Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-344
A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hó 28-án, pénteken. 515 sikkasztásról, vagy aktalopásról van szó, mert ez a levél már nem képezheti hivatalos titok tárgyát, amennyiben a folyamatban lévő tárgyalásnál már az elnöknél a peranyaghoz tegnap óta mellékelve van; abban a bizonyos fáskosárban az eredetijét megtalálták. Hangsúlyozom a ministerelnök ur előtt, hogy ha a levél eredetije nem került volna elő, én is teljesen osztottam volna az álláspontját és erkölcstelennek tartottam volna egy titkos aktát ide áthozni. Ennyit az aktáról. Azt mondotta továbbá a ministerelnök ur, hogy az a levél, amely nálam van, hamisítvány. Ebben téved, mert lojálisán elismerem, hogy a ministerelnök ur levelében tényleg „pártpolitika" helyett „politika" van. Mondom, ezt lojálisán elismerem. (Felkiáltások jobbfelől: Nagy különbség! — Gr. Bethlen István ministerelnök: És az anteakta, amely megvilágítja, s amelyikre hivatkozás van?) Előaktát én nem ismerek. (Gr. Bethlen István ministerelnök; Felolvastatni!) Amint a ministerelnök ur elolvasta a levelet... (Gr. Bethlen István ministerelnök: Levelet nem olvastam, nem irtani!) Elismerem, hogy ez a helyes, és lojálisán elismerem, hogy ott „pártpolitika" szó helyett „politika" van. De nem erről van szó, nem szótagokról Van szó. Ez a levél júliusban lett keltezve és arról volt szó, hogy a ministerelnök ur abban a levélben megállapította, hogy az egyes ministeriumokban a rendes illetékeken kivül . . . (Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem igaz, nem állapítottam meg!) Ugy értesült. (Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem ugy van kérem!) Majd a ministerelnök ur lesz szíves helyreigazítani. Szóval arról volt szó, hogy a ministerelnök ur tudomására jutott, hogy egyes ministeriumokban a rendes illetékeken kivül... (Gr. Bethlen István ministerelnök: Ez nem áll!) Kérem, a miniszterelnök ur lesz szives újból elolvasni a levelet. A lényeg az, hogy a rendes illetményeken kivül propagandisztikus és politikai célra pénzeket szedtek be a földmivelésügyi ministerdumban. A ministerelnök ur a zárt tárgyaláson azt mondotta, hogy miután ő ezt helytelenítette, intézkedni _ akart, hogy ez megszüntettessék. Megint lojálisán elismerem, hogy ez a ministerelnök urnák helyes intenciója volt, de Esküdtet csak szeptember 7-én, vagy 9-éu tartóztatták le. Már most hazafias célokra gyűjtöttek. Erre én azt mondtam, hogyha hazafias célokra gyűjtöttek, tessék elszámolni egy bizottság előtt arról, hogy mik voltak azok a hazafias célok? Miért? Mert tudom, hogy irredenta alcímeken csalók és svindlerek kaptak ilyen kiviteli engedélyeket és abból sem nemzeti, sem irredenta célra egy fillér nem lett elköltve. Felszólalásomban kiemeltem még azt, hogy Mayer János földmivelésügyi minister ur államtitkárságának ideijén egyes közegek kaptak kiviteli engedélyeket, amelyeket én politikai szempontból helyeselni nem tudok. Erre Mayer minister ur elismerte ezt, férfiasan módot adott nekem arra, hogy én vádjaimat igazoljam és azt indítványozta, hogy tessék egy parlamenti bizottság elé hozni az egész anyagot. Én a minister urnák ezt a férfias szembeszállását hönoráltani, mert ha valaki támad, az álljon a parlamenti bizottság elé. Három év óta- ezt sürgetjük. Hajlandónak nyilatkoztam arra, hogy 2500 kiviteli ügyre vonatkozó adattal szívesen szolgálok és a legnagyobb lojalitással hajlandó vagyok a minister úrral öszszeülni: állapítsuk meg azokból, melyek azok, amelyek a kifogásolhatók és melyek a nem kifogásolhatók. A ministerelnök ur volt az, aki Mayer minister urnák a javaslatával szembehelyezkedett és szerény nézetem szerint ezzel keltette fel azt a vihart, amelyet a ministerelnök ur ugy szegez velem szembe, hogy ez egy összeesküvés volt abból a célból, hogy a házszabályrevizió ne legyen napirendre tűzhető. Ez megint tévedés. Méltóztassék tudomásul yenni, hogy én a házszabályreviziónak igenis hive vagyok, azt fontosnak, szükségesnek tartom és én magam már ötször sürgettem azt ebben a Házban. Igaz, hogy a választói jog rendezésével junktimban. Eszemágában sincs és nem is volt © javaslat ellen bármely akadályt gördíteni; ezt tudják ellenzéki képviselőtársaim is. Ez a vádja a ministerelnök urnák tehát automatikusan elesik. Azonkívül szememre vetette a ministerelnök ur a zárt ülésen még azt, hogy én ebből politikát kovácsolok. Őszintén megmondom a ministerelnök urnák, igenis, én ezt az ügyet politikumnak tartom. Miért? Azért és azóta, hogy Zákány, dacára annak, hogy vádlott volt, a belügyminister ur jóakaratából útlevélhez jutott és a ministerelnök ur jóvoltából útiköltséghez került (Dénes István: Ez ismét vád! Tessék megvonni a szót! — Felkiáltások jobbfelől: Erről Vass minister ur már nyilatkozott!) Ezeknek a kiviteli engedélyeknek ügyét nem tekintem befejezettnek az u. n. Esküdt-féle tárgyalással; de befejezettnek tartanám a Mayer minister ur által proponált parlamenti bizottsággal. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ma már én nem!) A minister ur már visszavonja? (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem vonom vissza, de ma már én sem tartom ezzel befejezhetőnek! Majd ön a bíróság előtt felel! Én mindkettőnek alávetem magamat!) Ma tehát az én felszólalásomból, nem is ebből, hanem az interjú-dologból mi fakadtl (Zaj.) A ministerelnök ur kijelentette, hogy ő hajlandó ezt a listát szintén publikálni. Ezt kijelentette zárt ülésen, ezek a dolgok tehát tisztázva nincsenek, mert közben kezdődtek a kivezetések. Kérdeni tehát, hogy Mayer minister urnák az a javaslata, amely a zárt ülésen elhangzott egy parlamenti bizottság kiküldése iránt s a ministerelnök uiiiak az az ígérete, hogy ez az egész lista publikáltatni fog, fennáll-e? Ha fennáll, akkor ez a dolog végre-valahára tisztázható, rendezhető és kioperálható lesz. De ezekkel a kivezetésekkel az ügyet nem tartom befejezettnek. Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem zetgyülés! A t. képviselő ur nem fog engem odacsalni, hogy azt az ügyet, __ amelyet ztárt ülésen tárgyaltaim, most nyílt ülésen pertraktáljam. Akármiennyire is kívánatos volna az én részemről, hogy ezt megtegyem, mert ez az egyedüli és helyes módja volna annak, hogy magamat igazoljam, nem teszem, mert az állam érdeke tiltja, hogy titkos aktákat a parlament elé hozzak akkor, amikor azt hiszem, hogy az állani érdekét sérti az, ha ezek az akták napvilágra kerülnek (Baross János: A parlamenti bizottság zárt tárgyalást folytathat!) Csak röviden konstatálom, hogy az a szöveg, amelyet a t. képviselő ur az újságíróknak adott egy aktáról — és nem egy levélről, mert nem irtam levelet, hanem hivatalos akta ment a ministeremökségtől a közélelmezési ministers 5
