Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

452 A nemzetgyűlés 343. ülése 1924. azokat, akik ott diplomát szereznek, erre nézve mégis azt kell mondanom, hogy ez szintén csak a viszonosság alapján birálható el és ez a kérdés nagyon meggondolandó volna épen abból a néző­szögből, amelyből az én t. képviselőtársaim fel­szólaltak. Tudjuk ugyanis azt, hogy a magyar egyetemeken tulprodukció van. El tudjuk-e he­lyezni mindazokat a szellemi proletárokat, akik ezeken az egyetemeken diplomát szereznek — a mi területünkön nagy kérdés. Nekünk oda kell törekednünk, hogy ezek az ifjak el tudjanak jutni a megszállott területekre is. Ezt azonban máskép nem tudjuk megcsinálni, csak a viszonosság alap­ján, ha mi a magunk részéről is hasonló meg­értést tanusitunk azokkal az egyetemekkel szem­ben, amelyeknek kulturfokát a magunkéval egyen­lőnek elfogadjuk. Ezért vagyok én ellensége an­nak, hogy egyénileg, kétes értékű politikai szem­pontokból Ítéljük meg az egyetemi diplomák ér­vényességét. Nagyon meg volnék nyugodva, ha a minister ur azokat az általános szempontokat világosítaná meg, melyek őt a nosztrifikálás kér­désében vezetik és előre elhárítaná már annak lehetőségét is, hogy ez a nemzeti szempotból is nagyfontosságú kérdés azok szerint a kicsinyes szempontok szerint fog vizsgáltatni, ami a hazai egyetemeken való felvételeknél érvényesül. (Kiss Menyhért : Nem érvényesülnek kicsinyes szem­pontok !) Igen t. képviselő ur, ebben a tekintetben én a magam részéről súlyos aggályt táplálok és táp­láltam kezdettől fogva a múltban is, hogy mi csináljunk megkülönböztetéseket magyar állam­polgárok tanulási lehetősége tekintetében. Ezzel tesszük lehetővé, amire a t. képviselő ur előbb utalt, hogy az elszakadt területen működő egye­temek ugyanezzel a fegyverrel fognak ellenünk harcolni, és akkor hiába fogunk menni a népszö­vetség, a kulturvilág Ítélőszéke elé, mert azt fog­ják hirdetni, hogy ők sem dolgoznak más fegy­verrel, mint amilyen példát nekik mutattunk. (Kiss Menyhért : Csak elhelyezni az ifjakat !) Az azután más kérdés, hogy el tudjuk-e helyezni az ifjakat. Azért kell olyan kultúrpolitikát kö­vetni, amely nem zárja el a lehetőséget ezeknek az ifjaknak más területen, más környezetben való boldogulása tekintetében, hanem olyant, amely a megértés és a kulturközösségbe való bekapcsolódás révén módot nyújt az itt szerzett egyetemi dip­lomáknak külföldön való érvényesítésére. A ma­gam részéről nagyon kérem az igen t. minister urat, hogy méltóztassék azokat a szempontokat vázolni, amelyeket a nosztrifikálás tekintetében követni akar. Nagyon kérem továbbá arra is, hogy ne méltóztassék ebben a súlyos kérdésben a felelősséget megosztani a vizsgáló-bizottságok elnökeivel. Egyöntetű eljárást kívánok, ebben megegyezek Wolff t. képviselő úrral, de helyes nemzeti szempontokból kiindulólag- olyat, ami egyenlő elbánást biztosit nemzetiség- és felekezetre való tekintet nélkül mindenki számára. Elnök: Van-e még valaki feliratkozva! Petrovics György jegyző: Senki sincs! Elnök: Szólni senki sem kivan, igy a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Petrovácz Gyula előadó: Pár szóval válaszolni akarok Rothenstein képviselő urnák arra az in­dítványára, hogy ez a szakasz a javaslatból töröl­tessék. A képviselő ur ezt a teljesen politikamen­tes szakaszt szégyenfoltnak és reakciónak nevezte, azt hiszem, a szakasz teijes félreértésével és azt kívánja, hogy ezt a szakaszt, amely a nosztriíi­kálást szabályozza, teljesen töröljék a törvény­javaslatból. Ha ezt a szakaszt a törvényjavaslat­ból teljesen törölnénk, azt érnénk el vele, hogy egyetemi tanári diplomák nosztrifikálására vo­natkozólag semmi néven nevezendő intézkedés nem évi november 27-én, csMőrWköii. történnék, mert hiszen ez az előző tanárkepesito törvénynek szakaszait hatályon kivül helyezné, s ha ebben a nosztrifikálásra vonatkozólag semmi­nemű intézkedés nem történnék, akkor az követ­keznék, hogy magyar egyetemeken külföldi diplo­mát nosztrifikálni egyáltalában nem lehet. (Ellen­mondások a baloldalon.) Ez viszont azt eredmé­nyezné, hogy külföldön nem lehetne nosztrifikál­tatni egy magyar egyetemen szerzett diplomát, mert hiszen a kölcsönösség elvének fenn kell állania. (Kiss Menyhért: Az utódállamok nem respektálják!) Ha a képviselő ur azt indítványozta volna, hogy ez a szakasz valami módon módosittassók az ő tendenciája szerint, megértettem volna, de hogy teljesen intézkedés nélkül maradjon ebben a törvényben a külföldi egyetemi diplomák hono­sításának ügye, ezt elfogadni nem lehet s épen azért mély tisztelettel kérem, hogy Rothenstein Mór képviselő indítványát ne méltóztassék el­fogadni. Elnök: A kultuszminister ur kivan nyilat­kozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Rassay Károly igen t. barátomnak mint jogásznak töké­letesen igaza van abban, hogy az a körülmény egymagában, hogy a 17. § egy olyan törvényja­vaslatban foglaltatik, amely a középiskolai taná­rok képzéséről és képesítéséről szól, azzal a követ­kezménnyel jár, hogy ez csak ennek a foglalko­zási körnek keretéibe eső diplomák nosztrifikálá­sára vonatkozik. Hogy azonban e téren semmiféle kétely fel ne merülhessen, hajlandó vagyok — amint majd a végén be is adom módosításomat — egy sza­bafositáshoz hozzájárulni. Abban is tökéletesen igaza van Wolff Károly igen t. képviselő urnák, hogy ministeri rendelettel bizonyos szabályokat cél­szerűbb kimondani. Nagyon nehéz azonban itt a kellő határvonalat megtalálni. Azt hiszem, hogy disztingválni kell a nosztrifikálás általános előfel­tételei között, amelyeket igenis egy ministeri rendeleletben, jogszabályban össze lehet foglalni. Azonban, amint Rassay igen t. képviselő ur is rámutatott, az életnek olyan sokszerüségével, tar­kaságával állunk szemben, amelyet viszont jog­szabályban kondenzálni nem lehet. Először is itt vannak az egyetemeken a dok­torátusnak legkülönbözőbb kulturértékei. De még ugyanazon egyetemeken szerzett doktorátusok is a legkülönbözőbbek lehetnek, részben a tárgyak csoportosítása miatt is. Vegyük például, hogy nálunk fennáll egy kánonjogi doktorátus. Lehet ezt a kánonjogi doktorátust — mondjuk — a magyar jogi doktorátussal azonosítani? És azután, ismétlem, tényleg egy olyan tarkasággal állunk szemben, amelyet át sem tudunk tekinteni. Ezek a dolgok gyorsan változnak a külföldön is. Én azt hiszem, hogy egyrészt tényleg le lehet rögzi­teni ministeri rendeletben. Ezek lennének a nosztrifikálás általános előfeltételei, viszont azon­ban bizonyos kérdéseknek elbírálását az eset ter­mészete szerint kell megejteni. Épen ezért ezek­nek a vizsgáló bizottságoknak elnökei javaslatot tesznek, ami egy votum konzultativum és azután a ministernek kellene határoznia. A határozat jogát a felelős minister kezéből kivenni nem lehet különféle okokból. Itt vannak a tekintetek abból a szempontból, hogy a szukcessziós államokba el lehessen menni magyar doktorátussal. Itt vannak a tekintetek abból a szempontból, hogy szukcessziós államok­ban szerzett diplomákkal ide lehessen jönni. Itt vannak a tekintetek abból a szempontból, hogy magyar mérnökök például kimehessenek a nyu­gati külföldre, ahol mint például Olaszországban az amerikai építkezéseknél, nagy becsületet sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom