Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-377

20 A nemzetgyűlés 377. ülése 1925. évi február hó 17-én, kedden. Forgács Miklós jegyző (olvassa); 4. rovat. Dologi kiadások 13.107. Elnök: El fogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 5. rovat. Tanfolyamok költségeire 7.620. Elnök: Elfogadtalak. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Fölniunkások vállalkozó szövetkezetének támogatására 1.200. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Háziipari nyersanyagok beszerzésére adott előlegekre 8.000. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Bevétel. Rendkívüli bevételek. Nyersanyagok beszerzésére adott előlegek visszatérítéséből 8.000. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 17. cím. Nyugellátások. Kiadás. Rendes kiadások. 2,574.052. Elnök: Elfogadtatik. Elnök: Következik a 13. fejezet. Állami erdőgazdasági birtokok. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa); Személyi járandóságok 461.119 aranykorona. Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Ennél az ügyágazatnál kifogást emelek az ellen, hogy az előirányzat nem részletezi sem a bevételeket, sem a kiadásokat erdőhivatalok szerint. Azt szeretném, ha egy-egy gazdasági test, amelynek igazgatását, gazdálkodását egy erdőhivatali főnök vezeti, külön részletezve kerülne ide a költségelőirányzatba, amint ez a múltban is volt. Ma, megvallom, még azzal sem vagyok tisztában — mert ez a költségvetés nagyon takargatja —, hogy voltaképen erdőigazgatások, erdőhivatalok és főerdőhivatalok vannak-e, és végre van-e már hajtva az új törvény. Azt hiszem, nincs végrehajtva, mert itt az államerdészeti igazgatással kapcsolatban 5000 korona hitelt kérnek az átszervezésre. Mondom, azt szeretném, ha erdőhivatalök, vagy erdőhatóságok szerint részletezné a költségvetés a kiadásokat és a bevételeket. Ebből meglátnók, hogy egy-egy ember milyen produkciót tud elérni a maga munkájával. Ez a nyilvánosság ambicionálná az egyeseket, mert tudnák, hogy nemcsak a közvélemény, hanem a nemzetgyűlés is foglalkozik az ő munkájuk gyümölcsével. Ezidőszerint csak az összeredmónyt látjuk; a jeleseknek a munkája, gazdasági sikere azonban nem domborodik ki. Ez annál feltűnőbb az állami erdőigazgatásnál, mert az állami mezőgazdasági birtokoknál részletesen ki van mutatva az előirányzat, amint én azt az erdőbirtokokra nézve is kívánom. Ennek a részletezésnek szükségességét az igen t. minister ur szives figyelmébe ajánlom. Egyúttal kérem, gondoskodjék arról, hogy az ágazattól a központba berendelt tisztviselők illetményei a központi igazgatásnál kimutattassanak, vagy leg'alább itt feltüntettessék' hogy ettől az üzemi ágazattól hány tisztviselő és egyéb alkalmazott teljesit szolgálatot a központi igazgatásnál. Az állami mezőgazdasáfÍ birtokoknál ez ki van tüntetve, és részletesen ki van mutatva erre a célra 50.350 korona. A központi igazgatásnál viszont ezt az összeget sehol sem tudom megtalálni. A kapcsolat, amelynek alapján a birálat elmdiïlt, ugy látszik, meg van szakítva. Ennek a kérdésnek rendezését is a minister ur gondjaiba ajánlom. Ezeket kívántain megjegyezni. Elnök: Az előadó ur kivan szólam. Erdélyi Aladár előadó: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy Strausz István igen t. képviselőtársam kifogásaira egész röviden reflektáljak. Már előadói beszédemben bátor voltam révszletesen rámutatni arra, milyen részekből állanak az állami erdőgazdasági birtokok. Részletesen rámutattam arra, hogy abból az óriási komplexumból, amely Nagy-Magyarországon körülbelül 2,056.000 katasztrális holdat tett ki. csonka Magyarországon mindössze 83.000 néhány hold erdő maradt, mint állami erdőgazdaság ennek az országnak. Rámutattam arra, hogy ez az erdőgazdaság három komplexumból áll és pedig a diósgyőriből, a gödöllőiből és a bajai kerülethez tartozó mintegy 700 katasztrális holdból. Megmagyaráztam akkor azt is, hogy sajnos, olyanok voltak a viszonyok, hogy a gödöllői koronauradalom erdőgazdasága egyáltalában nem hogy jövedelmet hozott volna, hanem évről-évre ráfizetéssel végződött. Megmagyaráztam azt is, hogy ennek az erdőbirtoknak, mint annakidején NagyMagyarországon a korona birtoklójának, a magyar királynak nemzeti ajándékképen felajánlott birtoknak egyedül és kizárólag az volt a célja és rendeltetése, hogy a vadászatot, a kedvtelést szolgálja. Ép igy arra is rámutattam, hogy most, változván a viszonyok, épen a földmivelésügyi kormány volt az, amely kiadta a rendeletet és leíixirozta azt az elvet, hogy csonka Magyarország semmiféle áldozatot nem hozhat és ezt a birtokot is átalakítani kivan ja jövedelmező vagyontestté, gazdálkodássá. Azonban természetesen mindenki, aki ismeri az erdőgazdaság tulajdonságát, tudhatja, hogy az erdőgazdaságban pár év nem szerepel és ennyi idő alatt nem jelentkezhetik pozitiv bevétel. A tulajdonképeni bevétel tehát nem egyéb, mint a diósgyőri erdőgazdaság bevétele. Az a gazdaság mintegy 43.000 katasztrális holdat tesz ki. De ennél a diósgyőri erdőgazdaságnál is rámutattam előadói beszédemmel kapcsolatban arra, hogy évtizedeken keresztül ez is alárendelt jelentőségű volt azzal a hatalmas erdőgazdasággal szemben, amely akkor Nagy-Magyarországon a kincstár birtokában volt. Rámutattam arra, hogy ez a gazdaság annakidején különösen a vasgyárnak szolgálatában állott, ezért nem volt jövedelmező. Rámutattam arra is, hogy különösen a legeltetési engedéllyel kapcsolatban egész erdőrészek mentek tönkre. A földmivelésügyi kormánynak előrelátása volt az, amely nagyon tiszteletreméltóan ismét kiadta a jelszót, hogy ez a gazdaság is jövedelmezővé tétessék. A földmivelésügyi minister ur is rámutatott arra, hogy az erdőgazdaság vezetőségének most talán módja lenne arra, hogy nagyobb jövedelmezőséget biztosítson, ha csakis a jövedelmezőségre tekintve, nagyobb mértékben szerszámos tűzifát vágatna ki. Azonban nem ez a célja, hanem előrelátó politikával most a faállományt akarja óvni, és ezért inkább kisebb jövedelmezőséget matatott ki és vett fel. Azonkívül méltóztassék megnézni — kitűnik a költségvetés tételeiből —, hogy magának az erdőgazdaságnak évi bevételeiből óriási befektetések történnek. Ezidőszerint több mint 32 kilométer hosszúságú erdei vasutat építenek. Az igeu t. képviselő ur tudja legjobban, hogy az ilyen inveszticiókat hosszú évtizedekre kellene elosztani, de a földmivelési kormány