Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.
Ülésnapok - 1922-363
214 A nemzetgyűlés 363. ülése 1925. évi január hó 22-én, csütörtökön. szerződésekkel biztosítani egy piacot ezeknek a termékeknek, hogy azok kivihetők legyenek és hitelt nyújtani. Miután azonban a szerződéskötés hosszabb időt vesz igénybe, ez magában nem elégséges, de más módon, ha kisebb mérvben is, mégis segítségére lehet sietni a gazdáknak és pedig a legfontosabb védekezési anyagok ármérséklésével, amit állami befolyással el lehet érni. Itt a r legfontosabb a rézgálie árának a mérséklése. Tudjuk azt, hogy a gálic ára, amelyből a legnagyobb szükséglete van a szőlőgazdaságnak, amint a védekező időszak elkövetkezik, óriási mértékben szokott emelkedni, sőt voltak rá esetek, hogy bizonyos időben, mikor kritikussá vált a helyzet, a gálickészlet, dacára annak, hogy a kormány nyilván kívánta tartani, egyszerre eltűnt. Ez az orvoslás tehát itt nem elégséges, itt más orvosláshoz kellene a kormánynak fordulni. Ha tehát a e-álic áva óriási mértékben emelkedik, tessék a vám felfüggesztésével operálni, tessék a külföldről gálicot beengedni és ennek rögtön meglesz az ármérséklő hatása, rögtön lesz elegendő védekező anyag, megfelelő világparitási áron. Itt van azután a szállitási költség kérdése. A szőlősgazdának trágyára, karóra van szüksége. Ebben a tekintetben az államhatalomnak igazán fontos, szükséges és köteles teendője volna, hoffy ez^knok szállítását mérsékelt vasúti tarifák beillesztésével a szőlősgazdáknak lehetővé tegve. Most térek rá tulajdonképen a legnagyobb és a leeégbekiáltóbb dologra: az állami mezőgazdasági üzpmek jövedelmezőségének kérdésére. Itt egyenesen megáll, mint gazdának, az esz r m. Hiszpn 46 esztendeje gazdálkodom, hosszú időn keresztül bérlő vol+am és tudom, hogy milyen lehet a birtok jövedelmezősége és hoirvan lehet fokozni a jövedelmet. Itt van a költeée-vetésben a mezőne^yesi állami birtok, amelynek 30.900 kat. hold szántóföldje áll mezőgazdasági művelés alatt. Ennek tiszta jövedelme 403.244 aranykorona; egy holdra esik 13.4 aranykorona, ami papírkorona ban 227.800 aranykorona volna, mai buzaértékben pedig 36 kg búza. Akkor, amidőn a földreform kapcsán a leggyöngébb földeket 50—60 kg-os buzaértékben adjuk, a szegény, földreszorult nincstelen kisembereknek, mégis csak naeyon kirivó példa, hogy Magyarország legtermékenyebb vidékén és legjobban felszerelt gazdaságában olyan eredményt látunk, amely egy katasztrális holdon 36 kg buzajövedelmet ér el, Természetesen ehhez nincs hozzászámítva az az óriási tőke, amely a birtok élő és holt felszerelésében, a srvári felszerelésben — mert hiszen ipari vállalatok is vannak ott — fekszik. Ott van a bábolnai cazdaság, amely 7124 katasztrális holdból áll. tiszta jövedelme pedig 64.111 aranykorona. Egy holdra esik 9 aranykoronatisztajövedelem, papirkoronában 153.000 korona, mai buzaértékben pedig holdanként 25 kg búza egy hold jövedelme. Hát itt is csak azt mondhatom, amit az előbbi esetben mondottam, h ŐST lehetetlen ennél a dolognál megdöbbent lélekkel meg nem állani, amikor ilyen jövedelmezőséggel állunk szemben. Állami birtokokról van szó, azokról a birtokokról, ahol minden eszköz megvan ahhoz, hogy a földet jól müveliék, trágyaerővel ellássák, intenziven gazdálkodhassanak és szakértéssel dolgozhassanak. Még mondhatok egy másik példát is. Kezeim között van a födmivelésügyi ministerium által 1895. évben kiadott kimutatás, amely szerint ugyancsak Bábolnán 1895-ben a tiszta jövedelem 112.385 forint — nem koronában, forintban mutatja ki—, azaz holdankint 15 forint, vagyis 30 korona a tiszta jövedelem. Hol vagyunk mi ettől ma. amikor a mezőgazdaság azóta óriási iéptekkel haladt előre? (Szijj Bálint: Ott hátramaradt!) Következik a sorrendben a kisbéri birtok. (Szijj Bálint: Az is jó cég!) Ez 11.241 kat. holdból áll és a tiszta jövedelme most 79.733 aranykorona, egy holdra esik 7 aranykorona tiszta jövedelem, papirkoronában 110.000 korona, buzaértékben pedig 21 kg búza. Ugyanerről a birtokról az ugyanazon évi földmivelésügyi ministeriumi kimutatás kimutatja, hogy a tiszta jövedelem 1895-ben ott 70.765 forintot, tehát ugyanannyi forintot tett ki, mint ahány korona a jövedelem ma. Most jönne a legszomorúbb ... (Szijj Bálint: Nagyon sok ur él ebből! Nagyobb urak, mint a minister ur!) Ép ezt akarom szóvátenni, hogy ne éljenek abból nagy urak, hanem a birtokok jövedelmét fokozzák, hogy az fordítható legyen nemzeti kiadások fedezésére. (Szijj Bálint: Aláírom!) Itt van a legszomorúbb példa: a gödöllői birtok. A gödöllői mezőgazdasági birtok 10.583 hold szántóföldből és 20.000 hold erdőből áll és ezeknek tiszta jövedelme a költségvetés adatai szerint 10.992 aranykorona. Egy holdra esik a mezőgazdasági birtokon 1.04 aranykorona... (Szijj Bálint: Hogy fizetnék abból az adót?) Elnök: Szijj Bálint képviselő urat kérem, ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. Förster Elek: . . . azaz 17.680 papírkorona, vagyis nem egészen 3 kg búza. Sajnos, itt nem tudok az 1896. évi ministeri kimutatásokkal szolgálni, mert ennél a birtoknál és a mezőhegyesinél ezek a kimutatások nincsenek meg; ugyanebben a beadványban ezekkel nem számoltak el. Ugy tudom, tavalv történt meg az, hogy e birtokok jövedelmezőségének emelésére az eddigi módszertől eltérőleg az u. n. üzemesitést hozták be ezekben a gazdaságokban. Én ugy értem az üzemesitést, hogy a pénzügyministeriumtól függetlenül a földmivelésügyi tárca saját keretében látja el ezeket a birtokokat a szükséges pénzekkel, úgyhogy nem olyan kötött a gazdálkodás, mint abban az esetben, ha minden beruházásért, minden krajcárért, minden kiadásért a pénzügyministerhez kell fordulni, amikor is az óriási időveszteség folytán vannak károk, mert — mint tudjuk — ha idejében^ nincsenek teljesítve a gazdasági kiadások és szükségletek, ez óriási károkkal és hátrányokkal jár. Nagyon örülök, hogy jelen van a földmivelésügyi minister ur, hogy igy előtte mondhatom el, amit mostanában hallottam. Lehet, hogy ez szóbeszéd (Mayer János földmivelésügyi minister: Valószínűleg), lehet, hogy nem szóbeszéd, de ha szóbeszéd is, felkivánom említeni és nagy tisztelettel kérem a minister urat, méltóztassék ezt a dolgot a maga^ hatáskörében tisztázni; meg vagyok győződve róla, hogy meg is fogja ezt tennie Ugy hallottam, hogy épen Gödöllőn az eredmény elismeréséül a kormányzó 40 millió papírkorona karácsonyi jutalmat kapott. r Ha nem igaz, bocsánatot kérek. (Mayer János földmivelésügyi minister: Melyik kormányzó?) A- gödöllői kormányzó! (Mayer János földmivelésügyi minister: Ugyan kérem H Ezt azért hoztam fel, mert olyan oldalról hallottam, hogy csaknem lehetetlen volt kétségbevonnom ennek igazságát; egyébként, ha nem olyan embertől hallottam volna, én is mesebeszédnek tartanám. (Mayer János földmivelésügyi minister: Van is az államnak 40 milliója ajándékra!) Ez csak 3000 aranykorona! (Mayer János földmivelésügyi minister: Még sincs, ha csak ennyi is!) Én a gazdaságok üzemesitését ügy tartom
