Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-331
Ä nemzetgyűlés 331. ülése 1924. évi november 6-án, csütörtökön. kell a B-listát, miért nem lehetne ezt inkább a l'egyelmileg elitéit köztisztviselőkkel szemben alkalmazni, mint azokkal szemben, akiknek sona fegyelmi vétségük nem volt. A harmadik kategóriába azok tartoznának, akik a szükséges korhatárt elérték. Vannak teljesen kiöregedett közalkalmazottak, magam is sokat ismerek közülük, az üzemek élén, akikről nemcsak igazgatótársaik, de tisztviselőik is mind megállapítják, hogy az üzemnek csak a terhére vannak, mert az ilyen régi vágású öregember semmi haladást el nem fogad, minden uj.tástól idegenkedik. Miért nem lehet ezeket az öreg urakat B-lista utján nyugdíjba helyezni vagy elbocsátani, és miért kell az életképes és erejük teljében levő tisztviselőket elbocsátani állam szolgálatából ? A 4. pontba soroznám a nagy vagyonnal rendelkezőket. A sorrendben nem az elsők közé helyezem azokat, akik nagy vagyonnal rendelkeznek, mert amiért valakinek vagyona van, azért még hasznos közalkalmazottja lehet az államnak. ötödik helyre kerülnének azok a tisztviselőnők, akiknek férjük is közalkalmazott, vagy más hasonló állásban van. Ezekben az esetekben ugyanis egészen bizonyos, hogy a nőnek helyzete mégis valamivel könnyebb, mint azé a nőé, aki a saját keresetéből tartja fenn magát. A hatodik kategóriába soroznám az öt évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat, de kikötném, hogy hadviselteknek és többgyermekes családapáknak nem szabad B-listára kerülni. Ezek szociális szempontok, de az ország érdekeinek is megfelelnek. Amint beszédem elején emiitettem a Blisták körül sok igazságtalanság történt. Mi nem vagyunk hajlandók ezekbe az igazságtalanságokba belenyugodni. Kívánatosnak tartjuk, hogy felülvizsgálat következzék be. Amiként az előbb a nyugdíjasok kérdésének felülvizsgálatára parlamenti bizottság kiküldését javasoltam, azt szeretném, ha a feltűnően igazságtalanul B-listára helyezettek ügyének felülvizsgálatát ugyanerre a parlamenti • bizottságra bíznék. Ez közmeornyugvást keltene a közalkalmazottak táborában; is. mert közmegnyugvást jelent az, ha nem X. Y. ur kénye-kedvétől függ valakinek a sorsa, hanem a reviziós bizottság áll a háta möffött, amely az igazságtalanságokat megvizsgálja és kikorrigálja. Ez már azért is előnyös volna, mert ha ily módon a hivatalfőnök is tudná, hogy felelős azért, ha valakit B-listára helyez és ezért felelősségre is vonhatják, akkor bizonyára ő is ezeknek a szempontoknak figyelembevétele mellett csak az igazságnak megfelelően tenne javaslatot a B-listára helyezésre. Nagyon kívánatos lenne — és ezzel be is fejezem interpellációmat, hogy a B-listára helyezéseknél — amennyiben ez még tovább is folytatódik — ezek a szempontok vétessenek figyelembe, mert csak ilymódon szünhetik meg az az igazságtalanság és érthetetlenség, amely ezen a téren uralkodik. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy B-listára helyeznek köztisztA T iselőt, de másnap már ujat vesznek fel a helyére. Ezt az eljárást semmivel sem lehet menteni. Ezért kikötném, és szeretném ha a kormányrendeletben vagy nyilatkozatban ez valamiképen a nyilvánosság elé jutna, hogy addig, amig a Blistára helyezések tartanak és amig olvan Blistára helyezett közalkalmazottak vannak, akik más állásban elhelyezkedni nem tudnak, az üresedésben levő állásokat csakis ezeknek a sorából lehet betölteni. Első kívánságom azonban az, hogy amig B-listázas van, aduig uj állásokat egyáltalán ne kreáljanak, addig kinevezések ne történjenek és uj felvételek ne legyenek. Ha pedig az mégis elkerülhetetlen lenne, ugy a B-listások közül töltsék be az állást. Ezekben voltam bátor a nemzetgyűlés elé vinni a panaszokat. Igyekeztem, egészen tömören és röviden előadni a kérdést, bár az anyag óriási nagy. Kénytelen voltam mégis ennyi időre igénybe venni a t. Ház türelmét, hogy a közalkalmazottak sérelmeit a t. Nemzetgyűlés elé terjeszthessem. Bemélem, hogy a t. kormány be fogja látni, hogy ezekben én nem alkalmatlankodni akartam a t. kormánynak, hanem csak kötelességet teljesítettem a pártom részéről, azt a kötelességet, amelyet mi keresztényszocialisták két esztendővel ezelőtt magunkévá tettünk ; ezt a kötelességet teljesítettem most is (Helyeslés jobhfe 51.) és hiszem, hogy a kormány ezt be fogja látni és megérti azt, hogy itt cselekedni és tenni kell. (Helyeslés jobb felől.) Interpellációm a következőképen szól (olvassa) : »15. Hajlandó-e a m. kir. kormány, hogy a most folyó és. esetleges B-listára helyezések az alábbi szempontok figyelembevételével a következő sorrendben történjenek? a) az önként jelentkezők; b) a fegyelmileg jogerősen elitéltek; c) a korhatárt elértek; d) a nagy vagyonnal rendelkezők; e) azok a tisztviselőnők, kiknek férjük is köztisztviselő, vagy hasonló állású ha csak nagyszámú családtag, vagy egyéb körülmény további szolgálatát nem indokolják; f) az öt évnél kevesebb szolgálattal rendelkezők; g) B-listára nem helyezhetők a hadviseltek és többgyermekes családapák. 16, Hajlandó-e a m. kir. kormány a fentebb 18. pont alatt emiitett parlamenti bizottság által a feltűnően igazságtalan B-listára helyezéseket azoknál a közalkalmazottaknál, akik eddig más pályákon elhelyezkedni nem tudtak, revízió alá vétetni? 17. Hajlandó-e a m. kir. kormány szigorú fegyelmi szankcióval ellátott rendeletet sürgősen kiadni, hogy mig a B-listázások folynak, vagy B-listára helyezett alkalmazást keresők vannak, szüntessenek meg nemcsak az uj kinevezések, hanem bármely formában való alkalmaztatások (megbízatás, napidíjas, órabéres, altiszti állások stb.) is? Amennyiben üresedésben levő állások betöltése mégis szükséges, ugy azok kizárólag és szigorúan a fölös számú B-listás tisztviselőkkel töltendők be. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A minister ur kivan szólani. Bud János táreanélküli minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Ugy érzem, hogy az idő előrehaladott volta sem alkalmas arra, hogy erre a rendkívül sok pontra kiterjedő interpellációra most válaszoljak, másrészt magam részéről is szükségét érzem annak, hogy ugy az interpellációval, mint általában az egész tisztviselői kérdéssel érdemlegesen foglalkozzam és ezáltal is jelét adjam annak, hogy a kormány a tisztviselői kérdést állandóan napirenden tartja és állandóan foglalkozik ezzel^ a nagy horderejű kérdéssel. (Helyeslés.) Ezért tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni, hogy az interpellációra a vá-
