Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-368

36 Â nemzetgyűlés 368. ülése 1925 ur részéről, (Ugy van !) mert ez első tekintetre annyira aggályos, hogy azt is kívánhatnám, tegye le a minister ur a hitelműveletre vonatkozó aktákat a Ház asztalára. De eltekintek ettől, mert bizom abban, hogy a pénzügyminister ur kimerítően megnyugtató felvilágosítást fog adni. (Zaj. — Zsirkay János: Valamit a numerus claususról! — Szabó Sándor: A bizottságban már megadta a felvilágosítást!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Strausz István : A földbirtokreformról kívánok még szólani. Kállay Tibor igen t. képviselőtársam beszédével kapcsolatban. T. képveselőtársam feíemlitette, hogy eddig — ha jól emlékszem a számodra — 360.000 család kapott földet és 127.000 család kapott házhelyet. Én kételkedni merek ezekben a számokbon, amelyeket ő csak Ítéletekből vehetett ki. ítéleteket hoztak ennyit, de az iíéktek végrehajtása késik s így az itéletileg juttatott föld föld birtokába az igénylők nagy része még nem lépett be. Elismerem a bíróság mostani gyorsütemű munkáját, de a földbirtokreform végrehajtása mérnökök hiján s a mérnökök halogatási eljárása miatt folyton akadozik. Kevés a mérnök és ha van is, a legtöbb mérnök nem áll hivatása magaslatán. (Ugy van!) Nem érzi át, hogy a reábízott feladatkört minél jobban és minél gyorsabban meg keíl oldani. Ezen a mindinkább elharapódzó bajon feltétlenül és sürgősen segíteni kell. Kállay képviselőtársam beszédéből kicsendült az a hit, hogy a juttatott földek meg is vaunak művelve. Üsalódik. Sok helyen nincs felszerelés. (Kováts-Nagy Sándor: Nincs pénzügyi megoldás!) Ott állanak legnagyobb részben a földek megműveletíenül, úgyhogy a földbirtokreform épeu emiatt majdnem csődöt mondott. Az én kerületemre nem vonatkozik - nagy egészben — ez a megállapítás, mert ha vannak is községek, amelyekben a nincstelenek küzdenek a szántásvetéssel, nagyjában a földbirtokreform itt nyugvópontra jutott és a megoldási teljesítmények is felülmúlják az országos átlagot. A házhelyek körül lehetetlen állapotok vannak. Nem tudnak építeni, ahol peuig épitenek, ott a legtöbb uj ház a családra egészségtelen, a falu fejlődését pedig egyenesen megcsufoija. Sok helyen kunyhók épülnek a földnek szerves anyagokat tartalmazó sarából. Emiatt betípités után valóságos rothadás, folyamat indul meg a sárból készült falban, amelynek árát az illető család egészsége sinyii meg. Ezzel a kérdéssel alaposabban kell foglalkozni, mert az ítélet folytán juttatott földek bevetetlenül maradtak. Az uradalom már nem törődik vele, az igénylők nem jutnak hozzá és ha hozzá jutnak is, anyagi eszközök hijján képtelenek a megművelésre. Ezt a földmivelésügyi kormány figyelmébe ajánlom és megütközöm azon, hogy a földmivelési tárcánál a földbirtokreformmunkálatok előmozdításának támogatására a múlt évi 98 000 aranykoronával szemben csak 5500 korona van előirányozva. (B. Podmaniczky Endrét Kevesebb pénz van, mint tavaly! —Zaj.) Általában a földmivelésügyi tárca nem szolgálja azokat az érdekeket, amelyeket szolgálnia kellene, épen a kisgazdák és munkások felsegitése körül. (Kováts-Nagy Sándor: Nem kapnak pénzt! — Zaj a jobboldalon.) Ha csak a gazdasági iparra gondolok, az egész évre 50.009 korona van felvéve, amelytől tanfolyamok rendezésére mindössze 70J0 korona jut. Mennyi tanfolyamot khet ebből szervezni egy év alatt ebben a csonka országban ? Ez csak mutatja, hogy még a földmivelésügyi ministeri um szaktisztviselőit sem lehet teljes munkaerejükkel a gazdasági iuar fellendítésére kihasználni. Hiányzanak a megfelelő anyagi eszévi január hó 30-án, pénteken. közök. Még a szövőszékeket, kosárfonó eszközöket is kiveszik a földmivelésügyi ministerium hatásköréből és — mint mondják — felsőbb helyről adott irányítás, útmutatás folytán odaadják a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének, mely annak érzetét akarja beplántálni a falu köztudatába, hogy a mezőgazdasági ipart ez a szö~ vétség táplálja, holott a szövőszékeket és kosárfonó eszközöket épen ugy, mint az oktató mestereket a földmivelésügyi tárca adja.Ez az eljárás az állam szempontjából nem előnyös, mert a földmivesosztály azt látja, hogy nem törődnek vele, és hogy ami a gazdasági ipar érdekében történik, az mind a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségétől ered. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét röviden befejezni, mert a tanácskozási idő letelt s a házszabály szerint egyéb teendőket is kell még a mai ülésen elintézni. Strausz István : Még igen sok mondanivalóm volna, azt hiszem azonban, módot fogok találni azok elmondására az egyes ministeri tárcák tárgyalásánál. Befejezem tehát beszédemet és levonom a konzekvenciákat, (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, rövid beszédem tartalma után (Élénk derültség. — Elnök csenget ) a t. Nemzetgyűlés többsége tisztában lehet azzal, hogy mi az álláspontom ezzel az előirányzattal szemben. A bizalom szempontjából nem disztingválok abban a tekintetben, hogy költségvetésről vagy más törvényről van-e szó, csak azt nézem, hogy ki képviseli azt

% Aláírom a pénzügyminister urnák azokat a zárószavait, amelyekkel expozéját befejezte, hogy ebben a magyar földben, csonka országunk földjében is óriási értékek és nagy erők rejlenek ugy a felszinen, mint annak belsejében. Különösen aláirom azt, hogy a magyar fajnál zseniálisabb, leleményesebb, ügyesebb és dolgosabb faj nincs. Amikor a pénzügyminister ezt a megállapítást tette, nagyon is tárgyilagos volt, viszont nem tudom megállapítani ebből a költségvetési előirányzatból azt, hogy a kormány mindent megadott volna a magyar fajnak és mindent rendelkezésére bocsátott volna neki abban a tekintetben, hogy a föld erejéből minden érteket kivegyen és hogy a maga kiváló képességeit érvényesíthesse. Sőt inkább azt látom, hogy a költségvetési előirányzat által az ész- és kézmunkához nyújtott eszközök nagyon is fogyatékosak, ezért a költségvetési előirányzatot általánosságban sem fogadom el. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Mikovínyi Jenő, mint az igazolási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő: T. Nemzetgyűlés? A nemzetgyűlés igazolási állandó bizottsága 1925. évi január hó 27-én megtartott ülésében vizsgálat alá Yette a nagyatádi választókerületben 1924. évi november hó 30-án megválasztott Bárány Sándor, Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város első választókerületben megválasztott Huska Vil; mos, és a rétsági választókerületben 1924. r évi december hó 20-án megválasztott Bud János nemzetgyűlési képviselők mandátumát. E vizsgálateredményeképen az igazolási állandó bizottság Huska Vilmos megbízólevelét, mint alakilag reijeseu kifogástalant, a házszabályok 12 Vának a) pontja alá sorozta, Bárány Sándor és Bud János képviselők megbízóleveleit ellenben, bár a bizottság alakilag azokat is kifogástalanoknak találta, minthogy mégis e választások ellen panasz adatott be, a házszabályok 12. §-ának c) pontja alá sorozta. A bizottság eme döntése alapján tisztelettel bemutatom a megbízóleveleket. Elnök: Az igazolási állandó bizottság előadójának most beadott jelentése értelmében a ház-