Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-381

222 A nemzetgyűlés 381. ülése 1925. évi február hó 25-én, szerdán. lékben fejleszti, hogy ők azután később a köz­ségi és törvényhatósági életben, de meg az Or­szágházban is betölthessék azt a szerepet, amelyre ez a társadalmi osztály gazdasági ér­tékénél és józanságánál fogva teljes mértékben rászolgál. (Ugy van! jobbfelöl.) Ennek az iskolatípusnak létesítésénél azon­ban a reszort-nehézségeken kivül van még egy komoly és nagy nehézség, s ez a nagyobb gya­korlóterület, az épületek és az invesztíció. Olyan kis gyakorlóterülettel, mint amilyen a népiskolai fokon álló ismétlő iskoláknál megkí­vánt gyakorlótér, itt nein 1 lehet eredményeket elérni. Ha komoly, gyakorlati oktatást akarunk nyújtani, mindenesetre nagyobb gyakorlótérre és megfelelő felszerelésre van szükség, amelyet a mai körülmények között előteremteni igen nehéz. Ezért nem tudtam például a megszünte­tésre kiszemelt középiskolákat egyszerűen me­zőgazdasági iskolákká, átszervezni, amint azt terveztem, minthogy meggyőződésem szerint ez sokkal jobb is lenne, mint a középiskolák­nak falusi helyeken való erőszakolt fentartása. Azért nem tudtam ezeket az átalakításokat ke­resztülvinni, mert nagyobb gyakori ótereK meg­szerzése, az építkezések és a fundus iiistruetüs előteremtése ma pénzügyileg nagy nehézségbe ütközött. Nem adóin fel azonban a reményt, hogy a nemzetgyűlés támogatásával is ezt a kialakulóban lévő iskolatípust teljesen kifej­leszthetjük, és hogy már belátható időn belül több ilyen iskolánk is lesz, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a rend­kívüli kiadások első rovatát elfogadni, igen vagy nem. (Igen! Nem!) Kérem 1 azokat a kép­viselő urakat, akik a felolvasott tételt elfogad­ják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Az 1. rovat elfogadtatott. Következik a 2. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa\): 2. rovat. Gyógyitva nevelőiskolák céljaira 10.590. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Beruhá­zások. Ónálló gazdasági népiskolák és gya­korlótelepek épitési és berendezési költségeire 30.000. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Mezőgazdasági isko­lák 1.710. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Gyógyitva nevelő iskolák 17.100. Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassai): Ifi. cím. Bábaképző intézetek. — Strausz István! Strausz István; T. Nemzetgyűlés! A kor­mány egyik tagja, a népjóléti és munkaügyi minister ur e napokban annak az álláspontjá­nak adott kifejezést a vitában, hogy a bába­képző intézeteket és óvóképzőket szeretne a maga tárcájának hatáskörébe átvenni, s kije­lentette, hogy őt ezen állásfoglalásnál az anya-^ csecsemő véd elemnek és általában a közegészségügy védelmének szempontja vezeti. Tartozom a népjóléti és munkaügyi minister urnák azzal a lojalitással, hogy eliSsmerjem, hogy ő kijelentette azt is, miszerint mélyebb eszmecserét ebben a kérdésben a t. kulíuszmi­nister úrral még nem folytatott. Azért hozom iÖe_ ezt a kérdést a részletes vita alkal­mával, inert ez a kérdés előttem nagyon ro­konszenves. Teljesen egy nézeten vagyok az igen t. népjóléti és munkaügyi minister úrral abban, hogy az óvók nem pedagógiai intéz­mények, épen így a bábaképzők sem. Sokkal hatékonyabban lehetne a közérdeket és elsősor­ban a közegészségügyet szolgálni, ha ezeket csakugyan beállítanék a szociális ministeríum hatáskörébe, amely azután egészségügyi szem­pontból kiaknázná azokat a nagy kincseket, amelyeket a falu népére jelentene az, ha ezek­nek az intézményeknek élére — különösen az óvókat értem alattuk — orvosokat állítanának. Nézzük csak először azt, hogy jelenleg mi­lyen a helyzet az óvodáknál. A helyzet az, hogy egyenesen fogni kell a gyermekeket, különösen jobbmodu falvakban; ott pedig-, ahol a nagy szegénység, sok a mezőgazdasági és ipari mun­kás, azért nem mehetnek télen óvodába a gyer­mekek, mert nincs ruhájuk és nincs cipőjük. Valóban ugy lehetne ezeket az intézményeket a köz szolgálatába jobban beállítani, ha azokat jeléti intézményekké szerveznők át. Azt hi­szem, hogy amennyiben érintkezési pont fen­tartása szükséges a vallás- és közoktatásügyi ministeri tárcára nézve is, ebben a két minis­ter m- a jó ügy érdekében meg tud egyezni. Elnök: Kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy most nem a falusi óvo­dákról van szó. Strausz István; Kérem, kapcsolatban van a kettő. Elnök: Csendet kérek, képviselő ur. Most a bábaképző intézetek költségeiről van szó. Méltóztassék tehát magát ehhez tartani. (B. Podmaniczky Endre: Mellékvágányon van! — Csík József: Azért mindig odatalál az igaz útra!) Strausz István; Felszólalásommal csak az volt a célom, hogy nyilatkozatra birjam az igen t. kultuszm in ister urat abban a tekintet­ben, hogy milyen az állásfoglalása ebben a kérdésben. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kultuszniinister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klehelsberg Runó vallás- és közokta­tásügyi minister: Nagyon nehéz ilyen reszort­szétválasztást megcsinálni, és pedig a követ­kező okokból. Elsősorban a négy egyetem szók­helyén a bábaképzés szükségképen kapcsolat­ban van az egyetemi oktatással, ha tehát szét választást csinálunk, akkor a négy egyetemből i£ ki kellene kapcsolni a bábaképzőket, ami semmiesetre sem válnék a nivó előnyére._Ez a kérdés egyébként csak ugy merült fel, hogy egyes bábaképzők az egyetemektől függetlenül is fennállanak. Ezért merült fel az a gondolat, hogy ezeket az intézeteket egy másik ministe­rium hatáskörébe utaljuk. Nem hiszem azon­ban, hogy a bábaképzés nívóját szolgálná az, ha kitépnők azt abból a kapcsolatból, amelyben ma az egyetemek orvosi kárával áll. Ugyanez a helyzet az óvodákra is. Igen sok kisdedóvó intézet ugyanabban az épületben van elhelyezve, mint az elemi iskola, és különösen a szerzetesrendeknél ugyanaz a személyzet is ruűködik az iskolában és az óvodában, úgy­hogy ilyen, a történelmi fejlődés folyamán ösz­szenőtt iskola- és intézménytípusoknak egy­mástól való szétválasztása költséges és kompli­kált dolog volna. Ugy hiszem, hogy az e tekin : tétben meglévő és évtizedes kapcsolatot érin­teni nem volna célszerű. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyíl­va nitonn A cím meg nem támadtatvan, azt el­fogadottnak jelentem ki. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom