Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-344
À nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hó 28-án, pénteken. 517 niinisterelnök úrral szemben, hanem velem szemben is ugyanazt a loyalitást fogja követni és mindazt a tévedést, és rossz, infoi-ináltságot azután, amit én elmondtam, helyre fogja igazítani és elégtételt fog" nekem adni azért, amiért engem megsértett. Azóta látom, hogy az Esti Kuri'rban és Magyarországban olyan súlyos kitételek vannak, amelyek igazán a legmélyebben és legmilyosabban vágnak bele az ember egyéni becsületébe. (Olvassa:) „Friedrich István leleplezi a kiviteli panamákat! Hány lóra kaptak kiviteli engedélyt Mayer János sógorai és rokonail" Azt mondja továbbá Friedrieh István nagy fenyegetőzések és a sorok közt elrejtett gyanusitások között, hogy Mayer János jelenlegi minister ur sógorai még több lóra kaptak külön kiviteli engedélyt. Azt is mondta a képviselő ur, hogy az ón személyi titkárom a ministeriumban imiinden héten kapott egy kiviteli engedélyt. Azt is mondja a t. képviselő ur itt ebben a nyilatkozatban, amelyben burkoltan a gyanusitás minden sor között kiolvasható, hogy Szőke Lajos dr., aki az én titkárom volt, szintén kapott tőlem engedélyt. Elmondtam a zárt ülésen, hogy nekem sógorom nincs, rokonom soha tőlem elvből semmit nem kapott, tehát a képviselő ur tudta, hogy ez rossz információ és valótlan állitás volt. Most újra elmondom önnek képviselő ur, hogy Szőke Lajos nekem titkárom soha nem volt, elmondom önnek t. képviselő ur, hogy semmiféle rokonom tőlem soha semimiit nem kapott, Szőke Lajos titkárom tőlem soha engedélyt nem kapott. (Friedrieh István: Öntől nem, de kapott!) Ezt mégis csak kikérem magáimnak, ez a legvakmerőbb becsület-rablás, ön egy közönséges becsületrabló, amikor nekem azt impntálja, hogy én adtam engedélyt a titkáromnak. Tiz perccel ezelőtt mondotta, hogy olyan egyéneknek adtam engedélyt, akiknek az ő közhivatali állásuknál fogva az ön megg v yőződése szerint nem volt helyes, hogy engedélyt adtaim 1 . Ön nekem imputai ta tiz perccel ezelőtt, hogy én adtam az engedélyt. (Friedrich István: Olvassa el, mi van ott: kapott!) Olvastam kérem. (Zaj a jobboldalon. — Egy hang ugyanott: Majd a bíróság előtt!) Mielőtt ezt a nyilatkozatot elolvastam, azt mondani, hogy alávetem magamat bármely parlamenti, kaszinói, polgári vagy politikai bizottság vizsgálatának és ezzel befejezettnek tekinteni az ügyet. Mióta ezt a nyilatkozatot elolvastam, ki kell jelentenem, hogy nem állok meg itt, hanem ön törvény elé fog állni, rágalmaiért ott fog felelni, mert becsületemben megrágalmazott. Vegye tudomásul a t. képviselő ur, hogy nekem van vesztenivalóm, szegény ember vagyok, de a becsületein az, amit féltek s nem engedem, hogy ön abba belegázoljon. (Taps a jobboldalon.) Ismétlem, nem akarok abból politikai tőkét kovácsolni, hogy én becsületes ember maradtam minden megpróbáltatás között, mert ezt én természetesnek találom, annak kellett maradnom, maint ahogy annak is kell maradnia mindenkinek, aki ennek a nyomorult országnak felelős pozíciójában a gazdasági helyzet felett őrködni hivatva van. Aki nem marad becsületes, távozzék és pusztuljon el a közélet mezejéről. (Taps a jobboldalon.) Csak addig fogok itt önnel és mindenkivel szembenézni 1 és felállani, amig az én erkölcsi és becsületbeli integritásomat érintetlennek érzem, és mert azt érintetlennek érzem, azóta érzem, hogy milyen boldog napom volt ma nekem, t. képviselő ur. Ezt a boldogságot nekem ön, szerezte mi-eg, ez a boldogság pedig az a boldog érzés, hogy nehéz szegény és becsületesnek maradni egy életen keresztül, de legnagyobb kincse az embernek és leghatalmasabb vértje a becsülete. Ezt a vértet az ön tompa nyila nem fogja áttörni, önnek kihullottak a fogai, azokat nem fogja belémvágni. (Nagy taps a jobboldalon.) Képviteelő ur, ön nemzet : gyűlési képviselő, az ön tarka-barka politikai múltját nem keresem 1 , nem kutatom, semmi közöm hozzá, ön azonban Magyarországnak ministerelnöke volt, igy tartozik annak az állásnak, hogy ön álljon fel most, amikor én leülök és adjon elégtételt, mert ha ön ezt meg nem teszi, önt hitvány rágalmazónak tekintem.. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A földmivelésügyi minister urat kénytelen vagyok arra kérni 1 , hogy máskor parlamentáris kifejezést legyen szives használni. Friedrich István, képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Nagy zaj a jobboldalon.) Friedrich István; T. Nemzetgyűlés! Ezt a kérdést igy nem lehet elintézni. (Nagy zaj.) Ezt csak nyugodtan lehet elintézni. (B. Prónay György; Ezt csak biróság előtt lehet elintézni, tessék a nyilvánosság elé kiállani !) Azzal megyek a nyilvánosság elé, akivel jónak látom és azt tekintem politikai kérdésnek, amit jónak látok. Én politikailag kifogásoltam f azt, hogy ezek és ezek az urak kiviteli engedélyeket kaptak (Knna P. András: Semmi köze hozzá. — Egy hang a jobboldalon: Mayer Jánosnak nincs köze hozzá!) Mayer földmivelésügyi minister ur legutolsó mondatában azt vetette szememre, hogy én Magyarország ministerelnöke voltam (Ellentmondások a jobboldalon. — Mayer János földmivelésügyi minister: Mert az volt, tartozik az állásnak, hogy beismerje, hogy tévedett!) A minister ur nekem nagyon derék államtitkárom volt és nagyon szépen dolgoztunk együtt és nagyon jól tudja, hogy például Huszár Károly ministereliiöksége idején már mutatkoztak ilyen jelenségek a földmivelésügyi miiiisteriumban, amelyek akkor a legerélyesebben ... (Mayer János földmivelésügyi minister: Én csináltam! Hagyjatok békét nekem!) A minister ur olyan dolgok és vádak tekintetében vádol engem, amelyeket én nem állitottam. (Felkiáltások a jobboldalon? Itt vannak az újságban! — B. Prónay György: Rokona és sógora!) Azt kifogásoltam, hogy a földmivelésügyi miiiisteriumban kaptak ezek és ezek kiviteli engedélyt. A képviselő ,ur azt sürgeti, hogy én sógorokat emiitettem, tessék ezt igazolni. (Kuna P. András: Mindnyájan hallottuk! — Mayer János földmivelésügyi minister: Higgye el, mert én mondtam, el kell hinnie, tehát igaz!) A legnagyobb készséggel hajlandó vagyok az én 2500 darabomból kimutatni, hogy tényleg valami 30—40 sógor szerepel ottan (Egy hang a jobboldalon: De kinek a sógora!) A minister ur azt állit ja, hogy ez a Szőke Lajos nem kapott kiviteli engedélyt. (Mayer János földmivelésügyi minister: Szőke Lajos nem volt titkárom!) Minister ur, a zárt ülésen ön azt mondotta, hogy kapott 8—10 engedélyt. (Mayer János földmivelésügyi minister: I)e nem volt titkárom!) Minister ur, mondotta ön a zárt ülésen, hogy kapott 8—10 engedélyt? Nagy zaj a jobboldalon.) A minister ur a zártülésen elismerte, hogy kapott 8—10 engedélyt. (Erdélyi Aladár: De nem volt titkára!) Az elnökségen titkár volt. A képviselő urak arra fektetik a súlyt, hogy ő Mayer Jánosnak nem volt titkára. Földmivelésügyi ministeriumi tisztviselő nem kaphat kiviteli engedélyt. (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem tisztviselő, nincs a földmivelésügyi miiiisteriumban, ez tévedés, Szőke Lajos birtokos, ön
