Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

Á nemzetgyűlés S4oí iilése 1924. ez a cég a magyar fúrásokat elhanyagolja egy másik állammal kötött szerződés miatt. Kérdem: mi a szankciója annak, hogy nem hanyagolja el ezeket a fúrásokat, tehát feltétlenül teljesiti szer­ződési kötelezettségét! Főleg arra akarnók rámu­tatni, hogy az erdélyi földgáz történetéből tudjuk, hogy a régi Nagy-Magyarországnak volt egy nagy kincse, amelyről csak akkor vett tudomást az ország, amikor hébe-hóba felrobbant és bajo­kat okozott, és a földből kapott ezt a nagy erőt, ezt a földgázt nem használták ki akkor, niig ma ellenfeleink, akik elvették ezt a területet tőlünk, nagyszerűen kihasználják. Én tehát csak arra kérném az előadó urat és a kormányt, ne kezeljék ezt a kérdést ugy, hogy lehetővé váljék, hogy ezek a cégek kibújja­nak a kötelezettségek teljesítése alól, és hogy ne ugy kezeltessék ez a kérdés, mint kezeltetett annak idején a sármási földgáz, hogy majd az ilyen természeti kincsre adnak privilégiumokat és monopóliumot, és ezek megint nem lesznek majd kihasználva, mert épen az üzleti szempon­tok nem teszik lehetővé ezeknek a cégeknek, hogy ezt a kérdést Magyarország közgazdasági szempontjából bírálják el, hanem elbirálják a ma­guk felfogása és érdeke szerint. Szorosan kell tehát venni azokat a garanciá­kat, amelyek ezeket a vállalkozókat kötelezik arra, hogy az ország érdekében ezt a kutatást eredményesen folytassák. A szerződést be kell velük tartatni, és szankciót kell keresni arra, hogy a munkák jól végeztessenek. Azt hiszem, hogy a jövő szempontjából e természeti kincsek kihasználása igen nagy fontosságú kérdés, mert hiszen ha ezek jól kihasználtatnak, — amint kell is hogy kihasználtassanak — ez az ország ipará­nak és egész közgazdaságának igen nagy szolgá­latokat tenne. Elnök; Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki nem kivan a vitát bezárom. A pénzügy­in inister kivan szólni. Bud János pénzügyminisler : T. Nemzet­gyűlés ! A magam részéről teljesen osztom azo­kat az érveket, amelyeket Farkas István igen t. képviselőtársam e kérdéssel kapcsolatban felhozott. Azonban nincs semmi ok aggályra, mert hisz oly társasággal állunk szemben, amely már eddig is bebizonyította, hogy kötelezettségének meg kivan felelni. Nekünk igenis az az érdekünk, hogy azokat a természeti kincseket, amelyek nálunk jelen kéznek, megleljük, kihasználjuk és értéke­sítsük. Ezzel kapcsolatban csak azt akarom rövi­den jelezni, hogy a pénzügyi kormányzat nem is akar megállani ennél az egyszerű kérdésnél, hanem tovább akar menni, és kutatni akar minden olyan természeti kincs után, amely az országban talál­ható. Egy határozott bányászati programmot akarunk felállitani a tekintetben, hogy mentül függetlenebbek legyünk a külföldtől, amennyire ezt az eshetőségek megengedik. A magam részé­ről ebben a konkrét kérdésben megígérhetem, — hiszen a kormánynak megvan a módja rá, maga is részesedik a társaságban, ott vannak a szakem­berei, megvan az ellenőrzési joga — mindent el fogunk követni abban az irányban, hogy tényleg nem egyszerű üzleti érdekek, hanem az ország és nemzet nagy gazdasági érdekei érvényesül­jenek. Tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfo­gadását. (Élénk helyeslés). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Farkas István t. képviselőtársam megjegyzéseire vonatkozóan csak néhány rövid szóval kívánok reflektálni. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy már az előző szerződést — ha vissza méltóztatnak emlékezni a múlt nemzetgyűlés üléseire, amikor ëzt a szerződést tárgyaltuk — erősen támadta NAPLÓ XXVII. évi november 27-én, csütörtökön. 463 egyik képviselőtársunk, aki azt mondotta, hogy a Standard Oil Company és más nagyobb cégek is jelentkeztek Magyarország természeti kincsei­nek a felkutatására. Az akkor felszólaló igen t. képviselőtársam azt állította, hogy épen a Stan­dard Oil Company volt az, amely Magyarorszá­gon a D'Arcy-cégnél sokkal kedvezőbb engedmé­nyekkel is szívesen vállalna kutatást, és ime be­láthattuk az előbbi beszédemben említett cseh­országi és horvátországi példából, hogy ez a cég volt az, amely vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Ami pedig a szerződés pontos betartását illeti, megnyugtathatom a t. képviselőtársamat, mivel már a régi szerződés értelmében is^ az eddig végzett fúrásokhoz a magyar kormány delegálta vezetőnek egyik legkiválóbb szakembe­rét, Böhm Ferenc ministeri tanácsos urat, aki nemcsak a magyar, de az angol szakkörök teljes elismerését vívta ki és aki ezeket a munkálato­kat a legnagyobb szakértelemmel vezette is. Most pedig annál nagyobb megnyugvással lehetünk az iránt, hogy szakszerűen és a magyar érdekek szem előtt tartásával fog a munka folyni, ameny­nyiben most már a magyar kincstár a maga részéről anyagi tekintetben is érdekelve lesz a munkálatokban és mint érdekelt fél szakközegei­nek szerződésben biztosította a munkálatokban való vezetést. Nézetem szerint ennek a szerződésnek elfoga­dásával nagy közgazdasági jelentőségű ténykedést végez a magyar kormány, és hogyha reményeink beválnak, ha földgázt vagy olajat találunk, ez a magyar közgazdasági életnek olyan fellendü­lését fogja maga után vonni, amelyre a mi szeren­csétlen helyzetünkben a legégetőbb szükség volna. (Helyeslés.) Élnek: Szólásjoga senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzet­gyűlést: méltóztatik-e a pénzügyminister urnák most letárgyalt jelentését tudomásul venni és neki a jelentésben kért felhatalmazást megadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a pénzügyminister urnák most letárgyalt jelen­tését tudomásul veszi és neki az abban kért fel­hatalmazást megadja. Napirend szerint következik a trianoni béke­szerződés 13. része 321. cikkének módosításáról a külügyministerurtörvényjavasIata.(Iroiri.383,526). Mielőtt az előadó urnák a szót megadnám, jelentem a t. A T emzetgyülésnek, hogy a külügy­minister ur a házszabályok 214. §-a alapján Moldoványi Sándor ministeri tanácsost mint ministeri megbízottat jelentette be, aki tehát e minőségében vesz részt a törvényjavaslatnak tárgyalásán, amelynek során a szükséges felvilá­gosításokat meg fogja adni. Tudomásul vétetik. Az előadó urat illeti a szó. Lukács György előadó: T. Nemzetgyűlés! A külügyi bizottság betegség által akadályozott előadója helyett leszek bátor elfogadásra ajánlani a külügyi bizottság nevében ezt a 383. számú tör­vényja vaslatot. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az úgynevezett békeszerződés azon határoz­mányain kivül, amelyek Magyarország és volt ellenségei között való viszonylatokat rendezik, még idegen matériát is tartalmaz, mert a világ mostani hatalmasságai akképen intézkedtek, hogy a középeurópai hatalmakkal kötött békeszerződé­sek elejére beiktatták a Nemzetek Szövetségének alapokmányát, az úgynevezett paktumot, a vé­gére pedig beiktatták a Nemzetek Szövetségének kezdeményezésére létesült Nemzetközi Munkaügyi Szervezetre vonatkozó határozmányokat. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom