Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

468 A nemzetgyűlés 843. illése 1924. Való tény az, hogy az 1918: XVII. te. — nem tudom — 160. és 161. §-a fegyelmi felelősséget állapit meg az ilyen sérelmeket elkövetőkkel szemben. (Hegymegi-Kiss Pál: A választójogi rendelet is!) Igen, a választójogi rendelet is, ezt is koncedálóm. Amikor a törvény és a házszabály a bírálóbizottság hatáskörébe utalja a sérelmek elbirálását, én ezt feltétlenül tiszteletben tartandónak tartom, úgyannyira, hogy én addig, amig ez a választási eljárás lefoJytatódik, a kormány és kormányhatóság részéről beavatkozásnak helyét nem látom ; nem látom pedig azért, mert ezzel minden választást illuzóriussá lehet tenni, minden választásba bele lehet kötni, minden választási biztost, aki — mondjuk —- a kormány intencióinak meg nem felelően működik, egy ilyen odaállított fegyelmi esettel kipöckölhetik az állásából és az egész választási eljárás lefolytatását megakadályozhatom. Ezért, mondom, én akadályt az elé, hogy a biráló-bizottság működése hatályossá válhassék, a kormány részéről tehetőnek nem látok. Azonban igenis meg kell reparálni a sérelmet, és én ezt ugy látom reparálhatónak, ha azt a fegyelmi eljárást, amelyet az 1918 : XVII. te. előír, megindítom akkor, amikor már a választási eljárás lefolytatódott, és amikor máj- a biráló-bizottság, amennyiben panasz adatott be, a maga jogával, bírói hatáskörével élt. Az én álláspontom egyedül az, — és ez a helyes alkotmányos álláspont — hogy a fegyelmi eljárást csak akkor indíthatom meg, ha a birálóbizottság petició esetében a törvénysértést megállapitotta. (Zaj a baloldalon.) Nagyon sok megtámadott mandátummal biró képviselő ül ebben a parlamentben és nagyon szélben él képviselői jogával. (Zaj.) Ne méltóztassanak megzavarni. Elnök ((-•senget): Csendet kérek. Pesthy Pál ígazságügsiniiiister: Ez az egyik, amit le akartam szögezni. A biráló-bizottság van tehát hivatva megállapítani a törvénysértést, ha van petició; ha pedig nincs petició, — nem akarván előre belevágni a biráló-bizottság hatáskörébe —

# én ezt a fegyelmit csak a peticionálási idő lejártával tartom megindithatónak, de akkor meginditandónak tartom. (Helyeslés jobbfelőL) Ez az álláspontom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Kiss Menyhért: Akkor már meglesz a mandátuma! Ez a fő!) Erről nem tehetek. Ami a másik kérdést, nevezetesen a rendeletnek és a házszabályoknak a peticionálók számára vonatkozó rendelkezését illeti, ez már a bíráló-bizottságok gyakorlata által túlhaladott álláspont, mert igenis minden biráló-bizottság érvényesnek fogadja el a peticiók tárgyában és azok aláirásáravonatkozólag kibocsátott rendeletet és ennek alapján birálják el alakilag a petíciót. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Hiba!) Ez volt tegnap az álláspontom és ez ma is. És mert ebben a kérdésben további tárgyalásnak szükségét nem látom, kérem az elnöki napirendi indítvány elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Hegyrnegi-Kiss Pál képviselő ur személyes rnegtámadtatás címén kért szót. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem bántottuk!) Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Én tegnapelőtt az igazságügy minister urnák az ellenzék nevében bejelentést tettem az ellen a biró ellen, aki dacára az emiitett ministertanácsi rendeletnek, 24 óra helyett 12 órában állapította meg a pótlási időt. A nemzetgyűlés előtt bemutattam — s az igazságügyminister ur is tudomást szerezhetett róla — a választási biztos eredeti, pecséttel és aláírással ellátott határozatát (Egy hang a baloldalon: Közokirat!) — természetes, hogy közokirat — amely szerint a választási évi november 27-én, csütörtökön. biztos 12 órai pótlási időt állapított meg. A ministertanácsi rendeletre is hivatkoztam. Az igazságügyminister ur a mai és a tegnapi napon ezzel szemben azt a kijelentést méltóztatott tenni, hogy ezidőszerint nem látja tisztázottnak, fenforog-e a fegyelmi vétség esete, vagy sem, és most ismételten ki méltóztatott jelenteni, hogj- ezt a fegyelmi feljelentést az igazságügyminister ur csak akkor lesz hajlandó eljárás tárgyává tenni, ha majd a peticionálási idő lejárt, vagy a biráló-bizottság döntése megtörtént. (Esztergályos János: Ha majd benn lesz Bárány !) Én e határozattal szemben fellebbezek, hivatkozva az 1918 : XVII. te. 160. és 161. §-ainak idevonatkozó rendelkezéseire és arra a választási rendeletre, amely e rendelkezéseket érvényben tartja, fellebbezek a jobban értesült és a szabályokat alaposabban ismerő igazságügyministerhez. E rendelkezések szerint akár magánfél feljelentésére, akár hivatalból is kötelessége az igazságügyminister urnák, ha fegyelmi vétség jelenségei látszanak fenforogni, a fegyelmi eljárást elrendelni. (Pesthy Pál igazságügyminister : Meg is teszem!) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Herezegh Béla ! Herczegh Béla : T. Nemzetgyűlés ! Áz igazságügyminister ur fejtegetései után csak egészen röviden óhajtok ezzel a kérdéssel foglalkozni. A nemzetgyűlés foglalkoztatása és így a napirend megállapítása is elsősorban a kormány joga 1 és kötelessége. Minden egyes képviselőnek természetesen joga van indítvánnyal állani elő, és én el tudok képzelni eseteket, amikor ugy a kormánynak, mint a többségi pártnak is kötelessége, hogy az illető képviselő ur által indítványozott Éapirendi indítványt lojálisán elfogadja. Ezt az esetet, ezt a napirendi indítványt azonban nem sorozom ezen, a többség és a kormáiry által is respektálandó napirendi indítványok közé. (Szakács Andor : De az Örffyét annak tartották !) Én közjogi érdeknek tartom azt, — és a parlamentig kisebbségi pártok érdekének is — hogy ez a kérdés rendes, törvényszerű fórumától, a bíráló-bizottságtól el ne vonassék. Épen a parlamenti kisebbség érdekében áll, hogy megtartassanak azok az eljárási szabályok, amelyeknek alapján a szóban levő választási eljárás megindittatott. A dolog rendezését az ellenzék szempontjából nem tudnám máskép megoldhatónak tartani, csak ugy, ha a kormány az érvényben levő választási rendeletet egy pótrendelettel egészítené ki. Ez azonban lehetetlen, mert egy és ugyanazon ügyet kétféle eljárás szerint lefolytatni képtelenség volna és jogi szempontból is lehetetlen, veszedelmes precedenst jelentene. A többségi párt egyáltalában nem akarja azt, hogy amennyiben ennél az eljárásnál szabálytalanság történt, itt hozandó határozatával ezt a szabálytalanságot szankcionálja. A mi pártunknak az az álláspontja, (Rothenstein Mór : Az uj házszabályok !) hogy amennyiben ennél az eljárásnál szabálytalanság történt, és ez a választás petícióval megtámadtatnék, (Szakács Andor: Az nehéz és igen költséges dolog !), a megtámadott választás mielőbb a bírálóbizottsághoz-kerüljön, hogy az a rendelet szerint ezzel a kérdéssel mielőbb foglalkozzék. (Esztergályos János : 1932-ben !) Ennek kijelentésével indítványozom, hogy méltóztassék az elnök ur napirendi indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? - Petrovics György jegyző: Horváth Zoltán! Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés! (Barthos Andor: Halljuk a bombát!) T. képviselőtársam, tartsa meg magának a megjegyzéseit. (Zaj. —