Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-382
À nemzetgyűlés 382, ülése 1925, évi mértéket is megjelölte. Amikor látta Smith főbiztos ur júniusban, hogy itt semmi sem történik abban az irániban, hogy a magángazdasági életnek lendületet, erőt adjunk, ak- i kor júniusi jelentésében ide vonatkozólag a következő megállapításokat teszi (olvassa): „A kölcsön kibocsátásának sikere uj szakot jelent az újjáépítési programban. A Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága jelentésében utalt arra. hogy kettős problémáról van szó: az egyik pénzügyi és költségvetési, a másik gazdasági. Utalt arra, hogy a Nemzer tek Szövetsége felelősségét kifejezetten a költ-. ségvptési és pénzügyi helyzet szanálására korlátozza. Ennek folytán olyan kölcsönt javasolt, amelynek egyetlen célja a költségvetési hiány fedezése a reformok ideje alatt. A szükséges gazdasági alkalmazkodást Magyarországnak magának kell elvégeznie". (Nemes Bertalan: Esőt nem hozhatunk Amerikából!) Ne méltóztassék t. képviselőtársam ilyen szatirikus megjegyzést fűzni az én komoly fejtegetéseimhez. Elnök (csenget): Csendet kérek! (Nemes Bertalan: Igazán nem akartam komolytalan lenni, bocsánatot kérek!) Strausz István: Megszívlelendő figyelmeztetés volt ez Smith főbiztos ur részéről. Ő belát a mi pénzügyi politikánkba, belát . a mi pénzügyi és gazdasági terveinkbe, belügyeinkbe. Mi, akik kívül állunk, különösen ellenzékiek, erről keveset tudunk, de én azt hiszem, hogy az én megállapításaim teljesen helyátállók abban a tekintetben, hogy ez a kormányzat mindig titkolódzik. A titkolódzás pedig különösen a külföldi hitel megnyerése szempontjából keveset ér és feltétlenül bizalmatlanságot szül. És ha még volna miért titkoló dzni! Elismerem azt, hogy a magyar állam polgárainak nein remélt áldozatkészsége folytán azon az utón vagyunk, hogy a költségvetési egyensúlyt helyre fogjuk tudni állítani. Miért tehát minden irányban ez a titkolódzás! Miért kellett a bevételi forrásoknak hozadékát ennyire lesorvasztani az előirányzatban! Miért nem lehetett a beruházásokat megindítani a teljes bevételek előirányzásával? Miért kellett redukálni csak a beruházásokat 12 millióra'? Hiszen arra mi nem köteleztük magunkat a Nemzetek Szövetségével szemben, hogy mi saját erőnkből nem fogunk beruházásokat eszközölni, mi nem köteleztük magunkat arra, hogy teljesen lerongyolódni engedjük összes kormányzati épületeinket és az adminisztrációhoz szükséges mindennemű berendezésünket és felszerelésünket, sőt minket figyelmeztetett, hogy nekünk kötelességünk ez, mert a továbbiakban azt a megállapítást teszi, hogy: mi ebbe nem is folyhatunk bele, mert ez nem a mi dolgunk, nem is tehetünk nektek csodát. Tőlünk sem várhatott csodát a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága, mert ha arra gondolt, hogy mi szanáljuk a mezőgazdaságokat, csakis azt tételezhette fel, hogy mi adókból és más bevételi forrásokból inaugurálunk olyan gazdasági politikát az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság terén, amely lendületet hoz az egész gazdasági életbe. Méltóztassék nekem megengedni, hogy rámutassak ugyancsak az igen t. ministerelnök urnák genfi beszámolójáról itt tartott beszédéből arra,, hogy nem tanúsítja a ti kormány a nemzet és a nemzetgyűlés iránt azt a bizalmat, amelyre a mi alkotmányunk, de minden ország alkotmánya szerint is kötelezve^ van. Csak bizonyos részeket mondanak meg és azokat is mindig fentartással. Bizonyos előnyökről beszélnek, beszélnek arról, hogy az államháztartás pénzXAPLÓ xxx. febru ár hó 26-án, csütörtökön. ^85 ügyileg igen jó helyzetbe került, de amikor arról van szó, hog r y a t. péiizügyminister ur ideálljon az ország szine elé és kötelességszefüleg nagy felelősségénél fogva tájékoztassa ezt a nemzetet arról, hogy milyen pénzkészleteink vannak, akkor a t. pénzügyminister ur beszámolójában, expozéjában és más alkalmakkor is azt mondja: van nekem külön pénzem a vagyonváltságból, van nekem külön pénzem a svájci gabonaakcióból, van nekem külön pénzem a kényszerkölcsönből. Ezt hallva és látva, nem tudja magát tájékozni az ember, hogy van az, hogy itt ilyen kijelentéseket lehet tenni ennek a nemzetgyűlésnek, hogy ebből is van pénzem, abból is van pénzem, s nem hozza ide a teljes egész pénzkészletet. (Erdélyi Aladár: Veszedelmes volna azt idehozni!) Ide kell hozni arról a teljes jelentést, tájékoztatást kell adni ennek a nemzetgyűlésnek és ezen az utón az egész országnak, hogy mennyi a pénzkészletünk és hogyan és hol kamatoztatják a pénzkészletet. Engem nem érdekelnek ebben a vonatkozásban azok a bevételi források, amelyekből a pénzkészletek eredtek. Engem csak az érdekel, hogy mennyi a pénzkészlet, mert akkor tudok magamnak véleményt alkotni arról, hogy az az agrárhitelnyújtás jelzáloglevelek vásárlása utján biztosítja-e a terv kivitelét; csak ha ismerem a pénzkészletet, és nem ilyen esetleges forrásokat, akkor tudom, hogy a közalkalmazottak illetménye emelése kérdésében milyen álláspontot foglaljak el. A pénztári készletekről az igen t. ministerelnök ur a következőket mondja (olvassa): „Azt kérdi t. képviselőtársam, hogy az állam milyen rendelkezésére álló tőkéből és jövedelmi forrásokból szándékozik a kibocsátandó zálogleveleket megvenni és milyen összegekre rúgnának az ekként kibocsátandó záloglevelek! Ebben a tekintetben sem tudnék még véglegesen beszámolni". — Ez helyes. De most ez következik (olvassa): „A magyar államnak ma már mindenesetre elég tekintélyes összegek állanak rendelkezésére, hogy néhány példát említsek — tehát a forrásokat említi —, a Devizaközpontnak és a jegykibocsátó intézetnek likvidálásából. De rendelkezésére állanak még más források is, ilyeneket azonban névszerint megnevezni most nem kívánok". Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor erre a jelentésre elhatározta magát az igen t. ministerelnök ur, akkor azt csak ugy tarthatom teljesnek, csak ugy tarhatom megnyugtatónak és a külföldön bizalmat keltőnek, ha az egész pénztári készletről tájékoztat bennünket. Tudom én azt nagyon jól. hogy ez a pénztári készlet nem nyújt nekünk valami paradicsomi jövőt, nem nyújt nekünk eldorádó!, de azért ugy az adózóknak, mint az egész országnak tudni kell időnként, hogy milyen pénzkészletek állanak rendelkezésre. Nem tudom megérteni azí sem, hogy havonként kellett volna a számadásokat Smith főbiztos ur utján közzétenni, és ezeket a számadásokat sem látjuk. A főbiztos ur egyik jelentésében — most már nem emlékszem határozottan, hogy melyikben — biztat bennünket, hogy majd egy félév múlva elő fogják ezeket terjeszteni. Nem a nagy zárszámadásokról beszélek, nem arról beszélek, amit önök benyújtottak — majd megmondom annakidején ezekről is a véleményemet. (Mozgás a\ jobboldalon.) Azt hiszem, az általam előadottakból máris meggyőztem} az igen t. Nemzetgyűlést arról, hogy szakitani kell a titkolódzásokkal az államháztartás kezelésében, szakitani kell az egész vonalon azzal, hogy jelentéseiben a kormány 41
