Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-349

624 A nemzetgyűlés 349. ülése 1924. évi december hó 5-én, pénteken. \ erről van szó, t. Nemzetgyűlés. A nemzeti aka­rat szabadságát csakis a becsületes közszellem biztosítja, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) ez a becsületes közszellem azonban biztositja ezt az akaratnyilvánitási szabadságot, akár titkos a szavazás, akár nem titkos. Hol van meg és hol nincs meg az akarat? Ott nincs ineg az akarat, ahol jogosult félelem van a társadalmi osztályokban politikai irányoktól, hogy egyes pártok, ha többségre jutnának, nemzetellenes vagy esetleg forradalmi irányt követnének. Hogy befejezzem szavaimat, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.), junktimot látok a vá­lasztójog és a házszabály között olyan értelem­ben, amilyen értelemben az itt felállíttatott. Igenis junktimot látok a választójog titkos­sága és bizonyos pártok átalakulása között. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ha ezek a pártok tudnak és fognak is őszinte garanciát adni arra, hogy ebben az országban forradalmi helyzetet nem akarnak és nem fognak terem­teni, ha nem nemzetellenes politikát követnek, ha nem abban látják törekvéseiknek főcélját, hogy azokat a forradalmi elemeket, amelyek külföldre mentek és most ott öltögetik nyel­vüket Magyarország felé, hazahozzák azért, hogy egy ujabb forradalmi lehetőség alapjait megteremtsék, (Taps a jobboldalon.) ebben az esetben elérkezhetik ez az idő, de addig biztosi­tanom kell magamnak azt a junktimot, mely a nemzetet egy ujabb felforgatástól megóvja. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbolda­lon.) Elnök; Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Herczeg Béla képviselő ur, mint az igazo­lási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Herczeg Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel van szerencsém bemutatni Győr sz. kir. város második választókerületében nem­zetgyűlési képviselővé megválasztott Malasits Géza megbízólevelét. Tisztelettel jelentem, hogy az igazolási állandó bizottság a megbízó­levelet megvizsgálta, azt alakilag teljesen ki­fogástalanak találta és mint ilyent a házsza­bályok 12. §-ának a) pontja alá sorolta. Tiszte­lettel kérem a jelentés tudomásul vételét. Elnök: Az igazolási állandó bizottság most benyújtott jelentése alapján, minthogy Malasits Géza képviselő ur mandátuma ellen sem panasz nem' adatott be, sem kifogás nem tétetett ellene, s miután a képviselő ur válasz­tása óta 30 nap eltelt, Malasits Géza képviselő ur a házszabályok 108. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatik. Malasits Géza képviselő urat egyúttal ta­nácskozási osztályba fogom kisorsolni. Tekin­tettel arra, hogy a tanácskozási osztályok közül az I. és IV. tanácskozó osztályban van legke­vesebb tag, a sorsolást e két tanácskozó osztály között fogom megejteni. (Megejti a sorsolást.) Malasits Géza, képviselő ur az I. tanácskozó osztályba sorsoltatott. Az igazolási állandó bizottság előadója ki­van még jelentést tenni. Herczeg Béla előadó: T. Nemzetgvülés! A nemzetgyűlés múlt hó 26-áií tartott ülésén utasította az igazolási állandó bizottságot, hogy tegyen jelentést arra nézve, vájjon a választókerület képviselőküldési jogának fel­függesztése gyakorolható-e, vagy sem, abból az alkalomból, hogy a 2. számú bírálóbizottság az 1922. évi jűnius hó elsején megtartott rét­sági választást megsemmisítette. Tisztelettel jelentem, hogy az igazolási állandó bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel és megállapí­totta, hogy ezidőszerint semmiféle tételes anyagi jogszabály nincsen arra nézve, hogy a választókerület képviselőküldési joga felfüg­geszthető volna. A curiai biráskodásról szóló 1899:XV. te. ugyanis az 1908:XXX VII. te. sze­rint 1921. évi szeptember hó 10-én hatályát veszítette volna. Mielőtt azonban ez az időpont bekövetkezett, az 1919. évi 5988. sz. kormány­rendelet, vagyis a Friedrich-féle választójogi rendelet a curiai biráskodásról szóló törvényt hatályon kivül helyezte és így e törvény ér­vénye 1919 november hó 17-én megszűnt. Mint­hogy így semmiféle törvényes rendelkezés a választókerület képviselőküldési jogának fel­függesztésére nincs, az igazolási állandó bizott­ság azt a javaslatot terjeszti a t. Nemzetgyű­lés elé, hogy ez ügyben a további eljárást fel­függeszteni, illetőleg mellőzni méltóztassék. Mivel azonban az igazolási állandó bizottság szükségesnek tartja, hogy a választókerület képviselőküldési jogának a jövőben lehető fel­függesztésére intézményesen ujabb rendelkezé­sek megállapittassanak, a bizottság egyidejű­leg felhívja a kormány figyelmét ilyen irányú rendelkezések intézményes megállapítására. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az igazolási állandó bizottság jelentését tudomásul venni méltóztassék. Elnök: A házszabályok 115. §-a alapján a bizottság jelentéséhez négy szónoknak van joga hozzászólni. Kérdem, kivan valaki a je­lentéshez hozzászólni? (Farkas Tibor: A ház­szabályokhoz kérek szót!) Az igazolási állandó bizottság jelentése két előterjesztést tartal­maz. Az első arra irányul, hogy. miután a je­lenleg fennálló jogszabályok, illetve a ház­szabályok 115—124 ^-ainak helyes értelmezése mellett, a kerület képviselőküldési jogának felfüggesztésére nézve eljárásnak nincsen helye, a jelen esetben a további eljárás mel­lőztessék. Kivan valaki a bizottság jelentésének ehhez a részéhez hozzászólni'! Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kér­dést, méltóztatnak-e a bizottság ezen előter­jesztését elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy a nem­zetgyűlés a bizottsági jelentés e részét elfo>­gadta. Minthogy a nemzetgyűlés határozatával kimondotta, hogy ez ügyben további eljárást tenni nem óhajt, ennélfogva a Ház azon hatá­rozata értelmében, mely a mai határozatig függőben tartatott, a rétsági választókerület­ben az uj választás elrendelése iránt szükséges intézkedéseket foganatosítani fogom. Következik az igazolási állandó bizottság jelentésének azon előterjesztése, hogy miután az igazolási állandó bizottság a képviselő­küldési jog felfüggesztésének gyakorlását az eddig törvényesen megállapított esetekben a jövőre nézve is helyesnek tartaná, figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a jog gyakorlá­sára intézményesen rendelkezést statuáljon. Kíván valaki a bizottság jelentésének ezen részéhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kér­dést, méltóztatnak-e az igazolási állandó bi­zottság ezen előterjesztését elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a hatá­rozatot, hogy a nemzetgyűlés a bizottság ezen javaslatát elfogadta. Farkas Tibor képviselő ur a házszabályok­' hoz kért szót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom