Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-378
A nemzetgyűlés 378. ülése 1925, kezesére állanak még más források is, amelyeket azonban név szerint megnevezni most nem kívánók. Egyre azonban, amit Beck Lajos t. képviselőtársam mondott, a választ megadom. Nevezetesen ő a kényszerkölcsönről beszélt. Azt hiszem, kissé riasztó volna a magyar publikum szempontjából, ha azt mondanók, hogy kényszerkölcsönökből akarunk zálogleveleket venni; (Igaz! Ugy van! — Beck Lajos: A Pesti Hírlapban volt!) A leghatározottabban dementáIcm; semmiféle kényszerkölcsön nem terveztetik, semmiféle irányban (Élénk helyeslés.) ó» kérem etekintetben a közönséget megnyugtatni mindenütt, ahol ilyen hirek keringenek, mert hiszen ez volna a legbiztosabb mód diszkreditálni minden akciót ezen a téren. (Igaz! SU SU van!) Most vannak kiszámítás alatt azok aa összegek, amelyek momentán az^ állam rendelkezésére fognak állani. Épen ezért ma fix számot mondani nem akarok és nem is tudnék. Én csak azt mondom, hogy ezek mindenesetre oly tekintélyes összegek, melyek a mi megitelesünk szerint lehetővé teszik az államra nézve azt, hogy a mutatkozó szükséglettel szemben — ha a törvényes és egyéb feltételek meg fognak alkottatni* — a magyar állam a jelzáloglevelek vásárlását megkezdheti anélkül, hogy attól kelljen félnie, hogy rövid időn belül pénzhiány folytán be kell állítani ezt az akciót (Élénk helyeslés.), tmert hiszen akkor nézetem szerint nem volna helyes ezt az akciót meginditani. (Ugy van! Ugy van!) Ennek előfeltétele természetesen az, hogy azok a külföldi elhelyezési lehetőségek, amelyekről szóltam, reánk nézve véglegesen biztosíttassanak. Azt kérdi a t. képviselőtársain: „Szándékozik-e a kormány a vagyonváltságföldekből alakítandó járadékbirtokok alapján járadékleveleket kibocsátani s tett-e lépéseket ezeknek külföldi elhelyezésére? Amint már az előbbeniekben rámutattam, én a megváltott birtok íinanszirozását sürgősebben megoldandó feladatnak tartom, mint a vagyonváltságföldek járadéklevelek utján való íinanszirozását. Az állani ugyanis a maga részéről várhat ezzel a kérdéssel, ha a pénzügyi egyensúly biztosítva van. Az államnak hirtelen tőkék előteremtésére ilyen formában nincs szüksége. A magángazdaság ellenben nem várhat, mert esetleg holnap be kell. hogy állítsa üzemét, ha ez nem intéztetik el. (Igaz! Ugy van!) Én azonban nem hiszem, hogy a járadéklevél-tipus bevezetése valami különös előnyt nyújtana. Azt hiszem, hogy az angol és amerikai piacon földbirtok által garantált járadéklevél époly idegen fogalom, mint a jelzáloglevél. Azt hiszem 1 , hogy ennek bevezetése, különösen épen abban a konkrét formában, ahogyan t. képviselőtársam javasolja, hogy a vagyonváltságföldekre intabulálva, illetőleg azok által garantálva vezettessék be, nem volna semmi vonzóerővel a külföldre nézve. Hiszen a külföldre nézve az olyan föld, amely sok ezer parcellára van szétosztva, sohasem oly vonzó objektum, mint egy oly nagyobb objektum, amely egy birtokos kezén van és amelynél nem ezer és százezer féllel, hanem csak egy féllel kell számolnia. Én tehát nem igen látnék ebből oly előnyt, amely szükségessé vagy legalább is kívánatossá tenné, hogy a jelzáloglevél-típus helyett járadéklevél-tipnst ajánljunk a külföldnek. Azt kérdi végül t. képviselőtársam, hogy: HAPtQ xxx, évi február hó 18-án, szerdán. 10í „Mely törvényes intézkedésekkel kivan ja a Kormány a jelzálogos hitelező helyzetét megkönnyíteni s ezzel a magyar záloglevelek elhelyezésének útját egyengetni!" (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! Feltétlenül igaza van t. képviselőtársamnak, hogy bizonyos rendelkezések, bizonyos intézkedések megtétele nélkül egyáltalában lehetetlen volna Magyarországnak hosszúlejáratú hitelt kapnia jelzáloghitel formájában. O felemiitette azokat a nehézségeket, melyeket az okoz, hogy a földbirtokreform sok birtokossal szemben még nincs lefolytatva. Én azt hiszem, itt bizonyos disztinkcióra lesz szükség. Azokkal szemben, akikkel szemben lefolytattatott és ahol a felek Ítélettel állanak szemben, amely véglegesnek tekinthető, arról kell gondoskodni, hogy az az egy év, amely még mindig fennáll, amely időn belül bizonyos nehézségek okoztatnak a törvény által a tulajdonosnak, hogy birtokával szabadon rendelkezzék, megrövidíttessék, illetőleg már akkor beálljon a szabad rendelkezés, amikor az ítélet véglegesen meghozatik. (Helyeslés.) Más a kérdés ott, ahol a földbirtokreform az egyes birtokossal szemben még nincs lefolytatva. Erre vonatkozólag tárgyalások vannak folyamatban az igazságügyi, földmivelésügyi és pénzügyminister urak, valamint az ÜEB. között is. Azt hiszem, ezek a tárgyalások rövidesen befejezést nyernek s ezek eredményeként azt a kérdést is nagy vonásokban olyfsrmán kivánjuk megoldani, hogyha az ÜFB. által még nincs is lefolytatva a íoldbirtokreform a birtokossal szemben, a birtok bizonyos része felmentessék és felszaba_dittassék itéletileg arra a célra, hogy a sürgős hitelszükségletek kielégíthetők legyenek. (Élénk helyeslés.) Itt bizonyos rendezést kíván az állami elővásárlási jog is. Hiszen világos, hogy ott, ahol a hitelező nem bizonyos abban, hogy esetleg a nem fizető adóst végrehajthatja és birtokát elárvereztetheti s azt más ember megveheti, hanem egy állammal áll szemben, amely esetleg ad graecas calendas elhalasztja az elővásárlási jogának gyakorlását, a hitelnyújtás nem találja meg azt a biztonságot, amelyre feltétlenül szükség van. Az igazságügyminister ur tudtommal már benyújtotta a polgári perrendtartás novelláris intézkedéseit, melyek közöli ezt a kérdést is rendezni kívánjuk, még pedig olyformán, hogy az állami elővásárlási jog bizonyos számú napon belül gyakoroltassák és ha gyakoroltatik, azonnal készpénzben leteendő legyen az az összeg, amelynek folytán az elővásárlás effektívvé válik. (Élénk helyeslés.) Nemcsak a gya_korlást kell határidőhöz kötni — természetesen megfelelő határidőn belül —, hanem magát a fizetést is, mert enélkül nincs meg a jelzáloghitel biztonsága. (Igaz! Ugy van!) T. képviselőtársam rámutatott még arra, hogy a 8 százalékon felüli kamat szedésére vonatkozó tilalom is fennáll, s hogy itt törvényes akadályok vannak, holott ma a fizetendő kamat ennél nagyobb; rámutatott továbbá arra, hogy a bekebelezési illetékek oly magasak, hogy rettentően megdrágítják a hitelt igénybevevőnek a pénz felvételét. Az egyikre vonatkozólag már, készen van az igazságügyminister ur törvényjavaslata, a másikra vonatkozólag nemsokára sor fog kerülni rendelet kiadására, ua-yhogy ezek a kérdések is rendezést fognak nyerni. (Helyeslés.) Ha t. képviselőtársam azt kérdi, hogy ezeket a kérdéseket miért nem rendeztük eddig — 16
