Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-379
'J. nemzetgyűlés 379. ülése 1925. évi február hó 19-én, csütö, tökön. 131 az egyik forrást alkotják a nagy javadalmak. Ezek 98.824 aranykoronával járulnak a kongrua-alaphoz. A másik forrás a vallásalap. Ez 309.600 aranykoronával járul a kongruaalaphoz és a harmadik forrás, az- állam, a kultuszkormány 372.975 aranykoronával. Ebből az összegből 762 római és görög katholikus lelkész, 524 káplán kap fizetéskiegószitest 1299 családtaggal, vagyis római katholikusoknál 963, a görög katholikusoknál 336 családtag, összesen a római katholikusokra 57.780, a görög katholikusokra 20.200 aranykorona esik. A református papság fizetéskiegészitését teljes mértékben az állam viseli és pedig 702 református lelkész és 3000 családtag 574.500 aranykorona fizetéskiegészitésben, illetőleg családi pótlékban részesül. Az ágostai evangélikusoknál 172 lelkész és 1000 családtag 189.000 aranykorona fizetéskiegészitésben és családi pótlékban, a görög keletieknél 5 lelkész és 150 családtag 5500 aranykorona fizetéskiegészitésben és családi pótlékban részesül, az unitáriusoknál 6 lelkész és 150 családtag 7200 aranykorona fizetésid egészitést és családi pótlékot kap, az izraelitáknál pedig 55 rabbi és 1500 családtag 38.600 aranykorona fizetésid ea*észitésben és családi pótlékban részesül. (Zsirkay János: Ott nincs egyke! A rabbiknál nincs egyke!) A második cím nyolcadik alro-vata 462.960 aranykoronát tüntet fel. Ez az összeg teljes egészében a protestáns lelkészi özvegy- és árvaalap gyámolitására szolgál, mert ez az alap nem tudott többet adni eddig, mint évi 40—80 aranykoronát, amely az éhenhaláshoz is kevés volt. így tudja most már teljesíteni ^£z az alap a kultuszkormány Hagy támogatásával azt a hivatását, hogy a tisztviselői nyugdíjasoknak megfelelő ellátásban részesítse nyugdíjasait, özvegyeit és árváit. A harmadik rovatban 5000 aranykorona van a katholikus egyháznak kiutalványozva. Ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az állani az egyháznak portókiadásaiért kárpótlást adjon 1 , miután a portómentességet törvénnyel eltöröltük. A következő rovatban 75.000 aranyokora van felvéve a görög katholikus egyház támogatására. Ezt az állam a Christi fidelis bulla lapján vállalta magára. Ez az összeg szükséges a görög katholikus hajdüdorogi püspökség és káptalan illetményeinek és kiadásainak fedezésére. A következő rovatban 329.550 aranykorona forditta tik az 1848 :"XX. te. értelmében a protestáns eervházak központi és kerületi kiadásainak fedezésére. Ebből fedezik a zsinatok, kerületi gyűlések tartásának költségeit, < úgyszintén a templomok, plébániák épitését, javítását, végül a protestáns püspökök személyetikint 5000 aranykorona fizetésüket is ebből kapják addig*, arnig a földbirtoknovella által számukra beígért földbirtokot meg nem kapják. Ezen egyházi támogatásokon kívül a történelmi egyházak iskoláik címén is nagyobi* segélyben részesülnek és pedig támogat az állam 69 nem állami középiskolát, bennük 847 világi, 372 szerzetes tanárt 1,449.590 aranykora nával. A szerzetes-tanárokra vonatkozólag megjegyzem, hogy ezek segélye a IX. fizetési Osztálynak megfelelő díjazás^ fele, vagyis havonta 50 aranykorona, mig a többi világi tanárok a rendes fizetési osztályoknak megfelelő fizetéskiegészitést kapják. Az állam az iskolák megsegítése címén dologi kiadást nem vállal magjára azt az iskolafenntartókra hárítja át, csakis a személyi kiadásait ^vállalja magjára, A fenti öszegből a történelmi eervházak a következő arányban részesülnek: katholikus« középiskola 36 részesül segélyben 483.590 aranykorona erejéig, a reformátusoknál 21 középiskola 552.416 aranykorona erejéig, az ágostai evangélikusoknál pedig két középiskola 252.665 aranykorona erejéig. Támogat továbbá az állani 1.09 polgári iskolát, bennük 234 községi, 160 hitfelekezeti, 60 társulati és 167 szerzetes tanár fizetésének kiegészítését viseli az állam 550.540 aranykorona erejéig. A katholikusoknál 79 világi és 166 szerzetes tanerő kap ebb"] a fentebb emiitett összegből 169.181 aranykoronát, a reformátusoknál 54 tanerő 61.412 aranykoronát, az ágostai evangélikusoknál 8 tanerő 8689 aranykoronát, az izraelitáknál 19 tanerő 19.730 aranykoronát, és a társulati és polgári iskoláknál 32 tanerő 35.260 aranykoronát. A felső kereskedelmi iskolák közül 20 nem államit tárnokát az állam, bennük 58 községi, 14 hitfelekezeti, 28 társulati és hat szerzetes tanerőt 92.120 aranykoronával. Ebből a katholikusokra esik 9 világi és 6 szerzetes tanerő 13.020 aranykoronával, az izraelitákra pedig 43.000 aranykorona esik belőle. Ezenkívül iparos- és kereskedelmi tanonciskolákat is támogat az állam 23 tanerő uzetéskiegészitésével 20.179 aranykoronával; 28 nem állami tanítóképzőt támogat az állam és pedig 135 világi tanerőt és 77 szerzetest 250.000 aranykoronával. Ez a következőképen oszlik meg: 63 katholikus világi, 77 szerzetes tanerő kap 160.000 aranykoronát, 50 református +anerő kap a tanítóképzőknél 60.000 aranykoronát, 22 ágostai evangélikus tanitóképzőintézeti tanár 80.000 aranykoronát. A népiskoláknál szerepel az a hatalmas öszszeg, amellyel a nem állami iskolákat támogatja az állam. Itt legelőször is méltóztassanak megengedni, hogy seregszemlét tartsak a nem állami iskolák számáról. (Halljuk! Halljuk!) Katholikus iskolaia van a csonka országnak 2667, 5468 tanítóval; görög katholikus 130, 187 tanítóval; református iskola 1089. 2263 tanítóval, ágostai evangélikus 414, 717 tanítóval; görögkeleti 57, 67 tanítóval; unitárius 3, ugyanannyi tanítóval, izraelita 213, 419 tanítóval; társulati 53, 151 tanítóval; magániskola 123, 123 tanítóval; községi iskola 655, 2624 tanítóval. A községi iskolák közül az állam a budapesti iskolákat nem támogatja, bár ezek adják a zömét a községi iskoláknak. Az összes tanerők közül 9925 világi, 439 szerzetes és 100 segédtanítót támogat az állam 1 , 11,309.040 aranykoronával. A fentartók ezen alkalmazottak fizetéséből csak 4,101.528 aranykoronát viselnek. Nagy panasz tárgya az iskolafentartók részéről ez a teher, ha azonban összehasonlitjuk, hogy a békében mit viseltek a fentartók és mit az állani, akkor azt találjuk, hogy az összes költségek 50%-a esett az államra, 50%-a pedig az iskolafentar tokra .Ma 12 millió körül visel az állani terhet a nem állami iskoláknál, 4 millió az a teher, amelyet a fentartók viselnek, tehát 25%-kai esett a fentartók terhe. Igaz, hogy a dologi kiadást teljesen 1 a fentartók kötelesek viselni, ami a mai drágaság következtében nagy meg-terheltetést jelent; azonkívül tetemes teher a fentartók számára az 1924. évi XXVIII. te. rendelkezéséből előálló nyugdíjhozzájárulás. Ugyanis a régi nyugdíjalap nem volt elégséges arra, hogy a nem állami tanitók nyugdíja belőle fedezhető legyen, ezért az 1924 :XX VIII. te. értelmében uj alapot létesitettek a nem állami tanerők nyugdíjellátására és ehhez az állam 4,558.000 aranykoronával járul hozzá. A régi törvény szerint a fentartók minden tanító után 24 aranykoronát fizettek és minden tanuló után 30 aranyfillért, amelyet a tanulók a beiratáskor fizettek le. A mai
