Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-379
126 A nemzetgyűlés 379. ülése 1925. évi február hó 19-én, csütörtökön. ket, részint a segédkönyveket kaphatják meg, hogy tanulmányaikat nyugodtan folytathassák. Megemlítem még a Collegium Medicumot, amelyben 135 orvostanhallgató nyer elhelyezést, a Sarolta-Leányotthoaiban 61 nő hallgató, a Bethlen Margit Leányotthonban 29, a debreceni Tisza István-kollégiumban 80, a szegedi Horthy Miklós-kollégiumban 250, a szegedi Szent Imre-kollégiumban 80 hallgató nyer elhelyezést; a pécsi és soproni hallgatók számára most készülnek a kollégiumok. r A menzákon 7—10.000 koronáért kapnak ebédet és vacsorát az egyetemi hallgatók. Az egyetemi menzán ^naponta 500 ebédet és vacsorát osztanak ki, az Adalbertinumban 300-at, a Protestáns Női Szövetség Otthonában 300-ati a Menza Medica-n 500-at, a Menza Technicá-n 450-et, a szegedi menzán 300-at, a debrecenin 300-at és a pécsin 350-et. Ezenkívül a kultuszminister ur, hogy a szegény egyetemi hallgatók bizonyos zsebpénzzel is el legyenek látva !— igaz, hogy egyenkint csekély összeggel, de összevéve mégis hatalmas összeggel támogatja igy az egyetemi hallgatókat —, mintegy 2000 egyetemi hallgatónak juttat havi 15.000 papirkoronát. , Mindezek az intézmények a költségvetésben különböző cimek alatt, amelyeket én öszrszefoglaltam. 152.690 aranykoronát igényelnek. Itt kell még megemlitenem a tanárkép intézeteik költségvetését. Mint méltóztatnak tudni, a kultuszminister ur az 1914 : XI. tőikkel a tanárképzés reformját valósitotta meg, hogy a tanárképzés megfelelő legyen a középiskolák reformja által megkívánt követelményeknek. Eszerint a reform; szerint minden egyetem mellett tanárképzőt kell felállitani interna tussal. Eddig csak a budapesti egyetem mellett van az Eötvös Kollegium, amely világhírnek örvend; franciák és németek is látogatják. Ha szabad Kállay Tibori képviselő ur intelmét követnem, aki azt mondotta, hogy ma nem a képviselőknek" van joguk panaszkodni a költségvetés adatai miatt, hanem a ministernek, én veszem magam,nak azt a bátorságot, hogy mint előadó is panaszkodom, hogy azoík a kiadások jés azok az előlegek, amelyek erre az intézményre vannak felvéve, alig elegendők arra, hogy a -nívót fenn tudják tartani. A középiskolák felett intézkedő főigazgatóságok közül a kultuszminister ur a miskolci tankerületi főigazgatóságot beszüntette és az ennek kerületében lévő középiskolákat a budapesti és a debreceni főigazgatóságok kerületébe osztotta be. A középiskolák reformját szintén a kultuszminister ur valósitotta meg az 1924 : VII. tcikkel. Hogy miképen fogja a kultuszminister ur ezt a nagy reformot az életbe átültetni, s hogy ebben a tekintetben micsoda tervei vannak, arról tájékoztatni fogja a nemzetgyűlést s én csak a következőket jegyzem meg: E reform szerint a kultuszminister ur már beosztotta az ország' középiskoláit. így az álr Iámnak van három klasszikus gimnáziuma, 28 reálgimnáziuma és 14 reáliskolája, 5 leánygimnáziuma, egy fiu- és három leánynevelő intézete, azonkívül négy nevelő intézete, a soproni, pécsi, kőszegi és budai. A középiskolai tanárok státusa tekintetében is igyekezett a minister ur némi enyhülést adni annak a súlynak, amely a középiskolai tanárokra nehezedik, amennyiben megnyitotta számukra az V. fizetési osztályt. A középiskolai tanárok fizetési osztályokba való sorozása a következőképen oszlik meg: 44-en vannak az V. fizetési osztályban igazgatók és tanárok, 206-an a VI-ban, 267-en a VII-ben, 325-en a VIII-ban, 270-en a IX-ben, 31-en a X-ben, azonkivül helyettes tanárként működik 44. Mint méltóztatnak látni, a succrescentia nem olyan, hogy a szükséges hiányokat képes volna betölteni. A középiskolai tanárok számában a következő tiz esztendő alatt okvetlenül hiány fog beállani. A kultuszminister ur ezt előre látta s megvan a terve arra vonatkozólag, hogy miképen tudja az egyetemi hallgatókat a filozófiai karra beédesgetni. (Kiss Menyhért: Nehéz lesz ilyen fizetésekkel!) A középiskolai tanárok személyi kiadása 3,008.530 aranykorona, az országos testnevelési tanácsé 4420, a nevelő intézeteké 2,025.490, a testnevelési felügyelőség személyi kiadása pedig 854.620 aranykoronára rug. Beruházásra 150.000 aranykorona van felvéve. A kisvárdai, szentesi és budapesti IX. t ker. giminázium befejező munkálatainak fedezésére szükséges ez a csekély összeg. Különben is a középiskolák szaporitása nem eminens érdeke az országnak. (Strausz István: Szóval csökkenteni kell!) A minister ur ennek az iskolai évnek elején 17 középiskolát óhajtott megszüntetni, részint azonban a történelmi egyházak, amelyek ezeket fentartják, részint a községek és városok, amelyekben ezek az iskolák vannak, olyan ellenállást fejtettek ki, hogy a minister ur nem tudta tervét végrehajtani. Itt válik valóra az, amit a képviselő urak ebben a házban olyan sokszor hangoztatnak, hogy ha általánosságban beszélünk a takarékosságról, akkor tapsokat nyerünk, de amikor ezt realizálni akarjuk, amikor a részletekben takarékoskodni akarunk a költségvetésben, akkor gyűlöletet aratunk. A polgári iskolák szempontjából már kedvezőbb képet tudok nyújtani, amennyiben a mai gazdasági eltolódás következtében a gazda-fiuk, az iparosok gyermekei is tömegesen keresik fel a polgári iskolákat. A községek és városok .versenyeznek a polgári iskolákért és a legnagyobb áldozatot is képesek meghozni azért, hogy polgári iskolákat állithassanak fel. A kultuszminister ur 700 millió papirkoronával nyolc polgári iskolát tudott létesíteni ebben a csonka hazában, teljesen uj felszereléssel, mert a városok, ha megkapták a 100 millió korona állami segítséget, az egy félmilliárd hozzájárulást szívesen adták meg azért, hogy az illető városban vagy községben polgári iskola legyen. A polgári iskolai tanárképzést épen amiatt. hogy a polgári iskolák bizonyos tekintetben súlyt nyertek a mai gazdasági eltolódás következtében az országban, reformálni kellett, r annak szinvonalat emelni kellett, s épen ezért a kultuszminister ur három évfolyamuA^á alakította ezeket át. Két tanárképző működik, egyik a férfi tanárok számára, 96 hallgatóval Budán és az Erzsébet nőiskola 45 hallgatóval. Hogy azonban a polgári iskolai tanárok között tűibőség ne legyen, a minister ur odahatott, hogy a Kalocsán, Kőszegen és a Sopronban levő tanárképzők munkásságukat egyidőre beszüntették, igy csak a budapesti IV. kerületi angol kisasszonyok intézetében van egy tanárképző, amelyben a katholikus polgári iskolai tanárnőknek van képzőiskolájuk. Az országnak van 166 polgári iskolája. mintegy 100.000 hallgatóval. Beruházásra 40.000 korona van költségvetésünkben felvéve a celldömölki, kalocsai és hőgyészi polgári iskolák befejezésére. A szakiskolák között elsősorban említem
