Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

100 Â nemzetgyűlés 370, ülése Î925. évi február hó i-én, szerdán, ügyi részére. Etekintetben óriási a biány — ezt nem először mondom, és előttem már többen hang-súly ózták —, ennek a következményei na­gyon elszomorítók lehetnek, ha a kormány a baj orvoslásáról nem gondoskodik. Ä törvény eredeti rendelkezése szerint csak olyan egyen­nek kelleti földet adni, aki a megfelelő anyagi eszközökkel, előfeltételekkel rendelkezett. Ez azután eltolódott. Ezt nem kifogásolom most. csak konstatálom, hogy ma — egy, két, három hold — földet adunk olyanoknak is, akiknek abszolúte nem nil rendelkezésükre kellő anyagi eszköz. Ezeknek az újonnan keletkezett törpe birtokosoknak azonban hitelre van szükségük, mert állatokat, gazdasági eszközt és sokszor még vetőmagot is be kell szcrezniök, ha el is végzik azt a munkát, amire a két kezükkel ké­pesek, ezzel nem boldogulhatnak. Ha az állam nem nyúl ezeknek a hóna alá, akkor az első nemzetgyűlésnek nagy szociális érzékről tanús­kodó, nagyhorderejű, demokratikus intézkedése, amellyel az úgynevezett nincsteleneknek földet adott, egyenesen kárba fog veszni és az a jó­akarat, az a jóindulatú akció, amely ezen a téren megindult, igen káros hatású reakcióvá fog változni. Kénytelen vagyok tehát a minis­ter ur figyelmét felhívni arra, hogy ezeknek a teljesen tőkeszegény embereknek hitelszükség­letéről feltétlenül gondoskodjék. (Helyeslés. — Beck Lajos: Már régen kellett volna!) Igaza van, de nem most szögezzük ezt le először. Megemlíteni kivánom még, hogy amikor itt nagyban propagáltam a földbirtok megter­helését, ezt ugy képzeltem, hogy törvényben állapit tassék meg a megterhelés maximális határa, nehogy az következzék be, amit a régi múltban tapasztaltunk. Tisztelt Nemzetgyűlés! Ezekután rátérek a búzaár és az ezzel kapcsolatos buzahaszonbér kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) A búzaárak tényleg erősen emelkedtek, ez tagadhatatlan. A békében 1906—1910 között 22.40 korona. 1913-ban 22.19 korona, 1914-ben 30.85 korona volt a búza ára. Meg kell említenem, hogy 1914 májasában, amikor még nem volt háború, 27 korona volt a búza ára, mig ma 40 koronára emelkedett. A mi viszonyaink között ugyan vitatni lehet, hogy 40 korona-e a búza ára, mert a 15.000-es szorzószám adja ezt az eredményt, mig a 17.000­szeres szorzószámmal csak 35.50 korona a búza mai ára. A búza ái*a tehát 25 koronát véve rossz termés mellett békealapárnak, felemelkedett 40. illetőleg 60%-kal. (Kállay Tamás: A cipő 300%­kai!) Nem akarom most összehasonlítani az ipari cikkek árának 100—200%-os emelkedésével, mert ez nem tartozik témámhoz. Elismerem. hogy a 40. illetve 60%-os emelkedés igen magas, de ezt nem a gazda okozta — amint ezt más­részről már megállapították — hanem a világ­konjnnktura, a rossz világtermés. Ha felvetem a kérdést, hogy helyes volt-e a gabonavámokat Magyarországon a búza árá­nak ilyen emelkedése miatt felfüggeszteni, (Erdélyi Aladár: Politikailag igen!) azt kell mondanom, hogy a vámok felfüggesztése ak­kor indokolt és helyes, ha a vámmal védett or­szágban a búza ára a világparitás fölé emel­kedett, vagy pedig ha olyan rossz termés van, hogy a vámmal védett ország bevitelre szorul. A kérdés statisztikáját nem ismerem, de hi­szem és merem állítani, hogy mi bevitelre nem fogunk szorulni, mert a mull évben nem vittük ki mindén termésünket és maradt még annyi, amellyel az állani alimentálását biztosítani képesok vagyunk. Amikor a dolog igy áll. és a búza ára itt nem emelkedett a világparitás fülé, különösen nem a perifériákon, ahol még mindig Budapesttel szembeu százezer koronás különbségek vannak, ezekből a tényekből az következik, hogy a felfüggesztése ebben az esetben talán nem volt indokolt. Ha pedig nem volt indokolt, akkor nem is lesz annak hatása. Azért is bátorkodom felemlíteni ezt a kérdést, hogy sajnálatomat fejezzem ki, amiért a kor­mányzat nem látja szükségesnek, hogy ilyen fontos, nagy és precedenst alkotó intézkedés életbeléptetése előtt az illetékes érdekképvise­leteket meghallgassa. De ha már megtörtént, annak az óhajomnak adok kifejezést, hogy a vám felfüggesztése hozzon valami enyhülést, hogy legalább utólag legyen igazolva az eljá­rás helyessége. A magas búzaárral összefügg a haszonbér kérdése. Erről is, mint aktuális kérdésről, rö­viden meg akarok emlékezni. Azt állítják a haszonbérlők, hogy a haszonbért nagyobb ká­rosodás nélkül buzaalapon nem képesek telje­síteni. Nem vonom ezt kétségbe. Előre bocsá­tom, hogy miután Marschal Ferenc t. képvi­selőtársam a kishaszonbérletekről már részié tesen emlékezett meg, én az 50—100 holdas kis­haszonbérletekről most nem beszélek, hanem helyeslem mindazt, amit e tekintetben Mar­schall képviselő ur előadni szives volt (Helyes­lés.) és csak a nagyobb haszonbérletekről szólok. Megállapítom a haszonbérletekkel kapcso­latban, hogy a búza nem vált be helyes haszon­bérértékmérőnek és ezt már 1923—1924-ben ta­pasztaltuk: akkor épen fordított alakban a. bir­tokosok kárára. Ugyanis akkor a búza idebent 90.000 korona volt, a külföldi búza azonban ]4() vagy 150 ezer korona, ennélfogva nálunk a világparitás akkor távolról sem érvényesült. Most azonban a rossz termésnél a haszonbérlők rosszabl) helyzetbe kerültek, mint a birtokosok; most a külföldi rossz termés folytán megvál­tozott a helyzet, mert a világparitás jobban ér­vényesül, tehát a haszonbér ma 40, vagy mondjuk 60 százalékkal magasabb, mint né­hány év előtt volt, de nem szabad elfelejteni, hogy a pénznek, illetve aranynak vásáré ereje is más, mint amilyen volt a békében és nem számolhatunk azzal, hogy a közeljövőben 20 aranykoronáért fogunk búzát vásárolhatni. Elismerem azonban, hogy a haszonbérlők hely­zete nem rózsás, sőt azt magam is súlyosnak állítom. (Erdélyi Aladár: Amilyen a birto­kosé!) Most, bocsánatot kérek, nem a birtokos­ról van szó, hanem arról a viszonyról, amely a birtokos és^ a haszonbérlő között van. Én azt birtokos érdekében valónak látom, ha a haszonbérlő boldogul, mert csak akkor lehet várnom, hogy a haszonbért megkapom és a földemet nem teszi tönkre, hanem csak gyara­pítja. (Ugy van! jobbfelöl.) En tehát nem aka­rom megakadályozni, hogy ez a kérdés akképen oldassák meg, mint ahogyan a bérlők kívánják, nevezetesen, hogy a buzavaluta helyett az arany­valutát hozzuk be. Mert ez mindkét félnek ér­deke, hiszen jövőre ugy fordulhat a helyzet, hogy a birtokos jár rosszul. De azt gondolnám, nem helyes .ezt időközileg, évközben csinálni, amikor nem tudhatjuk, hogy a spekulációnak nincs-e a keze benne, amikor nem tudhatjuk, hogy az amerikai búzaár nem esik-e le 2—3 hó m alva 600 ezer koronáról 500. vagy épen 400 ezer koronára; erről senki sem garantálhat. (Ugy van! jobbfelőj.) Tehát ugy, amint a mult­bau történt, minden eshetőségre elő kell készí­teni a kérdést és a jövő gazdasági évre az in­tézkedéseket meg kell tenni. Ezt azonban ugy képzelem, mint ahogyan az érdekképviseletek tervezik is, hogy hozzák össze a két érdekeltet, azok lehetőleg egyezzenek meg- — mert ez szá­mítási kérdés —, hogy mennyi legyen az

Next

/
Oldalképek
Tartalom