Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-342

440 A nemzetgyűlés 342. ülése 1924. évi november hó 26-án, szerdán. lóztassék megengedni nekem — mivel inter­pelláló képviselőtársaim nincsenek jelen s én a demokrata ellenzéki blokk nevében szólalok fel —, hogy interpellációmat az összkormány­hoz is intézhessem. (Olvassa): „1. Hajlandó-e az igazságügyminister ur fel­ügyeleti jogánál fogva a nagyatádi kerület vá­lasztási biztosa ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendelni? 2. Hajlandó-e a kormány gondoskodni a választási biztos által elkövetett törvénytelen eljárás orvoslásáról?" (Helyeslés a bal- ' és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kor­mánynak. , Az igazságügyminister ur kivan nyilat­kozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Kérem a t. Nemzetg-yülés hozzájáru­lását, hogy Pakots József képviselő ur .inter­pellációjára válaszomat nyomban megadhas­sam. (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy mindazokról a tényekről és dolgokról, amelyek a nagyatádi jelölés és választási előcsatározások körül tör­téntek, a kormánynak tudomása nem volt, a kormány ezeknek irányitásába, alakitásába bele nem folyt és semmiféle kisérleti baliónt sem szándékozik a kormány felereszteni. (Nagy Ernő: Tudjuk mi a kötelességünket! — Zaj.) Elnök: Kérem, Nagy Ernő képviselő ur­nák e pillanatban az a kötelessége, hogy csendben hallgasson. (Élénk derültség.) Pesthy Pál igazságügyminister: Ki kell jelentenem* azt is, hogy a való tiszta tényállás­sal ma sem vagyok tisztában; én csak azok­kal az adatokkal vagyok kénytelen számolni, fogom isimertetni' az igen 1. Nemzetgyűléssel elé tárt. Ezeket az adatokat birálat alá véve, fogom ismertetni az igen t. nemzetgyűléssel azt a jogállapotot és azt a jogi helyzetet, ame­lyet a rendeletek ebben a kérdésben előirnak, meg fogom mondani és ki fogom fejteni azt is, hogy az esetleg feltehető, de meg nem en­gedett sérelmek tekintetében miben látom az orvoslást. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A választási eljárást a 2200/1922. M. E. számú rendelet szabályozza és annak 60-ik §-a értelmében a képviselőválasztást jelölésnek kell megelőznie, a jelölés pedig történik aján­lás által. Ugyanitt vannak szabályozva az ajánlás feltételei és szabályai is, és ebben a szakaszban igenis ki van mondva, hogy min­den választó és minden ajánló csak egy ajánló­iven szerepelhet s ha az ajánló több ajánlási ivén szerepel, az az ajánlat ezen is, azon is, szóval valamennyi ajánlóiven semmis. Hogy ez valóban megtörtént-e Nagyatádon — amint előrebocsátottam —. nem tudom, a tényállás lisztázva nincs. A képviselőjelölésre vonatkozó ajánlat el­fogadását pedig a 2733/1922. számú ministerel­nöki rendelet szabályozza. Ennek 1. §-a akként rendelkezik, hogy választási biztos a választás napját megelőző nyolcadik napon reggel kilenc órától délután egy óráig tartozik a választási helyiségben tartózkodni és az ajánlatokat el­fogadni, a beérkezés sorrendjében az ajánlato­kat tárgyalás alá venni ós az ezt követő napon déli 12 óráig tartozik az ajánlatok elfogadása vagy visszautasítása tárgyában határozatot hozni. Az ajánlatok pótlására való vissza dásá­nak ideje ebben a rendeletben 12 órában van meghatározva. Ezt követte a 4159/1922. minis­terelnöki számú rendelet, amely az ajánlat el­fogadási idejét 24 órára tolta ki, és kitolta egy­ben 12 óráról 24 órára azt a záros határidőt is, amely alatt a pótlásra kiadott ajánlási ivek vis&zaadandók. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A helyzet tehát ma már az, hogy ugy az ajánlati idő, mint a pótlási idő 12 órával meg­hosszabittatván, összesen 48 óra az az idő, amely igy a nyolcadik napot követő déli egy órától kezdve a pótlásra rendelkezésre áll. Itt tartozom egyet előrebocsátani, nevezetesen azt, hogy "ez a 4159. száma rendelet a Kendeletek Tárában közzétéve nem lett, ez csak a hivata­los lapban jelent meg. (Hegymegi-Kiss Pál: Ez a belügyministeri um mulasztása! — Vár­nai Dániel: Megjelent a Belügyi Közlönyben is !) Erre nem akarok semmit alapitani, ezt egyszerűen csak konstatálom. Ez a biró az ő tévedését talán ezzel fogja menteni (Szakács Andor: Dezavuálja önmagát!) — tessék be­várni a mondat igét —, én azonban ezt a téve­dést a rendelet? aem közlésével menthetőnek nem látom. (Helyeslés a baloldalon.) Amennyiben már most az ajánlásra vonat­kozó rendelkezést a választási biztos figyelmen kivül hagyta, vagy megsértette volna (Hall­juk ! Halljuk !), az a kérdés, hogy minő orvos­lási lehetőség áll fenn ezzel szemben ? (Hall­jak ! Halljuk ! a baloldalon.) Ebben az irány­ban rendelkezik a házszabályok 71. §-ának d) pontja, de rendelkezik ebben a kérdésben a Curiai bíráskodásról szóló, ma ugyan nem ha­tályos, de a bírálóbizottságok tagjai által el­ismert és a joghasonszerüség alapján alkalma­zott törvény is. Felolvasom ennek a törvény­nek azt a rendelkezését, amely szinte kifejezet­ten erre az esetre szól, ekként (olvassa) : „Ha a választási elnök az ajánlatok átvételére és visszaadására, vagy a jelölések elfogadására és visszautasítására vonatkozó szabályok meg­szegésével megakadályozta olyan egyén tör­vényszerű jelölését, aki a törvény értelmében megválasztható volt, vagy a választást törvé­nyes jelölt mellőzésével tartotta meg, az 1915. évi XVII. te. 3. §-a 3. pontja alapján ér­vénytelen a választás és megtámadható". A házszabályok 71. §-a és a joghasonszerüség sze­rint alkalmazandó Curiai bíráskodásról szóló törvény ezeknek a választási sérelmeknek or­voslását egy külön biróságnak, a nemzetgyű­lés birálóbizottságának a kezébe tette le. Nem áll módunkban — és nem áll a kormánynak sem módjában anélkül, hogy súlyos alkot­mányjogi sérelmet ne követne el — a házszabá­lyoknak és a törvénynek ezt a rendelkezését tigyel men kivül hagyva, eljárni és intézkedést tenni. (Szakács Andor: Tarpári másként csi­nálták! — Nagy Ernő: Ott egyszerű volt a módszer ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Zsirkayt akarták behozni.) Véleményem szerint ennek a kérdésnek a levezetése, elintézése csak ezen az utón lehetséges. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A rendes birói hatáskörben kell ezt elintézni, mert, amint már mondottam, ez alkotmányjogi biztositék, és ha mi, illetőleg a nemzetgyűlés, külön rendelkezést statuálunk és inaugurá­lunk, akkor alkotmányunknak olyan sérelmét okozzuk és alapját olyan mélyen renditjük meg, hogy itt alkotmányos életről a toyábbi időket tekintve szólni sem lehet. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! «Azt kérdezi a t. képviselő ur, vájjon hajlandó vagyok-e a törvénysértést etkö_yetett biró ellen a fegyelmi eljárást elrendelni ? Igenis, hajlandó vagyok, ha ez megállapíttatik, azt azonban ne móltóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom