Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.
Ülésnapok - 1922-357
14 nemzetgyűlés 357. illése 1924. ugyan félreértik ezt a mozgalmat és azt gondolják, hogy ez nacionalista értelemben fejlődik; de én az én tanulmányaim és előrelátásom szerint az fog történni, hogy ez a mozgalom kommunista, bolseviki irányban fog haladni (Szabó József : Ugy van !) és a szociáldemokrata párt szétválik a bolsevik kommunista részre és a polgársághoz közelebb álló úgynevezett szociáldemokrata frakcióra. Vannak ugyan mozgalmak, amelyek a szociáldemokra pártban nacionalista szempontból valami kis ösztönzést sejtetnek. (Ellenmondások a baloldalon, — Hall er József: Tévedés !) De a két hatalmas áradat közül az egyik a bolseviki irány felé, a másik pedig a polgári gondolat felé közeledő szociáldemokrata mozgalom, amelynek — elismerem — vannak a nemzeti keresztény gondolathoz közelebb álló vonásai, hullámai is. T. Nemzetgyűlés ! Ez a folyamat nemcsak itt nálunk van meg, hiszen más országok ezen már régen keresztülmentek s természetes, hogy ennek hullámai Magyarországra is elérkeztek és Magyarország is keresztül fogja élni a magyar munkásságnak különböző pártokra való szakadását. Kétségtelen, hogy a munkáskérdés az utóbbi időkben nagy jelentőségre tett szert, mert hiszen az infláció következtében azok az osztályok, amelyek fixfizetésből élnek, — a munkásosztály és a tisztviselőosztály — érezték meg leginkább az inflációból származó hátrányokat. Természetszerűleg ennek a két osztálynak hatalmas, szociális megmozdulása leginkább érezhető a magyar társadalomban. Épen ezért a magyar parlamentnek minden erejével arra kell törekednie, hogy a munkáskérdést a nyilvánosság előtt is folyton napirenden tartsa s a munkáskérdésből mindazt megoldja, amit más államok is megoldottak s ami a mai gazdasági viszonyok közt megoldható. Igaz, hogy a magyar nemzet egyik-másik osztályában bizonyos gyűlölet alakult ki az ipari munkásság iránt. Ez érthető, ennek megvan az indoka, hiszen a munkásosztály egyik része volt az, amely a.hátát odaadta, hogy a kommunisták felkerüljenek az állam leghatalmasabb pozicióiba és lenyűgözzék, lefogják a többi társadalmi osztályokat. Ennek a gyűlöletnek tehát történelmi okai vannak. Csakhogy azt, amit a bolsevikek csináltak, cseppet sem szabad összetéveszteni az egész munkásság akaratával, érzelmeivel, hiszen a szociáldemokrata szakszervezetekben a mai szervezett viszonyok között is a munkásságnak csak 31%-a van bent, sőt ha ebből a számból leütöm azokat, akik kényszerből, azért, mert nincs ellenálló erejük a műhelyben, szintén benfoglaltatnak, akkor a minimálisra tehetem a munkásságnak azt a részét, amdy a szociáldemokrata szakszervezetekben benn van. Minden nagystílű politika kell hogy észrevegye a munkásosztály általános érdekeit és azt, hogy a társadalomnak kötelességei vannak, melyeket a munkássággal szemben teljesítenie kell és nem szabad elhanyagolni a szociális kérdéseknek bármily kicsiny részét, már csak azért sem, hogy a munkásosztály érezze, hogy a társadalom érzékkel viseltetik iránta, s hogy szeretettel, megértéssel foglalkozik a munkáskérdésekkel. Az a munkásosztály, amely betegség ellen, munkanélküliség ellen, aggkorára biztosítva van, évi december hó 17-én, szerdán. 65 amelynek munkáját, egészségét védi a törvény, már nem az a proletariátus, amelyről Marx Károly 1848-ban a kommunista kiáltványában azt mondta, hogy »ebben a küzdelemben'már csak a láncait veszítheti el«. Ez a munkásosztály sokkal többet veszíthet ; elvesztheti hazáját, szociálpolitikai intézményeit, mindazt az eredményt, amelyet a munkásság küzdelmeivel kivívott a maga osztálya számára. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Itt van egy hatalmas nagy probléma : a munkanélküliség kérdése. Ezt a kérdést egypár gondolattal akarom érinteni és fel akarom liivni a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy milyen súlyossá válhatik a munkanélküliség kérdése, ha a kormányzat idejekorán nem fog hozzá mindama eszközök kihasználásához, melyekkel a munkanélküliséget más államokban is sikerült lecsökkenteni s a munkanélküliség kérdését sikerült nyugvópontra juttatni. Németországban volt idő, amikor öt millió munkanélküli volt ; a munkásosztálynak körülbelül 28%-a volt munkanélküli s a német szervező erő, a német gazdasági fellendülés, amely az aranymárka behozatalával megkezdődött, képes volt ezt a számot 1,300.000-re leszorítani, majd később 400.000-re, úgyhogy a német szervező erő itt mutatkozott meg leghatalmasabbau ; képes volt az 5 millió munkanélküli számát leszorítani annyira, hogy ma már Németországban alig pár százezer munkanélküli van. Ausztriában a szanálás öt hónapjában a munkanélküliség a legmagasabb fokra hágott ; 170.000 ember volt munka nélkül, amely szám az akkori viszonyok között megfelelt az osztrák munkásosztály körülbelül 25%-ának. Ha közbe nem jön egy deus ex machina, amelyet Ausztriában Ruhr-konjimkturának neveztek el, mert az összes német megrendelések áttolódtak az osztrák ipari vállalatokra, akkor sokkal rosszabbul alakultak volna a viszonyok. Ez volt a kiinduló pontja, ez volt a segítsége az osztrák munkanélküliség megoldásának. Mi azonban sokkal súlyosabb, sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mert hiszen nálunk Magyarországon nincs egy deus ex machina, amely máról-holnapra kisegítsen bennünket a munkanélküliség kérdésének megoldásánál. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Frülmirth Mátyás : Nincs mód rá, mert nem várhatunk sehonnan sem oly segítséget, mellyel az ipari munkástömeget egyszerre talpraállithassuk és kenyérhez juttathassuk. Igaz ugyan, hogy Magyarországon ma még a hivatalos adatok becslése szerint az ipari munkásosztálynak alig 12%-a van munka nélkül, de hiszen a közgazdászok, szociálpolitikusok megállapították, hogy körülbelül 23% az a normális munkanélküliség, amelyet egy nemzet elbir, de már 12% oly foka a munkanélküliségnek, amely kétségtelenül súlyos lázállapotot jelent. Ha az igen t. kormányzat nem fog minden eszközt megragadni a munkanélküliség kérdésének megoldására, akkor néhány hónap múlva irtózatos tömege lesz a munkanélkülieknek. Legyen szabad csak arra az egy tényre hivatkoznom, amelyet a kormányzat nagyon helyesen tett : a tatarozási hitel engedélyezésére. Ha az ember vizsgálja, hogy mit jelent ez a 12*
