Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.
Ülésnapok - 1922-361
A nemzetgyűlés 361. ülése 1925. évi január hó 20-án, kedden. 107 vitel, de minden kivitel engedélyhez van kötve. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy csak akkor és azoknak szabad kivinni nyersbőrt, akik az árakat szabályozni tudják, vagy esetleg öszszevásárolják a nyersbőröket, úgyhogy a kereskedők ebből az országból nyersbőrt nem tudnak kivinni, hanem majd ismét a bőrkartel fog manipulálni és az fogja a bőröket kiszállítani. Ezekben mondottam el azokat az aggályaimat, amelyeket én még a jelenlegi gazdasági helyzet javulása mellett is táplálok és amidőn arra kérem az igen t. kormányt, hogy méltóztassék ezeken a dolgokon, amennyiben módjában van, segíteni — miután én a kormánnyal szemben bizalommal viseltetem; a pénzügyminister urnák hazafias aggodalmait komolyaknak tartom, és benne feltétlenül megbízom, hogy pénzügyeinket neki sikerülni fog a szanálási törvénnyel kapcsolatban rendezni —, a költségvetést általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Erődi-Iiarrach Béla! Erődi-Harraeh Béla: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Pártunknak jutott az a különös kedvezés az ország ügyeinek folyamata során, hogy tiz év után először ez a kormány terjesztheti be a költség-vetést, amelyik mögött pártunk áll. Pártunk ennek a politikai eseménynek súlyát kellőképen mérlegelni kívánja azzal, hogy a költségvetés vitájában részt akar venni olyan módon, hogy a költségvetéssel behatóan foglalkozzék s ezzel kapcsolatban bírálatot gyakoroljon azok felett az eszmék felett is, amelyek a kormányzásban kifejezésre jutnak; rámutasson azokra a nagy feladatokra, amelyeket a nemzeti társadalom újraépítésének munkájában a kormánynak a társadalommal karöltve együttesen meg kell oldania. Épen ezért felszólalásomban én is különösen ebben a keretben kívánom a költségvetést szemügyre venni és birálat tárgyává tenni. Tiz év óta ez az első költségvetésünk, amely előttünk fekszik és ugyanekkor be kell ismernünk azt, hogy a kormányok^ eljárása az állami élet irányításában, vezetésében nem volt normális, mert hiszen költségvetések nélkül kellett hogy dolgozzanak, azonban a helyzet sem volt nomrális, amelyben az egymást felváltó kormányoknak dolgozniuk kellett. Már két évvel ezelőtt egy indemnitási beszédemben rámutattam arra, hogy az aranyvalutára való rátérés nélkül az állam és a társadalom gazdasági konszolidációjáról beszélnünk nem lehet és hogy a költségvetéssel komolyan foglalkozhassunk, annak előfeltétele az, hogy az aranyvalutára átférjünk, mert csak ezzel remélhető a végleges kibontakozás a gazdasági és pénzügyi káoszból.^ S r amit akkor még a pénzügyi kormányzat részéről is kétkedéssel fogadtak, most íme, a költségvetésben előttünk fekszik: a papirérték mellett ott van^ az aranyértékszámitás is, mint a teljes pénzügyi konszolidációnak bevezetője. Kiemelem ezután azt a három szempontot, amelyek engem ez alkalommal a költségvetés általánosságban való bírálatánál vezetnek. Egyik a politikai szempont, a _ másik azoknak a nagy vezető eszméknek kérdése, amelyeket a kormányzásban, valamint az állami társadalom irányításában, vezetésében keresek, harmadik pedig magának a kormányzásnak kérdése. T. Nemzetgyűlés! Miután költségvetés nélkül az államot kormányozni nem lehet — az államot pedig kormányozni kell —, kötelesség a kormányzat költségeinek fedezéséről gondoskodni. Ezt célozza a költségvetés. Hogy pedig ebben fennakadás ne történjék, mert ez az állami élet normális folyásának feltétele, itt rámutatok költségvetési jogunk forrására, Deák Ferencnek 1868 szeptember 21-én a képviselőházban a költségvetési jogról tartott beszédére, amelynek azt a passzusát emelem ki, hogy „ebben fennakadás ne történjék s a kormányzat zavartalanul folyhasson, a költségvetés idejében való letárgyalása nemcsak joga, de kötelessége is a parlamentnek". Ebből a, kötelességből vonom le azután politikai szempontból jelen esetben is költségvetésünk fontosságát, a költségvetési vitában való minél nagyobb, minél tevékenyebb, és minél nagyobb érdeklődéssel való részvételnek szükségességét és fontosságát. A költségvetés, t. Nemzetgyűlés, jelenti az összes állami feladatok mérlegelését és rendszeres összefoglalását. így a költségvetés az állam egész cselekvő életének centrális kérdése. Ilyenmódon minél pontosabban és erőteljesebben gyakorolja a parlament költség-vetési jogát, tálsúlya a kormány fölött annál nagyotßj lesz s annál jobban tudja érvényesíteni azokat az eszméket, gondolatokat és törekvéseket, amelyeket a nemzet képviseletében szükségeseknek tart. Bár el kell ismernünk azt is, hogy az előttünk fekvő költségvetésnek nem egy tétele nemzetközi kötelezettségekből ered, és ilyenmódon kezünk kötve van, ez mégsem jelenti azt, hog3^ a nemzetgyűlés a közigazgatás minden fontosabb részét vizsgálat alá ne vehetné, megállapítva annak szükséges vagy célszerű voltát, miáltal kritikát gyakorolhat az egész közigazgatásról. Ezek a kötött tételek nem jelentik azt sem, hogy emiatt a nemzetgyűlés a maga felfogását a közigazgatás egész területén érvényesiteiii ne tudná, az ilyen birálat tehát nemcsak pénzügyi, nemcsak közgazdasági, nemcsak organizációs és nemcsak alkotmányjogi szempontból foglalkozik a költségvetéssel és annak előterjesztésével, hanem a nemzetgyűlés saját politikai felfogásának érvényesülését is biztosítani tudja, ha a vitában megfelelő intenzitással résztvesz; tudja biztosítani azt a szellemet, amelynek értelmében a kormányzás gyakorlását a nemzetgyűlés, a parlament a kormánytól megkívánja és elvárja. Ha így fogjuk fel és igy nézzük a parlament, nemzetgyűlésünk költségvetési jogát; ha ezt mint kötelességet fogjuk fel: akkor ismét visszanyúlunk az előbb emiitett forráshoz. Deák Ferenc szavaihoz, mikor azt állapithatjuk meg azokról, hogy a parlament és annak pártjai nemcsak megtehetik ezt. nemcsak gyakorolhatják ezt a jogukat, hanem, minthogy költségvetés nélkül az állam kormányzása lehetetlen, az államot pedig kormányozni kell, tehát a parlament, annak minden pártja és tagja a költségvetési jog gyakorlása tekintetében erkölcsi kötelezettségeknek van alárendelve. (Ugy van! a jobboldalon.) Szuverenitását nem tekintheti korlátlan szubjektív jognak, amellyel szeszélye, hatalmi- vagy pártérdekek szerint élhet; ezt köteles gyakorolni a közérdeknek megfelően. Épen ezért arra az állami élet nyugodt és zavartalan menetének elengedhetetlen szüksége van, hogy költségvetéssel bírjon, politikai szempontból pedig ha az ellenzék mindenkori tartalmi súlyának megfelelően tud 21*
