ellátások kiadásai. Ami az első tételt illeti, ott 19 millió megtakarítás jelentkezik. A nemzet­gyűlés kiadásait illetőleg a személyi járandó­ságokból az előirányzott közel 4 milliárd he­lyett a kiadás kitett 8,142.000.000 koronát, úgy­hogy túlkiadás mutatkozik 4 milliárd, viszont a dologi kiadásokban 168 millió meg-takarítás. Hasonló a helyzet a nemzetgyűlési őrség kiadásainál. Itt is a személyi kiadásoknál 60 millió korona túlkiadás mutatkozik, viszont a dologi kiadásoknál 18 millió korona megtaka­rítás. A nyugellátásoknál, mint a személyi ki­adásoknál, csak túlkiadás mutatkozott. Ezek a túlkiaelások abból állottak elő, hogy 1923 juliu­sától 1924 május végéig koronánk nagymérték­ben leromlott, úgyhogy a személyi kiadásokban 100%-os hiteltúllépés mutatkozott. A rendkivül! kiadásoknál az előirányzat szerintieknél és előirányzat nélkülieknél is megtakarítás mu­tatkozik. Általában a dologi kiadásoknál meg­takarítás látható, bár ez csak látszólagos. A megtakarítás félmilliárdnyi, de amint a szám­vizsgáló bizottság meggyőződött róla, a nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom