Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-353

A nemzetgyűlés 353. ülése 1924. Itt meg akarom emliteni, hogy olyan panaszok hallhatók, mintha az adótételek túlságosan igazságtalanul lennének megállapítva. Elvem az, hogy a panaszok megvizsgálását mindig a helyszínre kiküldött emberekkel végeztetem el, hogy lássák az egész vonalon a pártatlanságot. Nem tapasztaltam azonban, hogy nagyobb igazságtalanságok történtek volna. Es ha a végösszegeket veszem és konstatálom, hogy 458.000 adózó adóalapjául 458 millió aranykorona szerepel, tehát átlag 1000 aranykorona, nem mondhatom, hogy a kivetések igazságtalanok lennének. Egyeseknél előfordulhat, de általában nem. Ha az érdekképviseletek jobban megfelelnének feladatuknak, talán még tvoábbmenőleg is ki lehetett volna küszöbölni az igazságtalanságokat. Rá kell térnem arra is, hogy egyes adónemeknél — például a jövedelemadónál — azt tapasztaljuk, hogy rendkívül lelketlenül izgatják az adózókat fellebbezésre. Innen figyelmeztetek mindenkit, hogy a törvény szigorúan előírja, hogy fellebbezés esetén tárgyi bizonyitékok szükségesek, amilyen tárgyi bizonyítékokat a legtöbb esetben nem tudnak benyújtani. Ez semmi egyéb, mint lelketlen kihasználása az egyes adózóknak, amivel feltétlenül költségeket és zaklatást okoznak, de ez maga után vonja azt is, hogy az állam eleshet ezen a réven jogos bevételektől és hogy túlterhelik a fellebbezési fórumokat is. Kijelentem, hogy azok a fellebbezések, amelyek tárgyilag nincsenek megindokolva, nem számithatnak sikerre. (Helyeslés.) A kereseti adóval kapcsolatban szóvá kell tennem, hogy egyes városok részéről, de különösen Budapest részéről jelentkezik az a törekvés, hogy a kereseti adó kulcsát a mai 5%-ról 10, vagy más százalékra emeljék fel. Elleneztem ezt és ellenezni fogom ezután is. Azt tartom, hogy a kereseti adó kulcsának emeléséhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha más megoldás nincs az illető városban a költségvetési egyensúly megteremtésére. De elleneznem kell ezt azért is, mert a kereseti adó túlfeszitése az államot hozhatja nehéz helyzetbe és épen a jövedelemadó terén megfoszthatja sok jogos bevételtől. Kérek 5 perc szünetet. Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminister urat illeti a szó. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) A fogyasztási adókról csak annyit akarok megemlíteni, hogy azok teljesen aszerint folynak be, amint prelimináltattak, sőt határozott javulás észlelhető. Különösen áll ez a eukoradóra, ami annak következménye, hogy cukorfogyasztásunk a múlttal szemben megduplázódott. Mig a múlt év átlagában egy hónap cukorfogyasztása csak 360 vagon volt, addig most 700 vagon körül van, sőt volt hónap, amelyben 800 vagont is elért a cukorfogyasztás. Ez talán mégis valamely jele a vásárlási képesség megjavuiásának, de mindenesetre következménye a cukorár visszaesésének is, amely ugy a világpiacon, mint nálunk bekövetkezett. Részletesebben kívánok foglalkozni a forgalmi adó kérdésével. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem akarok kitérni azokra az elméleti vitákra, amelyek a forgalmi adó jellegére vonatkoznak. Köztudomású, hogy egy ilyen adónemet normális időkben az adórendszerbe beilleszteni nem lehet. Csakis a kivételes idők magyarázhatják meg ennek az adónak létjogosultságát. Alig van adónem, amely ellen annyi panasz merülne fel, mint évi december hó 12-én, pénteken. 9 a forgalmi adó ellen, (Igaz! Ugy van!) S el keli ismernem, hogy a panaszoknak sok jogosultsága van. Ezzel kapcsolatban azonban különösen egyes érdekeltségek részéről erősen követelik a forgalmi adórendszer megváltoztatását, (Helyeslés half elől. — Rassay Károly: Meg is kell változtatni !) helyesebben azt, hogy az osztrák rendszerre tériünk át. A magam részéről egész határozottsággal ki kell jelentenem, hogy a mai időket rendszerváltoztatásra alkalmasnak nem tartom. (Rassay Károly : De ha rossz a rendszer !) Eá fogok mutatni arra, hogy tulajdonképen mely alapon akarjuk a hibát kiküszöbölni. Hogy jó-e, vagy rossz-e az a rendszer, amelyben mi élünk, arra nézve legyen szabad bizonyítékul felhoznom, hogy Európa összes államai ugyanezzel a rendszerrel élnek ; Csehország és különösen Németország legutóbb rendkívül mélyreható birálát tárgyává teite az osztrák forgalmi adórendszert és a német pénzügyminister arra az álláspontra helyezkedett, hogy azt el kell vetni. (Rassay Károly : Az egész forgalmi adót el kell vetni !) Ennek alapján hozom fel azokat az indokokat is, amelyek engem ugyanerre az álláspontra vezettek, anélkül, hogy tudomásom lett volna ezekről a bírálatokról, hiszen csak a legutóbbi napokban kaptam meg a német birálatot. Ami a forgalmi adórendszer megváltoztatásának kérdését illeti, először is lehetetlennek tartom azt, hogy a költségvetési év közepén egy ilyen fontos adónemnél rendszerváltozást eszközöljünk. Ezt lehet követelni kívülről, de nagyon nehéz annak a pénzügyminiszternek a helyzete, aki felelős a bevételekért és azért, hogy az államháztartás egyensúlyát fentartsa. De egyéb indokok is vannak, amelyek engem erre kénys/eritenek. Nálunk tulajdonképen most kezd kialakulni a forgalom a maga teljességében. Most fogunk áttérni minden vonalon a szabadforgalomra, tehát csak azután fogjuk látni^hogy tulajdonképen milyen az ország forgalma és teljesitőképessége a forgalmi adó szempontjából. Hivatkoznak arra, hogy itten a földbirtok meg van kiméivé. Nézzünk egyszer tényleg ennek a kérdésnek szemébe. Nem akarom védeni a földbirtokot, de ha azt nézem, hogy az egyenesadókbói 33 millió a földadó, a jövedelmi adóból pedig a földbirtok 25 milliót fizet és ugyancsak viseli a községi adóterheket, (Igaz! Ugy VOM ! a jobboldalon.) akkor kérdem, hogy vajjou nincs-e a földbirtok eléggé megterhelve! (Ugy van! jobbfeiől.) Én épen a jövedelmi adóval kapcsolatban tettem számításokat és ezt a 33-as bizottságban magánúton bemutattam egypár képviselő urnák. Kérdem, hogy mikor a nagyobb birtokoknál busz korona jövedelemből — mert hiszen többre nem becsülhető — 13—15 koronát elveszek, vájjon lehet-e még ezt a megterhelést fokozni ! (Helyeslés a jobboldalon.) De lényegileg vagy a forgalmi adó álláspontjára helyezkedünk, vagy a termelési adó álláspontjára. Ha a termelést akarom megadóztatni, akkor tényleg vissza kell terni egy más alapra, már pedig én a forgalmi adórendszert akarom megtartani. Vannak további nehézségek is. Nincsenek megfelelő statisztikai adatok sem, és ismerve különösen a mi érdekképviseleteinknek ebben a tekintetben való nehézkességét, különösen a vidék felé, hosszadalmas tárgyalásokat venne igénybe, mig megállapodás létrejönne. Félő továbbá, hogy az egész kérdés belekerülne a politika gyúpontjába, ami az ellentéteket, az elégedetlenséget a végső fokig szitaná. (Ugy van! a jobboldalon.) r A termelésre való visszaháritás nehéz azért is, mert hiszen a mi egész gazdasági forgalmunk más alapon fejlődött ki, mint Ausztriában. Többen 2