Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-383

A nemzetgyűlés 383. ülése 1925. évi fehruár nó 27-én, pénteken. 311 fizetésére kötelezett köteles befizetni a hónap elején az összeget, mert ha egyébként egy hónapig használja azt az összeget, amelyet átalányként a pénzügyi kormányzathoz be kell fizetnie, ez annak a forgalmiadó kötelezettnek volna előnyére, az államnak pedig mindenesetre hátrányára válnék. Ezeket voltam bátor megemliteni Csík József képviselő ur felszólalására. Elnök: Kivan a pénzügy minister ur szólani? Bud János pénzügyminister: Igen! T. Nemzetgyűlés! Először is reflektálnom kell az előadó urnák a szövetkezetekkel kapcsolatban elmondott szavaira. (Halljuk.) Én is azt hiszem, hogy méltányos óhajtás az, amit az előadó ur kifejezett, hogy különösen a községekben, ahol a kisebb exisztenciákat, kereskedőket és iparosokat átalány alá vesszük, a szövetkezetekkel is hasonlóképen bánjunk el. Ezt mindenesetre megfontolás tárgyává fogom tenni. Csik József képviselőtársam hivatkozott itt egy pénzügyi tisztviselő eljárására. Ezt az ügyet meg fogom vizsgálni és amennyiben az általa előadottak megfelelnek a tényállásnak, az illető ellen a legszigorúbban fogok e járni. (Helyeslés.) * Ami Strausz István képviselőtársam felszólalását illeti, itt félreértés van. Én tegnap azt mondottam, hogy arranézve, hogy vájjon át lehetne-e térni a forgalmi adónál egy uj rendszerre vagy sem, tulaj donképen az a döntő, hogy a pénzügyministernek minden körülmények között meglegyen a garanciája arranézve, hogy az államháztartás egyensúlya fenmaradjon. Ezt kértem az érdekeltségektől, hogy lássam, tudnak-e ilyen tervet bemutatni, igen vagy nem. Ez azonban nem azt jelenti, mintha én a kisebbeket akarnám megadóztatni a nagyobbakkal szemben, hanem azt jelenti, hogy ezt az adót egy bizonyos helyen, vagy a termelésnél, vagy a behozatalnál kívánom szedni. Ezek a tárgyalások folyamatban vannak; majd meglátjuk az eredményt. Ami az ankétezést illeti, ebben a tekintetben a helyzet az, hogy fel kell tenni minden ministerről, tehát a pénzügyminister ről is, hogy mindig megvan a maga álláspontja és bármilyen kérdést intéz is, saját határozott ál lásponttal bir. Mégis meg kell hallgatni az érdekeltségeket is (Helyeslés jobbfelől.), mert épen abból kifolyólag, hogy az érdekeltségeket nem hallgatják meg, rendkivül sok hiba történik, amelyet azután később nagyon nehéz kiküszöbölni. Az illető minister judiciumára van bizva, hogy a maga álláspontját azután miként módositja és hogyan tudja összeegyeztetni az érdekeltek álláspontjával az állam érdekeit. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt lévő 1. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Láng János jegyző (olvassa): Illetékek 37.096.000. Elnök: Elfogadtatik. Következik a 10. cím. Fogyasztási és italadók. 1. rovat. Láng János jegyző (olvassa): Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 86.200. Elnök: Elfogadtatik. Láng János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 15.270. Elnök: Elfogadtatik. Láng János jegyző (olvassa): 3. rovat. Üzemi kiadások 150. Elnök: Elfogadtatik. Láng János jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A borital és husfogyasztási adónak, valamint az italmérési illetéknek a községek részére történt átengedése előtti kezeléséből felmerülő elszámolási költségek 600. — Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! A kerületemből, de máshonnan is, különösen a fővárosból számtalan panasz érkezett hozzám az italmérési illeték kivetése miatt. Tudjuk, hogy a pénzügyi kormány ezt az illetéket községi és városi közigazgatási célokra engedte át. Le^ hetetlen kivetések vannak. Békebeli koronában a nagy üzlet 15—20 koronát fizetett, a szatócs pedig 5—10 koronát, Most 1200 koronát, illetőleg 500—600 koronát rónak ki a városokban, különösen a fővárosban. Itt nem is tesznek különbséget felekezetek szempontjából. Ugy látszik, azt hiszik az adókivető fővárosi tisztviselők, hogy minden kereskedő titkolódzik és bármily adót vetnek is ki rá, azt meg is tudja fizetni. Üzletek fognak tönkre menni, ha nem veszik revizió alá a fővárosban kivetett italmérési illetékeket. Ugy tudom, hogy az igen t. pénzügyminister úrhoz a kereskedők egyesülete beadványt nyújtott be, de eddig még nem történt semmi, csak fenyegetés a főváros részéről, hogy rövid időn belül végrehajtás utján beszedik. / Oly nagymértékben adóztatják meg italmérési illetékkel a kereskedőket, különösen a kisebb kereskedőket, hogy ha ezeket az illetékeket behajtanák, a nagy teher megsemmisítené őket. Sokan, akik bemutatták nekem dókivetésről szóló értesítést, azt mondták, hogy az egész üzlet nem ér annyit, mint amennyi italmérési illetéket kiróttak rájuk. Nagyon kérem a t. pénzügyminister urat, méltóztassék ezt orvosolni. Ide kell hoznom a borital-adó kérdését is. Vidéken sűrűn előfordul, hogy egyeseknek más községben van a ,szőlője, mint a lakása. Ilyen esetekben a boritaladót mindkét községben megkövetelik a szőlőbirtokostól. Kétségtelen, hogy a törvénynek nem ez volt az intenciója. E tekintetben is orvoslást kérek az igen t. pénzügyminister úrtól. Elnök: Szólásra következik? (Senki!) Kérdem, kiván-c még valaki szólani? (Nem!) Ha seiikisem kivan szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Csak azt akarom megjegyezni, hogy tényleg merültek fel panaszok a boritaladóra vonatkozóan olyan konkrét esetekből kifolyólag, mint amilyent a t. képviselő ur is felhozott. Már is megtörtént az intézkedés, bogy ilyen esetben ne legyen kétszeres adóztatás, hanem csak egyszer adózzanak. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt lévő rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A rovat elfogadtatott. Következik a „Bevétel" rovat. Láng János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Szeszadó. 9,720.000, — Strausz István! Strausz István: Elállók a szótól! ! Elnök: A rovat meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 2. rovat. Láng János jegyző (olvassa): % rovat. Söradó 675.000.