Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-359

Si] A nemzetgyűlés S "9. ülése 1925. évi január hó 12-én, hétfőn. tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Nemes Bertalan képviselő ur, mint a III-ik biráló-bizottság elnöke kíván jelentést tenni. Nemes Bertalan: T. Nemzetgyűlés! A ma­gyar nemzetgyűlés IIL biráló-bizottságra 1923. évi március hó 9-én és 21-én, majd folytatólag 1924. évi november hó 25-én és 27-én tartott ülé­seiben tárgyalás alá vette Dörfler János és tár­sai panaszióknak Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panaszát -és iigy a pariaszlók, mint az érdekelt képviselő igazolt meghatalmazottai­nak meghallgatása után a következőleg itélt : A biráló-bizottság a panaszt a házszabá­lyok 66. §-a alapján elutasítja éáá 69. § értelmé­ben a választás érvényben tartása mellett Zsir­kay Jánost végleg igazolt nemzetgyűlési kép­viselőnek jelenti ki. (Kassay Károly : Vissza kell állítani a kúriai bíráskodást !) Az eljárás során felmerült költségeket a házszabályok 103. §-a alapján a felek között kölcsönösen megszünteti, ellenben az eljárás során felmerült költségek megtéritésébeií ugyancsak a házszabályok 103. §-ának rendel­kezése szerint a feleket kölcsönösen elmarasz­talja és ennek számszerű összegét a házszabá­lyok 98. §-a értelmében az egyidejűleg megho­zott külön végzésben állapítja meg. A biráló-bizottság által hozott ítéletet annak indokolásával együtt, valamint az ügyre vonat­kozó, iratokat van szerencséin tisztelettel beter­jeszteni. Elnök : Az előterjesztett jelentés értelmében Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő ur a véglegesen igazolt képviselők névjegyzékébe fog iktattatni. Kassay Károly képviselő ur a házszabályok 198. §-a éltelmében napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Az engedélyt megadtam és igy Bassay képviselő urat illeti a szó. Kassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Most, amikor a nemzetgyűlés az uj ülésszakban meg­kezdi tulajdonképen —- majdnem azt mondhat­nám, még a régi nemzetgyűlésre vissza­nyúlóan is — legfontosabb munkáját : a költ­ségvetés tárgyalását, szemben állunk azzal a jelenséggel, hogy a Ház egyik oldalának- pad­sorai még mindig üresek. Nem akarok annak vitatásába belemenni, kit terhel ezért a felelős­ség, azonban meg kell állapitanom, hogy költ­ségvetést tiz év után először a nemzetgyűlésen, nem politikus, nem a közérdeknek megfelelő akként tárgyalni, hogy a Ház ellenzékének nagyrésze a Ház üléseitől távol van. A magam részéről örömmel láttam az elmúlt hetekben, hogy az igen t. elnökség is eljutott en­nek a helyzetnek felismeréséhez, amikor az el­nökségnek két tagja is megpróbált kezdemé­nyezni bizonyos lépéseket, amelyek ennek a helyzetnek orvoslásához vezettek volna. Hogy miért hiusiiltak meg ezek, miért nem, azt én, aki ezektől a lépésektől távol állottam, nem tudom megítélni. Egyet azonban következtethetek be­lőle, azt, hogy maga a Ház elnöksége is eljutott annak felismeréséhez, hogy ez a jelenlegi hely­zet nem egészséges, nem az ország érdekében való és el kellett jutnia -ahhoz az állásponthoz is, hogy a, házszabályokban részére biztosított joggal éljen. A házszabályok ugyanis jogot ad­nak az igen t. elnökségnek arra, hogy az elnök előterjesztést tehessen a Háznak aziránt, hogy a kizárásokat hatálytalanítsa és ezzel -a hatály­talanítással a parlament teljességét helyre­állítsa. Nagyon kérem az igen t. többséget, hogy ne méltóztassék ezzel a ténnyel szemben arra az álláspontra helyezkedni, hogy hiszen egy vagy két képviselőre, vagy pedig a képviselő urak­nak csak igen kisszámú csoportjára vonatkozik még ma a kitiltás és a többi képviselőnek jogá­ban, módjában áll a Ház ülésein résztvenni. (Petrovácz Gynla : Ez igy van !) Ez, ha igy is van, nem volna őszinte és lojális, mert figyelmen kivül hagyna olyan közismert tényeket, ame­lyeket pedig én a parlamenti lojalitás szem­pontjából sem vagyok hajlandó figyelmen kivül hagyni.• (Petrovácz' Gyula: Majd küldöttségbe megyünk hozzájuk !) Tudvalévő dolog, hogy a kizárt képviselők­kel -az ellenzék, nagyrésze szolidaritást vállalt. Hogy ezt helyesen tette-e vagy nem, annak el­bírálása nem az én feladatom. Ez azonban 'olyan tény, amellyel számolni kell. Lehet, hogy vannak t, képviselőtársaim, akik tobzódnak abban, hogy ezeket a padokat üresen látják... (Felkiáltások jobbfelől : Olyan nincs!) Én oda­szóltam annak a képviselő urnák, aki szüksé­gesnek látta, hogy amikor én a megértés érde­kében felemelem szavamat, ha talán magában van is, igyekezzék ezt. a megértést megaka­dályozni. Azonban meg vagyok győződve róla, hogy a Ház többsége igenis elérkezettnek látja az időt arra, (ügy van ! Ugy van !) hogy ebben a kérdésben megtegye azt a lépést, amellyel tar­tozik a parlamentnek és az orszáq-nak is. Ami történt, az lehetett a Ház rendjének, fegyelmének megóvása érdekében szükséges lé­pés. Annak elutasítása azonban, amit én most kívánok, csuk megtorlási vágy, bosszúvágy, vae'v kényelmi szemoont lehet, de nagyobb közérdeket semmi körülmények között sem szolsrál. Megmondom őszintén azt is, hogy -a mi helyzetünk is nehézzé válik a jelenlegi állapot ^entartása mellett, mert a költségvetés tárgya­lásán jelen lenni és ellenzéki kötelesséírünket teljesíteni, kritikát gyakorolni, reánk nézve ily körülmények között igen nehézzé fog válni. Nem azért mondom ezt, mintha passzivitásra gondolnék, amit elitéltem és elitélek ma is, ha­nem azért, mert a költségvetés olyan matéria, hogy afelett 5—10 ember nyugodt lelkiismeret­tel nem vállalhatja a kritikus szerenét. Ha az igen t. többségi párt szükségesnek látta, ho^y n z előadói tisztségeket 8—10 érdemes taaia kö­zött ossza fel és a javaslatot ilyen mesrosztott­sággal védelmezze, akkor, engedelmet kérek, a kritikát, sem lehet másképen gvakorolni, csak úgy, ha a télies ellenzék ö^szefös' és együttes erővel teljesiti a maga kötelességét. Ez a megfontolás késztet arra, hogy t. el­nök úrhoz azt a tiszteletteljes kérést intéznem, méltóztassék az elnök úrnak q ház«z°^álvr>k 240. §-ában biztositott jogával élni és a Háznak oropoziciót tenni aziránt, hogy a kizárások hatálytalaníttassanak. Ha ez megtörtént, akkor minden eerves képviselő felszabadulván az er­kölcsi szolidaritás nyomása és tisz+elet^^éi+ó szempontjai alól, Önmaga kell hogy döntsön afelett, vájjon kötelességét ilyen körülmények között akarja-e teljesíteni, vao-y sem. Elnök : Napirend előtti felszólalás vita és és határozathozatal tárgya nem lehet. Köteles­ségemnek érzem azonbam hogy a kéoviselő ur­nák hozzám intézett kérésére nvílatkozzam. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a képviselő urnák érdemben válaszoljak, azon­ban megfontolás tárgyává teszem a kéoviselő ur kérését éq érdemben legközelebbi -nJé^ü^'ni fogom at. Nemzetgyűlést erre vonatkozó felfo­gásomról tájékoztatni, (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom