Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-377

20 A nemzetgyűlés 377. ülése 1925. évi február hó 17-én, kedden. Forgács Miklós jegyző (olvassa); 4. rovat. Dologi kiadások 13.107. Elnök: El fogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 5. rovat. Tanfolyamok költségeire 7.620. Elnök: Elfogadtalak. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Rend­kivüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Fölniunkások vállalkozó szövetkezetének támo­gatására 1.200. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Háziipari nyersanyagok beszerzésére adott előlegekre 8.000. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Bevétel. Rendkívüli bevételek. Nyersanyagok beszerzé­sére adott előlegek visszatérítéséből 8.000. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 17. cím. Nyugellátások. Kiadás. Rendes kiadások. 2,574.052. Elnök: Elfogadtatik. Elnök: Következik a 13. fejezet. Állami erdőgazdasági birtokok. Kiadás. Rendes kiadá­sok. 1. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa); Személyi járandóságok 461.119 aranykorona. Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Ennél az ügyágazatnál kifogást emelek az ellen, hogy az előirányzat nem részletezi sem a bevételeket, sem a kiadásokat erdőhivatalok szerint. Azt szeretném, ha egy-egy gazdasági test, amelynek igazgatását, gazdálkodását egy erdőhivatali főnök vezeti, külön részle­tezve kerülne ide a költségelőirányzatba, amint ez a múltban is volt. Ma, megval­lom, még azzal sem vagyok tisztában — mert ez a költségvetés nagyon takargatja —, hogy voltaképen erdőigazgatások, erdőhivatalok és főerdőhivatalok vannak-e, és végre van-e már hajtva az új törvény. Azt hiszem, nincs végre­hajtva, mert itt az államerdészeti igazgatással kapcsolatban 5000 korona hitelt kérnek az át­szervezésre. Mondom, azt szeretném, ha erdő­hivatalök, vagy erdőhatóságok szerint részle­tezné a költségvetés a kiadásokat és a bevéte­leket. Ebből meglátnók, hogy egy-egy ember milyen produkciót tud elérni a maga munká­jával. Ez a nyilvánosság ambicionálná az egye­seket, mert tudnák, hogy nemcsak a közvéle­mény, hanem a nemzetgyűlés is foglalkozik az ő munkájuk gyümölcsével. Ezidőszerint csak az összeredmónyt látjuk; a jeleseknek a munkája, gazdasági sikere azonban nem domborodik ki. Ez annál feltűnőbb az állami erdőigazgatásnál, mert az állami mezőgazdasági birtokoknál részletesen ki van mutatva az előirányzat, amint én azt az erdőbirtokokra nézve is kí­vánom. Ennek a részletezésnek szükségességét az igen t. minister ur szives figyelmébe ajánlom. Egyúttal kérem, gondoskodjék arról, hogy az ágazattól a központba berendelt tisztviselők illetményei a központi igazgatásnál kimutat­tassanak, vagy leg'alább itt feltüntettessék' hogy ettől az üzemi ágazattól hány tisztviselő és egyéb alkalmazott teljesit szolgálatot a köz­ponti igazgatásnál. Az állami mezőgazdasáfÍ birtokoknál ez ki van tüntetve, és részletesen ki van mutatva erre a célra 50.350 korona. A központi igazgatásnál viszont ezt az összeget sehol sem tudom megtalálni. A kapcsolat, amelynek alapján a birálat elmdiïlt, ugy lát­szik, meg van szakítva. Ennek a kérdésnek ren­dezését is a minister ur gondjaiba ajánlom. Ezeket kívántain megjegyezni. Elnök: Az előadó ur kivan szólam. Erdélyi Aladár előadó: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy Strausz István igen t. képviselőtársam kifogásaira egész rövi­den reflektáljak. Már előadói beszédemben bá­tor voltam révszletesen rámutatni arra, milyen részekből állanak az állami erdőgazdasági bir­tokok. Részletesen rámutattam arra, hogy ab­ból az óriási komplexumból, amely Nagy-Ma­gyarországon körülbelül 2,056.000 katasztrális holdat tett ki. csonka Magyarországon mind­össze 83.000 néhány hold erdő maradt, mint állami erdőgazdaság ennek az országnak. Rá­mutattam arra, hogy ez az erdőgazdaság há­rom komplexumból áll és pedig a diósgyőriből, a gödöllőiből és a bajai kerülethez tartozó min­tegy 700 katasztrális holdból. Megmagyaráztam akkor azt is, hogy sajnos, olyanok voltak a vi­szonyok, hogy a gödöllői koronauradalom erdőgazdasága egyáltalában nem hogy jövedel­met hozott volna, hanem évről-évre ráfizetéssel végződött. Megmagyaráztam azt is, hogy en­nek az erdőbirtoknak, mint annakidején Nagy­Magyarországon a korona birtoklójának, a magyar királynak nemzeti ajándékképen fel­ajánlott birtoknak egyedül és kizárólag az volt a célja és rendeltetése, hogy a vadászatot, a kedvtelést szolgálja. Ép igy arra is rámutat­tam, hogy most, változván a viszonyok, épen a földmivelésügyi kormány volt az, amely ki­adta a rendeletet és leíixirozta azt az elvet, hogy csonka Magyarország semmiféle áldoza­tot nem hozhat és ezt a birtokot is átalakítani kivan ja jövedelmező vagyontestté, gazdálko­dássá. Azonban természetesen mindenki, aki ismeri az erdőgazdaság tulajdonságát, tud­hatja, hogy az erdőgazdaságban pár év nem szerepel és ennyi idő alatt nem jelentkezhetik pozitiv bevétel. A tulajdonképeni bevétel tehát nem egyéb, mint a diósgyőri erdőgazdaság be­vétele. Az a gazdaság mintegy 43.000 katasztrá­lis holdat tesz ki. De ennél a diósgyőri erdő­gazdaságnál is rámutattam előadói beszédem­mel kapcsolatban arra, hogy évtizedeken ke­resztül ez is alárendelt jelentőségű volt azzal a hatalmas erdőgazdasággal szemben, amely akkor Nagy-Magyarországon a kincstár birto­kában volt. Rámutattam arra, hogy ez a gazda­ság annakidején különösen a vasgyárnak szol­gálatában állott, ezért nem volt jövedelmező. Rámutattam arra is, hogy különösen a legel­tetési engedéllyel kapcsolatban egész erdő­részek mentek tönkre. A földmivelésügyi kor­mánynak előrelátása volt az, amely nagyon tiszteletreméltóan ismét kiadta a jelszót, hogy ez a gazdaság is jövedelmezővé tétessék. A föld­mivelésügyi minister ur is rámutatott arra, hogy az erdőgazdaság vezetőségének most ta­lán módja lenne arra, hogy nagyobb jövedel­mezőséget biztosítson, ha csakis a jövedelmező­ségre tekintve, nagyobb mértékben szerszám­os tűzifát vágatna ki. Azonban nem ez a célja, hanem előrelátó politikával most a faállo­mányt akarja óvni, és ezért inkább kisebb jö­vedelmezőséget matatott ki és vett fel. Azonkívül méltóztassék megnézni — kitű­nik a költségvetés tételeiből —, hogy magának az erdőgazdaságnak évi bevételeiből óriási be­fektetések történnek. Ezidőszerint több mint 32 kilométer hosszúságú erdei vasutat építenek. Az igeu t. képviselő ur tudja legjobban, hogy az ilyen inveszticiókat hosszú évtizedekre kellene elosztani, de a földmivelési kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom