Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

À nemzetgyűlés 350. ülése 1924. lia nem, töröltetni vagy elhalasztani kivánják-e.« E soroknak a törvényjavaslatba való bevitelét teljesen feleslegesnek tartom;'teljesen feleslegesnek tartom, hogy az interpellálni szándékozó képviselő külön irást nyújtson be a nemzetgyűlés elnökéhez, amelyben bejelenti, hogy meg akarja-e tartani interpellációját vagy sem. Azt is feleslegesnek tartom, hogy az illető képviselő nyilt ülésen nyilatkozzék erre vonatkozólag, inert ha az interpellálni szándékozó képviselő nincs jelen akkor, amikor interpellációjának el- ' mondására kerülne a sor, egyszerűen a régi házszabályokban lefektetett elvek alapján tessék interpellációját töröltetni. Megjegyzem, hogy sokszor nem épen helytelenítendő indokok birják rá a képviselőket arra, hogy az illető interpellációs napon ne mondják el interpellációjukat. Csak az én szerény tapasztalataimból leszek bátor egy példát idézni. A múltkoriban a földreformeljárások hibái és hiányai tárgyában voltam bátor interpellációt bejegyezni. Amikor interpellációm elmondására került a sor, a tárgyaló biró megkezdte az illető községekben a tárgyalást a földreform végrehajtása tárgyában. Én egészen természetesen nem akartam a tárgyalás menetébe interpellációmmal beavatkozni s arra az álláspontra helyezkedtem, hogy interpellációmat arra az időre halasztóm el, amikor már bizonyos felfogás alakult ki a földrendező eljárásban, amikor a biró már felterjesztést csinált, amelyhez azután szabni tudom felfogásomat és interpellációmat is. Ilyen kényszerítő ok következtében kénytelen voltam akkor interpellációmat elhalasztani. Az ilyen okokat respektálni kell és ilyen okok az utolsó 48 órában is előfordulhatnak. Helytelenítenem kell tehát ezt a beszúrást és azt indítványozom, hogy a 3. bekezdés 7. sorában az »Ezek után«-nal kezdődő mondat töröltessék. _ Elnök : Szólásra következik? Szólásra senki feljegyezve nincs, kérdem tehát, kiván-e még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom.. Az előadó ur kíván nyilatkozni. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Szabó József t. képviselőtársam két kifogást tett a bekezdés ellen. Az első kifog hogy az interpellációk előterjesztését illetőleg túlsók forma van kikötve, illetőleg az interpellálónak annyira előre kell nyúlnia időbelileg az interpelláció elmondhatása végett, hogy ez technikailag megnehezíti az interpellációk előadását. Erre a kifogására azonban a képviselő ur mindjárt meg is adta azt a választ, amelyet nekem kellene megadnom. Ő jól tudja, — úgymond — hogy ezzel a rendelkezéssel a ministereket akarjuk abba a helyzetbe juttatni, hogy idejében elkészülhessenek válaszukkal és igy válaszolhassanak az előterjesztett interpellációkra. Tényleg, ez az egyetlen oka ennek a rendelkezésnek, nem a képviselők sikanirozása, hanem az, hogy ha az interpellációs jogot komolyan be akarjuk illeszteni a tárgyalási rendbe, — mint ahogy most tervbe van véve — akkor mindent el kell követnünk, hogy az illető minister tényleg válaszolhasson is az előterjesztett interpellációra. Hogy pedig válaszolhasson, e célból abba a helyzetbe keli hozni, hogy előzetesen foglalkozhassak az interpelláció anyagával. És itt utalok a t. képviselő ur által most előterjesztett indítványokra. Sokan szemrehányást tesznek nekünk azért, hogy ezek közül nem fogadunk el egyet sem. Valóban szabályszerű eljárás, hogy a képviselő urak a részletes tárgyalás során az utolsó pillanatban adják elő indítványaikat, de sokkal több eredményt érhettek volna el, ha indítványaik egyikét-másikát előre közölték volna velünk, hogy átgondolhassuk, vájjon elfogadhatók-e vagy sem. Hiszen sok olyan inditvány van, amely első pillanatra évi december íió 9-én, kedden. '»•'•0 elfogadható, de ha nem gondoljuk át alaposan annak szövegezését, a legnagyobb zavarok támadhatnak, ami különösen kerülendő ilyen nagyon kényes és minden szavában fontos jogforrásnál, mint a házszabály. Máskor meg olyan indítványnyal találkozunk, amely ellentétben van másutt lefektetett elvi rendelkezésekkel. Ami Szabó képviselőtársam második kifogását illeti, amelyben egyezik álláspontja Csik József képviselő ur álláspontjával, ez az, hogy miért kívánjuk azt, hogy előzetesen Írásban vagy szóban az is bejelentessék, vájjon megtartja-e az illető képviselő interpellációját. Ez ugyanabból az okból történik, amiért megkérjük, hogy az interpelláló idejekorán jelentkezzék. Méltóztassanak elgondolni annak a ministernek helyzetét is, akihez interpellációt intéznek. Ha az illető minister bejön a Házba és tegyük fel, a 18-ik interpellációra kell választ adnia, lévén az hozzá intézve, meg kell hogy legyen a garanciája arra, hogy az illető képviselő akár kényelmi szempontból, akár más oknál fogva ne álljon el interpellációjától. Végre is a minister szempontjából, akinek sok kormányzati teendője és a parlamentben való megjelenésen túlmenő komoly elfoglaltsága van, aki itt van egész délután a parlamentben és a végén kiderül, hogy az illető képviselő meg sem tartja interpellációját, kell hogy valami komoly szankciót találjunk arra nézve, hogy amennyiben a képviselő igazolás nélkül — az igazolás lehetőségét is bevettük a szakaszba — eláll interpellációja előterjesztésétől, az illető ülésszakban s ugyanabban a tárgyban ne interpellálhasson. Ezzel a rendelkezéssel, amellyel kvázi megelőzzük a minister oktalan megkinzását, nem ártunk az ügynek, mert ha az nagyfontosságú, akármelyik másik képviselő magáévá teheti. De az az érv sem helytálló, amelyet Csik József t. képviselőtársam hozott fel, hogy ugy alakulhat a helyzet, hogy egy már bejegyzett interpelláció tárgytalanná vált. A mostani házszabály szerint is megvan ugyanis a módja az interpelláció elhalasztásának; hogyha pedig utólag támadna olyan tényleg méltánylást érdemlő ok, hogy nem tarthatta meg, még mindig megvan az igazolásnak a lehetősége. Ne méltóztassanak ezeket a rendelkezéseket olyanoknak tekinteni, mintha ezek a képviselőnek individuális jogát akarnák csorbítani. Hangsúlyozom, mi továbbra is fenn akarjuk tartani a házszabályokban az interpellációk jogát mint teljesen egyéni jogát a képviselőknek. Abban a pillanatban, mikor fakultatívvá tettük az interpellációt és amikor nem kötöttük semmiféle feltételhez a szóbeli interpelláció jogát, elmentünk addig a határig, ameddig szükséges. Amit a tervezetbe bevettük, azt tettük azért, hogy biztosítsuk az interpellációra adandó válaszadást is, amely csak ugy volt biztositható, ha a ministernek minden garanciája megvan arra nézve, hogy az interpelláció meg is történik. (Helyeslés a jobboldalon.) Épen azért kérem, méltóztassanak ezt a harmadik bekezdést eredeti szövegében elfogadni. Eínök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 197. § 3. bekezdésével szemben Csik József képviselőur adott be módositó indítványt, amely ellentétben áll az eredeti szöveggel. Tehát az indítványt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 3. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Csik József képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés az ere-