Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

132 A nemzetgyűlés 370. ülése 11 Tárgy: Weiss Lipót bizottsági tagnak a tör­vényhatósági választói névjegyzékek kiigazítá­sánál észlelt szabálytalan eljárása. Már több ízben ugy a bizottsági tag urak, mint a választási bizottsághoz beosztott sze­mélyzet részéről panaszok érkeztek a bizott­ság elnökéhez, hogy a névjegyzékek kiigazitá­sánál szabálytalanságok történnek. Az elnök, engedve a panaszoknak, a fent felsorolt bizott­sági uraknak engedélyt adott arranézve, hogy folyó hó 29-án a késő esti órákban a 103-as .szavazókör névjegyzékéről jegyzőkönyvet r ve­hessenek fel, a — és a + jelekkel ellátott és az alább felsorolt választókról, hogy megállapit­tassék azon tény, hogy a névjegyzékek valóban oieghamisittatnak-e vagy sem. A f. hó 28-ikán felvett jegyzőkönyvből az alábbi kivonatot vesszük. (Itt fel vannak so­rolva a nevek.) A jegyzőkönyv felvétele után fentnevezett urak a szóban levő névjegyzéket erre a célra szolgáló szekrénybe elzárták. Másnap reggel pedig, mielőtt a munka megkezdődött volna, Hufnagl Imre bizottsági tag ur és Horváth Imre bizottsági jegyző az emiitett névjegyzé­ket átnézték és miután A^áltozatlanul benne volt még a 19 —jellel megjelölt választó, kiad­ták lemásolásra való diktálás céljából Weiss Lipót bizottsági tag urnák. Mikor délben a névjegyzék teljesen le volt másolva, Zakariás Árpád alelnök és Hufnagl Imre bizottsági tag urak, meg akarván győ­ződni, hogy a jegyzőkönyvben felvett 19 mí­nuszjellel megjelölt választónak változatlanul megmaradt-e a minuszjelük, arra jöttek rá, hogy a 19 közül csak háromnak volt mrrmsz­jele, a többi 16 kereszttel lett megjelölve. Hoz­záintézett kérdésükre Weiss Lipót bizottsági tag ur hat esetben beismerte a kereszttel való jelölést, hivatkozva arra. hogy azokat a vá­lasztókat személyesen ismeri és a bizottság kí­vánságára igazolni is tudja a választói jogo­sultság-ukat, mig a többi tíznél nem ismerte be a kereszttel való jelölést. E tettenérés alkalmával kérték a fent fel­sorolt bizottsági tag urak az elnököt, hogy ez esetről jegyzőkönyv vétessék fel, a szem- és fültanuk névszerinti felsorolásával, miután a névjegyzékek meghamisítása immár bebizo­nyult. Az elnök maga is meggyőződött a szó­banforgó eset valódiságáról és megengedte a bizottsági tag uraknak, hogy e jegyzőkönyvet felvegyék. A fentebb leirt eset tanúi a következők vol­tak: (Itt fel vannak sorolva a bizottsági tagok és azok, akik a bizottságban mint segédmunka­erők résztvettek). Több részletre egyelőre nem óhajtok ki­térni. (Zaj.) Azt kérdezem a t. belügyminister úrtól, milyen lépéseket óhajt tenni, hogy a bi­zottsági tag ur a törvény értelmében felelős­ségre vonassék? Én o kérdésbe nem akarok politikát bele­vinni. Még azt sem akarom mondani — bár egészen jogosan mondhatnám —, hogy annak a bizottsági tag urnák, aki a szociáldemokrata párt részéről oda delegáltatott, munkájáért maga a szociáldemokrata párt is felelős. (Ugy van! a jobboldalon.), mert a belügyminister ur anakidején — igen helyesen — ugy rendel­kezett, hogy abba a választási bizottságba egyes pártárnyalatok szerint delegáltassanak egyes bizottsági tagok. Nagyon helyesen in­tézkedett a belügyminister! ur ugy, hogy a bi­zottság munkájában ezek a tagok is résztve­gyenek, nehogy egyetlenegy párt, vagy bárki is hivatkozhassak arra, hogy a választási név­jegyzék méghamisittatott. I)e kérdem, micsoda 5. évi február hó 4-én, szerdán. kritikát vonhat maga után oly párt műkö­dése, amely párt delegáltja annyira eléggé el nem Ítélhető módon ilyen súlyos szabálytalan­ságokat követett el, amely párt lépten-nyo­mon, népgjnilésen és sajtóban állandóan hir­deti és követeli a tiszta választásokat? (Szabó József: Hol szedte a belügyminister ur ezeket a Weiss Lipótokat? A keresztényszocialistá­kat kifelejtette! — Eakovszky Iván belügy­minister: Önök beléptek a községi pártba, s az önök jelöltjei ott szerepelnek! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Homonnay Tivadar: Mikor ez a tableau s ez a rajtakapás megtörtént, a szociáldemo­krata bizottsági tag urak tanácstalanok vol­tak, hogy mit csináljanak. Ez alkalommal nem akarok erre a kérdésre kitérni, de tény, hogy ezek a bizottsági tagok a bizottság működésé­ben tovább nem vettek részt. Hogy teljesen ob­jektív és igazságos legyek, elismerem, hogy mindkét szociáldemokrata bizottsági tag ur igen intenzív munkát végzett; a kora reggeli óráktól kezdve a késő éjjeli órákig majdnem mindig résztvettek a munkában, különösen Weiss Lipót bizottsági tag ur volt az, aki igen szorgalmasan dolgozott (Felkiáltások a jobb­oldalon: Keresztezett!), ami a többi bizottsági tag urak között is feltűnést keltett. Mindig ott sürgött-forgott. És itt rektifikálnom kell az egyik lap nyilatkozatát, t. i. a másik bizottsági tag urat nem értük rajta szabálytalanságon. Mondom, ezek az urak eltávoztak a bizott­ságból, nem is működtek tovább, a munkába bele nem folytak, de az utolsó ülésen résztvet­tek. Mig a munkában nem vettek részt, jegyze­teket csináltak maguknak az első naptól kezdve állandóan, különösen a leleplezés után nag-yon szorg-almasan készítettek jegyzeteket maguknak. Itt válaszolnom kell arra a támadásra is, amely a bizottságot érte; az én személyemet ért támadással egyelőre várok, mert nem magam vagyok a birája annak, hogy hogyan működ­tem és hogyan gyakoroltam elnöki hatáskörö­met, de elismerem minden bizottsági tagnak, pártárnyalat nélkül, a kritikára jogosultságát ottani működésemről. Azt mondja az egyik sajtóorgánum, hogy 811 választóval kevesebb vétetett fel, mint amennyi az 1925. évi nemzet­gyűlési választói névjegyzékben fel van so­rolva. Ugyanaz a lap két nappal korábban még csak 511-ről beszél. A lap azt is közli, hogy mennyi a választói jogosultak száma és mennyi a kihagyottak száma. Ezt egy szóval elintézhetem, hogy az összes ezirányu adataik teljesen hamisak, a valóságnak meg nem felel­nek. Hogyan lehetett ez? Azok előtt a bizottsági tag urak előtt, akik jegyzéket készítettek ma­guknak, az egyik ülésen szemtől-szemben a következő kérdést tettem fel: ha két szociálde­mokrata bizottsági tag ur jegyzéket készített, melyben ki tudják mutatni, # hogy a hivatalos jegyzékben felvett választójogosultak és vá­lasztói jogosultsággal ideiglenesen nem birok számának összege egyezik az 1925. évi nemzet­gyűlési névjegyzék összegével, akkor ennek a két bizottsági tag urnák kötelessége lett volna az elnökkel és a többi bizottsági tag úrral kö­zölni', hogy itt valami hiba van. Ezt ezek az urak nem tették. Viszont pedig, ha ' ezek az urak mint a szociáldemokrata párt kiküldöttei csináltak maguknak jegyzéket, ehhez azoknak a bizottsági tag uraknak nem volt joguk. Ezt a kérdést feltéve, nagyon természetesen r az il­lető bizottsági tag ur, aki ezt a jegyzéket ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom