Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-348

î 14 A nemzeigjt/iUés 348. illése 1924. évi december hó 4-én, cmltörtökö)). interpellációkra való válaszadás kötelezettsé­gét is komolyan vegye. Fel keli még- említenem itt azt a jelenséget, amely a közelmúltban nagyban hozzájárult a nemzetgyűlés tekintélyének lejáratásához, és ez az a sok panamaíigy, amelyet itt a nemzet- , gyűlésen, de főképen a sajtóban tárgyaltak. Az egyik ilyen ügy az Eskütt-iigy. Egy csomó képviselő neve van beledobva ebbe a pana­mába és nagy tévedés azt hinni, hogy a köz­vélemény ugy gondolkozik, mint a kormány, mert a közvélemény egyáltalában nem goldol­kozik, annak elég hallani egyik vagy másik képviselő nevét valamely panamával kapcso­latban és máris tényként fogadja el azt, hogy az illető képviselő maga is panamista. Berki képviselő ur tegnapi beszédében nem segitett ezen a dolgon azáltal, hogy néhány ellenzéki képviselő nevét is beledobta ebbe a panamába, csak szaporította a meggyanúsítottak számát. Ha ez tovább is igy megy, akkor minden kép­viselő gyanús lesz ebben az országban, csak azért, mert képviselő. (Berki Gyula: Ezt nem mondtam!) Én mondom ezt. (Berki Gyula: Nem ezt mondtam! Én azt mondtam, hogy ebből nem kovácsolok panamavádat a képvi­selő urakra nézve!) Köszönöm szépen, de a képviselő ur beledobta itt a panamába több képviselő ur nevét, aki szintén kiviteli engedé­lyeket ajánlott; a közvélemény pedig nem ugy gondolkozik, mint a képviselő ur, a közvéle­mény nem vizsgálja, hogy a képviselő ur mi-, lyen intencióval tette ezt; a közvéleménynek elég, ha egy kénviselő nevét olvassa panama­váddal kapcolatban és rögtön megalkotja róla véleményét, már pedig, méltóztassanak elhinni, hogy a közvélemény ítélete az illető képvise­lőre nézve nem kedvező. Hogyan méltóztatnak elképzelni, hogy a nemzetgyűlésnek tekintélye legyen, ha minden képviselő gyanús szinbe állíttatik be, és még csak védekezni sem tud, mert a gyanúsítás hát mögött történik, nem szemtől szembe. A képviselőnek nincs módja a panamavádak ellen védekezni, csak azt látja, hogy ujjal mutatnak rá. (Herczegh Béla: Épen ezért ítéljük mi el a gyanúsítást! — Csizmadia András: Amikor erre az oldalra irányult a gyanúsítás, akkor nem volt ilyen elitélésre méltó!) Nem azért tettemi ezt szóvá, mert a túlsó oldalról is irányult ide gyanúsítás, mert hiszen beszédemet tulajdonképen már tegnap akartam elmondani, amikor még Berki képvi­selő ur nem vonta be az ellenzéket is a pana­rnavádak tengerébe. Én elsősorban magáról a lényegről beszélek és nekem mindegy, hogy a meggyanúsított képviselő itt ül-e vagy amott. Én csak azt akarom, hogy ezek a gyanúsítások végre szűnjenek meg-. Ha valaki tényleg bű­nös, ha valaki tényleg visszaéléseket követett el, akkor kapja meg- megérdemelt büntetését, vonja le ennek konzekvenciáit, de szűnjék meg az a helyzet, amely most fennáll, hogy min­denki gyanús legyen ebben a Házban, aki kép­viselő, mindenkire gyanús szemmel nézzenek, mert nem tudni, vájjon a hallgatással az illető nem érdekeltségét bizonyitja-e. A lényeg az, hogy ez a kérdés bevonatott a politikai életbe, amelyből azt végre el kell távolítani. Csak az a kérdés, milyen módon, milyen eszközökkel tegyük ezt meg. Az én felfogásom szerint erre nincs más mód, mint parlamenti bizottság ki­küldése. Már egy napirendi vita során is tet­tein erre nézve indítványt és most is arra ké­rem a t. Nemzetgyűlést és a t. kormányt, já­ruljon hozzá ilyen parlamenti bizottság ki­küldéséhez. Nekem nem szenzáció kell, nekem nem az kell, hogy ujabb szenzációkat pattant­son ki a bizottság. Készséggel elfogadom, hogy e parlamenti bizottság tárgyalásai zártak le­gyenek, készséggel elfogadom azt is, hogy ez a parlamenti bizottság, amennyiben felülvizs­gálja ezeket az állítólagos vádakat, erről ne ; jelentést tegyen a nemzetgyűlésnek, hanem elsősorban ő maga alkossa meg ítéletét és azután ezt az ítéletet terjessze a nemzetgyűlés elé. Ebbe az ítéletbe — felfogásom szerint — mindenkinek bele kell nyugodnia, annak is, akire nézve ez az ítélet elitélő, annak is elég­tétel lesz ez, akire viszont az ítélet felmentő. Ha ez a kérdés mint titkos gyanú — amely ellen nincs védekezés — a politika levegőjében Uovább ott marad, a parlament azt a kevés tekintélyét is, ami még megvan, el fogja ve­szíteni. Felfogásom szerint aki komolyan félti a parlament tekintélyét, annak mindent el kell követnie, hogy ez a kérdés egy parlamenti vizsgálóbizottság tárgyalása alapján likvidál­tassék és a politikai életből egyszer és minden­korra kiküszöböltessék. Amikor a képviselők politikailag akarták rendezni ezt a kérdést, a ministerelnök ur, — nemi is ő, hanem egy félhivatalos — azt mondotta, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság elől elzárkózik, mert a kérdést igy rendezni nem lehet, menjenek a biróság elé. A megje­lent félhivatalos közlemény azt mondja, hogy a kormány politikai ténykedéseiért nem felelős a bíróságnak, hanem csak egyedül politikailag a nemzetgyűlés által vonható felelősségTe. Ha ; a bírósághoz küldik a dolgokat, akkor a biróság előtt nem felelős a kormány, mert csak a nem­zetgyűlésnek felelős. Hátha csak a nemzetgyű­lésnek felelős, akkor milyen formában gondol­ják a képviselő urak, vagy hogy méltóztatnak azt elképzelni, hogy a kormányt vagy mind­azokat, akik a nemzetgyűlésnek tagjai, más utón vonjuk felelősségre, mint parlamenti bi­zottság által? Epen azért ezzel kapcsolatban, mert a parlament tekintélyét akarom védeni és visszaállítani, feltétlenül szükségesnek tar­tom, hogy ez a kérdés likvidáltassék, miért is indítványozom, hogy küldjön ki a nemzetgyű­lés egy 9 tagú parlamenti bizottságot, amely bizottságnak tegye feladatává, hogy a kiviteli engedélyek kapcsán állítólag elkövetett vissza­éléseket vizsgálja felül és ítéletét terjessze a nemzetgyűlés elé. T. Nemzetgyűlés! Én nem tudok más meg­oldási módot. Ha valaki a képviselő urak kö­zül más formát talál ezeknek a kérdéseknek a rendezésére, természetes, készséggel hozzá­járulok ahhoz is, ha ez a mód alkalmas lesz arra, hogy ez a kérdés a szőnyegről levétessék és rendeztessék. Ezek után szabadjon rátérnem a javaslat többi részére. Kijelentettem már, hogy a ja­vaslat azt a részét, amely a fegyelmi eszkö­zöket akarja szigorítani, a magam részéről megszavazom. Ehhez hozzájárulok azért, mert hiszem, hogy a turbulenciákat és a helytelen, komolytalan magatartást — ami itt-ott elő­fordul a képviselőházban — ezekkel a szigo­rított fegyelmi eszközökkel ki tudjuk küszö­bölni. A házszabály tervezet többi részét azon­ban elhibázottnak találom. Méltóztassanak megengedni, hogy az elő­adó ur által megállapított sorrendben tegyem meg észrevételeimet mag*ára a javaslatra. Az előadói bevezetés megemlékezik a külügyi bi­zottság zártüléssé való átalakításáról, és hoz­záteszi mingyárt a véleményét, hogy ezt nem is kell egyáltalában indokolni, mert ez olyan természetes, hogy a külügyi bizottság ülései

Next

/
Oldalképek
Tartalom