Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

466 A nemzetgyűlés 343. ülése 1924. ságnak, bogy Nagyatádon szabálytalanságok történtek.« (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Amikor az igazságügy minister ur tegnapi nyilatkozatát a Ház előtt méltóztatott megtenni, akkor ugy enyhítette Baross János t. képviselőtársamnak megállapítását, hogy nern az esküjét szegte meg a bíró, hanem tévedett. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ha tévedett! — Felkiáltások jobb felől: Igen, ha tévedett! — Hegymegi-Kiss Pá!: Hát az igazságügyminister ur csak elolvasta már azt a ministertanácsi rendeletet! Tévedett? — Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Még nem ismerjük a hiteles tényállást. — Szilágyi Lajos: Ugy látszik, az Etelközi szövetség még nem foglalkozott a kérdéssel! Még nem tudják! Várnak még a titkos társaság

> döntésére !) Elnök: Még egyszer a kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugalmukat és a csendet megőrizni! (Hedry Lőrinc : Módjukban lesz kifogásolni a mandátumot!) Hedry Lőrinc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Szilágyi Lajos közbeszól.) Szilágyi képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni, (Rakovszky István Hedry Lőrinc felé: A képviselő ur nem ismeri a házszabályokat! — Zaj.) Esztergályos képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! Szakács Andor : A biró ur konstatálja tehát, hogy szabálytalanság nem történt. Azután ismerteti az ajánlások benyújtásának egész történetét, s a következőképen folytatja (olvassa) : »Felülvizsgáltam az iveket, s mindenben a törvényhez igazodva, a Bárány-féle ivekről 500, Javos Antaléból 184, Györekéből pedig 170 aláirást találtam törvénytelennek. Ezután még 12 órát adtunk pótaláirásokra.« (Baross János : Ö maga mondja, hogy 12 órát adott — 24 helyett!) Ö maga megismétli itt azt, ami abban a végzésben van, amely a nemzetgyűlés előtt fekszik. (Baross János: így minden ellenzéki jelöltet ki lehet nullázni! Ki kell nevezni a képviselőket!) Tizenkét óra volt megszabva a pótlásokra, holott a kormány rendelete 24 órát állapit meg. ( Rothenstein Mór : Ezt kellene Genfben elmondani!) Lehetséges, hogy a biró ur figyelmét elkerülte — mint tegnap a minister ur mondotta — ez a pótlólag kiadott rendelkezés. De most, amikor fel van deritve az egész tényállás, (Baross János: Három napja folyton beszélünk róla!) amikor a nemzetgyűlésen már felolvastatott ez a kormányrendelet a pótlási határidő meghosszabbitásáról, már nem mondhatja az a biró, hogy semmi szabálytalanság nem történt. Most már mindenkinek be kell ismernie, hogy igenis, súlyos szabálytalanság és törvénysértés történt, mert ez a biró a 24 órát önhatalmúlag 12 órára csökkentette le. (Kiss Menyhért: És az éjszakától kezdte számítani 1) Ha tehát ennek tudatában mondja a biró ur azt, hogy szabálytalanság nem történt, akkor bennem nem támadhat más impresszió — azt nem mondom, hog3

7 ő határozottan gonosz szándékkal akart eljárni, ezt nem imputálom neki, (Riss Menyhért: Hát milyen szándékkal?) enyhébb feltevéssel kell élnem, — minthogy nincs teljesen beszámítható állapotban. (Kiss Menyhért: Oláhországban választanak igy!) Mi lehet ennek az egész kérdésnek a reparációja? A belügyminister ur tegnap szives volt kijelenteni, hogy ez a dolog nem tartozik ő elé, mert ő a kiküldött választási biztosnak, ennek a bírónak az eljárásába nem avatkozhatik bele. Ez nem is volna kivánatos. (Hedry Lőrinc: Önök sem avatkozhatnak bele! Zaj.) Viszont az igazságügyminister ur is kijelentette, hogy ő sem avatkozhatik bele, mert fontos alkotmányjogi garancia az, hogy birói személy jár el a választások élőévi november 27-én, csütörtökön készítésénél. (Ugy van! a jobboldalon. *• Kiss Menyhért : Szép kis garancia !) Azt is mondotta a minister ur, hogy eljárást sem indíthat még a legsúlyosabb visszaélés esetén sem ellene, csak akkor, amikor már az egész választási eljárás illetékes birósága elé, a nemzetgyűlés biráló-bizottsága elé került és a bírálóbizottság már állást foglalt a mandátum dolgában. (Pesthy Pál igazságügyminister: És ha a peticionálási határidő lejárt! — Hegymegi-Kiss Pál: Hol ez a törvény? — Pesthy Pál igazságügyminister: Ez a dolog természetéből folyik! — Kállay Tamás: A tanácskozásra szánt idő letelt! — Kiss Menyhért: Ez már napirendi vita! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Szakács Andor: Később a minister ur odamódositotta felfogását, hogy még a biráló-bizottság eljárásának befejezése előtt eljárást indíthat a biró ellen, ha súlyos szabálytalanságot követett el. Az a mód, amelyet a többségi oldalon ennek a választási szabálytalanságnak, alkotmánysértésnek a reparációjaként kijelölnek, azért nem helyes és azért nem helytálló, mert a nemzetgyűlés biráló-bizottsága elé a nagyatádi választás csak abban az esetben kerülhet, ha a kerület választópolgárainak tetemes része a választás ellen peticiót nyújt be. Ha a nagyatádi választókerület választóközönsége ilyen peticiót nem nyújt be, akkor a mandátum törvényessége egyáltalában nem kerül érdemleges elbirálás alá; akkor megtörténhetik az, (Szilágyi Lajos : Akkor a bűnös menekül ! És az igazságügyminister ur ezt nem látja!) hogy az egész nemzetgyűlés tudomása szerint^ szabálytalanul, törvénytelenül megválasztott képviselő kerül be a nemzetgyűlésbe, aki résztvesz a nemzetgyűlés tanácskozásain és szavazatával esetleg rendkívül fontos kérdésekben dönt. Az én jogérzetem nem teszi lehetségessé, hogy ehhez az eljáráshoz hozzájáruljak, (Helyeslés balfelöl.) nem teszi lehetségessé, hogy szemet hunyjak efelett az eshetőség felett, annál kevésbé, mert a petieionálás joga maga is olyan zavaros, olyan bizonytalan, (Szilágyi Lajos : Lásd a kismarjai mandátumot, amely engem illetne! — Kiss Menyhért: Pénz kérdése 0 hogy az maga is tisztázást és sürgős szabályozást igényel. A kormány választási rendeletében a petíciókra vonatkozólag az a rendelkezés foglaltatik, hogy a petíció benyújtására a kerület választói közül annyi választó jogosult, mint az ajánlásra jogosultak felerésze. A nagyatádi választókerületben 947 ajánlásra jogosult egyén volt, tehát ennek a 947 választónak a fele, vagyis 474 választó peticionálhat a kormány választójogi rendelete értelmében. Az érvényben levő házszabályok szerint — a régi házszabályok 53. §-a és az uj házszabályoknak, gondolom, átírt 54. §-a ezt határozottan kimondja — a panasz legalább tíz panaszlónak közjegyzőileg vagy járásbiróságilag hitelesített aláírásával vagy kézjegyével kell hogy ellátva legyen. Én azt a kérdést vagyok bátor teljes tisztelettel a ministerelnök úrhoz és az igazságügyminister úrhoz intézni, vájjon a kormány akarata olyan joghatályos, olyan erős-e, hogy a házszabályokat megváltoztathatja ? (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kiss Menyhért : Szuverén ! — Szilágyi Lajos : Bethlen István alatt az is lehetséges ! Minden lehetséges ! — Nánássy Andor : Hála Istennek, csakhogy már egyszer itt tartunk!) Méltóztassanak megmondani, hogy a kormány felfogása szerint a házszabályokat kormányrendelettel lehet-e érvényen kivül helyezni, kormányrendelettel a házszabályokat lehet-e hatálytalanítani? Kérem az igazságügyminister urat. méltóztassék erre nézve jogászi