Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-342
442 A nemzetgyűlés 342. ülése 1924. mányt arra szorítják, hogy ezeket a jogokat ne védje meg-, hanem egyszerűen megsértse. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Baross János: Nem volna egyszerűbb, ha a kormánypárti jelölt visszalépne?) Elnök: Csizmadia András képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A. szó a képviselő urat megilleti. (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak a Ház mindkét oldalán. Csizmadia András: T. Nemzetgyűlés! Pakol s ig*en t. képviselőtársam ax én nevemmel is foglalkozott interpellációjában és tanúként hívott fel, hog-y számoljak el — nem igy mondta, de én leg'alább igy értem — a nagyatádi választókerület jelölésével. A jelölő gyűlésen — igaza van Pakots t. képviselőtársamnak — ott voltam, de a jelölés nem ugy történt, mint ahogy ő előadta, ebben egy kicsit téved a képviselő ur. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A jelölés története a következő. Bementünk egy terembe az előértekezletet megtartani; ebben a kis teremben természetesen igen kevesen fértek el, de itt mingyárt Bárány Sándor személye mellett nyilatkozott meg a többség és a kisebbség Ja vos Antal nevét is hangoztatta. Ami'dőn ez megtörtént s láttuk, hogy kint még igen sokan vannak, úgyhogy a nagyteremben sem férnének el, kimentünk a piactérre és ott történt meg a jelölés. (Zaj balfelől: Halljuk! Halljuk!) A piactéri jelölésről sem mondhatom, hogy az én tetszésem szerint történt, mert nem; aszerint történt; de megállapithatom, hogy nekem nem volt módomban azon változtatni, annál kevésbé, mert láttam, hogy Bárány Sándor mellett a nagy többség nyilatkozott meg s nem volt módomban azt seau megállapítani, hogy a nagy többség tulaj donképen Nagyatád községitől vagy a szomszédos falvakból jött-e össze. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A jelölés megtörtént és újból is hangsúlyozom, hogy ha ez nekünk nein is tetszett, nem volt módunkban, változtatni rajta, mert a többség akarata előtt mindenkinek meg kell hajolnia, ez természetes. De hivatkozott az igen t. képviselőtársam arra is, hogy én a Világban egy nyilatkozatot adtam le. Ez teljesen valótlan. Én nemcsak a Világban, de egyetlen egy lapban sem adtam le nyilatkozatot, egyáltalában nem szoktam olyan dolgokkal foglalkozni, hogy a szenuyest kiteregessem a nyilvánosság előtt, a lapokban. Ez csak a lapok élelmességére \ 7 a.gy szemtelenseggére vall (Derültség. — Felkiáltások: Igaza •van!); ha valamit ellesnek az embertől, azt természetesen nagyon szépen kicikornyázzák, kibővitik és kicifrázzák. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Újból hangsúlyozom, hogy a Világban megjelent cikk közlése nem az én beleegyezésemmel történt és azt nem is én adtam le. Ez teljesen valótlan állitás. (Zaj.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Személyes vonatkozásban én is megjegyzést kivánok tenni Pakots t. képviselő ur beszédére. Én a nagyatádi választással kap csolatban tegnap lefolytatott vita során elmondtam, hogy hogyan történt a jelölés. Pakots József képviselő ur most kétségbe vonja, hogy a jelölés tényleg igy történt volna és ugy állit ja be a dolgot, mintha azon a szűkebb körű értekezleten a járás akaratának meghamisitásával jött volna létre a határozat. Ez nem igy történi. Kénytelen vagyok ezt helyreigazítani, wi november hó 26-án, szerdáin. mert a községek képviselőit az ott megszervezett pártunk hívta egybe. 23 községből két-két választó, tehát összesen 46 választó jelent meg ezen a szűkebb értekezleten; minthogy pedig Nagyatád járási székhely és a választókerületnek legnépesebb községe, négy taggal többet delegált az előériekezletbe. Az 50 tag közül 30 szavazott Je Bárány Sándorra, 14 pedig Ja vos Antalra. Más nevéről szó sem volt. Ebből is méltóztatik látni, hogy nem volt meghamisítva a szavazás. (Zaj a szélsőbaloldalon. -— Pakots József: Itt az ellentét a két előadás között!) Semmi ellentét sincs. (Baross János: Ez hatodrendű kérdés! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Én csak azt akarom kijelenteni, hogy az, amit tegnap mondottam, a tényeknek megfelel és nem áll az, amit Pakots József képviselő ur mondott, hogy meg volt hamisítva a kiküldött választók akaratának megnyilatkozása. Ennyit akartam csak megjegyezni. (Nagy zaj.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Ë pergőtüz után méltóztassék megengedni, hogy sorra feleljek és pedig kezdjem talán Mayer t. minister urnái és folytassam addig, mig visszamenőleg eljutok az igazágügyminister úrhoz. Amit a fölmivelósügyi minister ur mondott, az ellentétben van Csizmadia András képviselő ur előadásával (Ellentmondások a jobboldalon.), mert ő azt mondotta, hogy a piactéren nagyobb tömeg volt, és ezért hatátározták el a jelölést a piactéren (Urbanies Kálmán: Előérte kezletről is beszélt! — Zaj.), ami különben egészen lényegtelen. A lényeges az, hogy már a választás külső, előkészítő formáiban is ilyen zavarok merültek fel. (Dobóczky Dezső: Mi köze hozzá! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Farkas István: A törvénysértéshez semmi köze senkinek?) Pakots József: Csodálkozom, hogy Csizmadia képviselő ur ilyen erélyesen cáfol, amikor egy újságban olvasom nyilatkozatát, melyet akár a nyilvánosság számára mondott, akár nem, azért mégis ugy látszik, hogy valami lényegbeli igazság van benne. (Urbanies Kálmán: Nem mindegy, hogy a nyilvánosság előtt mondta-e vagy nem! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat a jobboldalon, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Pakots József:... mert hiszen ebben az van, hogy a gyűlés többsége nem állott Bárány mellett. Ez is homlokegyenest ellenkezik tehát azzal, amit az imént itt, a nemzetgyűlésen mondott. (Urbanies Kálmán: Legközelebb azzal foglalkoznak majd, hogy a pártértekezlet mit csinált. — Zaj és közbeszólások.) Elnök: Ha a képviselő urak az elnöki figyelmeztetésnek nem engedelmeskednek, kénytelen leszek név szerint is figyelmeztetni a közbeszólókat. Pakots József: Nagyon izgatott a t. többség, mert kritizálni hallja a mandátum megszületésének olyan körülményeit, amelyeket önök nagyon jól ismernek. (Urbanies Kálmán: Amelyekhez önöknek semmi közük nincs! — Zaj és ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) De igenis van közünk, keservesen tapasztaltuk a választásokon. (Urbanies Kálmán: A párt ügyéhez semmi közük nincs! — Szilágyi Lajos: Nem vagyunk kíváncsiak!) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Közbe-
