Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-331
60 Ä nemzetgyűlés 331. ülése 1924. van már a négyévi domieiiium — hanem javasolom a 2. §-ból való törlését annak a rendelkezésnek, amely egyáltalán külön domiciliumot köt ki. Ha valaki azt az álláspontot vallja, hogy a községi ügyekben csak annak van szava, aki itt meggyökeresedett, szóval, amint mondani szokták, akinek itt gyökere van: rendben van, ez felfogás, ez világnézet, helyes. De, ha ez a felfogás, ez a világnézet, ez az elv, ez a meggyőződés, akkor kérdem, hogyan adományozhatok én valakinek kegyből gyökeret. {Derültség.) Vagy van valakinek gyökere vagy nincs. Ha nincs gyökere, én nem adományozhatok egyes osztályoknak kiváltságos gyökeret. Már pedig a 2. § második bekezdésében a következő foglaltatik (olvassa) : »A hatévi helybenlakás kötelezettsége r alól ki vannak véve|az országyülési (nemzetgyűlési) képviselők és mindazok, akik országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselői választójogra vonatkozó jogszabályok, helybenlakás kötelezettsége alól mentesittetnek.« Bátor voltam kifejteni, hogy az országgyűlési választójognál a domieiiium kérdésének abszolúte nincs jogosultsága, ha tehát ott azt mondják, hogy bármilyen rövid ideig tartó lakás is arra jogosit bárkit, hogy választó legyen, ez nem kifogásolható, mert országos ügyekben mindenkinek tényleg szavaznia kell valahol. Nem lehet senki bolygó választó, aki nem tudja, hol szavaz. A saját hibáján kivül nincs meg a domiciliuina és lehetetlen, hogy ennél az oknál fogva ő választójogi Ahasvérus legyen, aki sehol sem hajthatja urnára pihenőre fejét. De ha egyszer azon az állásponton vagyunk, hogy a községi ügyekben csak annak van szava, aki itt él, — itt élned, halnod kell — akinek itt hat évig — illetve helyesen mondották, nyolc évig, sőt még ennél tovább — kell domiciliummal bírnia, miért adnak gyökeret olyan embereknek, akiknek ehhez a városhoz semmi közük. Az urak azt vallják, hogy a város ügyeibe csak annak lehet beleszólása, aki itt hat év óta lakik, sőt egyesek a tizévi helybenlakást akarják, ami végeredményben 12—14 évet eredményezne, a mi lisztakészitési rendszerünk mellett. Ha ezt vallják önök, akkor legyenek is logikusak, konzekvensek. A választójogi rendeletben azok között, akiknek hivatalból gyökerük van, nincsenek benne a nemzetgyűlési képviselők. (Farkas István: Azokra nem is vonatkozik.) A t. belügyminister ur azt mondotta, hogy ő azt kívánja, hogy a törvényhatóság ne politizáljon. Én is azt kivánom, sőt mindig azt kivántam. Igen nagy tévedés az, hogy a közgyűlés politizál. A közgyűlés a községi ügyekkel foglalkozott és csak akkor foglalkozott politikai kérdésekkel, amikor nem utasithatta el magától azt a sanyarú kényszerűséget, mint törvényhatóság, hogy politikai kérdéssel foglalkozzék. Ez helyes, de ha ezt kivánja a belügyminister ur, miért ad gyökeret a nemzetgyűlési képviselőknek, hogy aki nemzetgyűlési képviselő, az Budapesten választó és választható lehessen akkor is, ha csak egy hónap óta lakik itt. vagyis a politikát méltóztatnak ezen az utón bevinni a törvényhatóságba. Ha azon az állásponton vagyunk, hogy akinek nincs itt gyökere és aki nem lakik itt hat év óta, annak nem lehet választójoga, akkor a legkevésbé adom meg ezt a privilégiumot politikusoknak és a legkevésbbé akkor, amikor a t. belügyminister ur a politikát ki akarja zárni. Ezzel csak a politikai hecceket politikus hecc-jelöltek felállítását szolgálom, akik politikát visznek be a városházára, nem pedig a városi ügyek iránt való érdeklődést. Az ilyen gyökéradományozás ugylátszik a vitézi telket képviseli a választójogban, amint a tör- I évi november 6-án, csütörtökön. vényhatósági tagság is vitézi telket képvisel a kommunális jogban. Miért adományozzák a nemzetgyűlési képviselőknek ezt a gyökeret 1 Ennek én határozottan ellene vagyok. De menjünk tovább. A javaslat hivatkozik a választójogi rendeletre, hogy aszerint nem kell domiciliumot igazolnia annak, aki (olvassa) : »az állam, vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, állami, községi vagy más közüzem, nyilvános számadásra kötelezett vállalat«, — tehát részvénytársaság vagy szövetkezet, mint közjogi nagyság — »egyesület«, — ez is közjogi nagyság — »alapítvány állandó alkalmazottja.« Ha tehát van valahol egyesület, betegsegélyző és temetkezési egylet és annak van állandó alkalmazottja, akkor itt annak már megvan a gyökere, annak nem kell domiciliumot igazolni. Ellenben azok a polgárok, akik abban az egyesületben benn vannak, azok az iparosok és kereskedők igazolják külön a gyökeret. A részvénytársaság alkalmazottja, vagy a szövetkezet alkalmazottja hivatalból kap szintén egy gyökeret. (Pakots József: Pl. Illy László, aki a villamosvasútnál kapott gyökeret!) Kérem, nem említek neveket. A közüzemi alkalmazottak is gyökeret kapnak. Aki utcát seper Budapesten mint közüzemi alkalmazott, az gyökeret kap; aki utcát sepert egy hónap óta mint közüzemi alkalmazott, az megkapja a gyökerét és a választójogát, ellenben a kereskedő, az iparos, a gyáros, a lateiner, az önálló polgár — nem szólva a munkásokról, mert ezzel nem hízeleghetem be magamat az ellenvéleményüeknél (Derültség a szélsőbaloldalon.) — nem kapja meg a gyökeret. Ha nem lakik itt hat év óta, neki nincs domiciliuma, s akkor ő ki van rekesztve a budapesti községi választók sorából. Tehát egy közüzemnél utcát seperni, ez több gyökeret jelent, mintha valaki egy gyárat csinál Budapesten, azonban itt csak négy év óta van még, mert eddig Szegeden volt gyára és onnan eljött Budapestre. Ez gyönyörű és nagyon logikus választójog! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Menjünk tovább — nem szólok a lelkészekről, ez nem fontos — (tovább olvassa :) »nyilvános jellegű tanintézet tanára, vagy tanítója« — csak azt mondom, hogy miért épen ezt az osztályt veszik ki — »és azok, akik középiskolát végeztek el, ha állandó lakásuk és állandó > foglalkozásuk van« — és ez mind a régi választójogokból van kivéve, ahol a munkásokról is szó volt, de azok ki vannak hagyva, (Ugy van! a szélsöbaloldalon) — »az Országos Szinészegyesület tagja« — ennek megint kell, hogy gyökere legyen, egy iparosnak, vagy kereskedőnek nem kell hogy gyökere legyen, »nyugalmazott köztisztviselő, vagy magántisztviselő, vagy katonai havidíjas.« Hát bocsánatot kérek, miért méltóztatnak egyes társadalmi osztályokat kiragadni és ezeknek a társadalmi osztályoknak hivatalból megadni a gyökeret ? Senki sem hagyja el azt a helyet, ahol él, ahol foglalkozása és lakása van, kényszerítő ok nélkül. Ezért voltam az ellen is, amikor a munkások is benne voltak, hogy különböztessünk a domiciliumban és privilégiumokat adjunk. Nem lehet egyes osztályoknak privilégiumokat adni és legkevésbbé vagyok hajlandó erre egy városban, amelynek éltető alapja az ipar és kereskedelem, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amely az iparosokból, kereskedőkből, azok alkalmazottaiból és munkásaiból él és virul, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) amely azoknak az adójából él. Csinálnak egy választójogot, amely más társadalmi osztálynak megadja azt, hogy felmenti őket a hatévi domieiiium alól, tehát a városnak épen az éltető elemét nem menti fel a hatévi domieiiium követelése alól.
