Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-342
A nemzetgyűlés 342. ülése 1924. évi november hó 26-án, szerdán. 433 azokat, a magángazdaság] érdekeket szolgálja, melyeknek szolgálatára a tőzsde hivatva van. Azért mondom ezt, hogy mindenki legyen tisztában azzal, hogy az állam e célra nem hozott áldozatokat, hanem a magángazdaságot köteleztük erre az áldozatra és a magángazdaság meg is felelt ennek a kötelezettségnek. Ennek folyománya volt azután az, hogy azóta az értékpapírpiacon nyugodtabb helvzet jelentkezik, azóta határozott javulás jelei mutatkoznak. Anélkül, hogy határozott összeget tudnék mondani, megjegyzem, hogy ennek az összegnek csak egy töredékét, egész kis részét kellett az intervenció érdekében felhasználnunk. Én is ugy érzem azonban, hogy valóban nem volna helyes csupán ennél az egy intézkedésnél megállannnk. Nekünk minden olyan intézkedést meg kell tennünk, amely alkalmas a tőzsdei helyzet megjavítására és' egészségessé tételére. Nehogy félreértsen valaki, nem az a célunk, hogy indokolatlan hosszokat, vagy más hasonló irányzatot idézzünk elő: semmi más befolyást e téren nem kivánunk gyakorolni, mint olyan irányút, mely olyan árfolyamalakulást eredményezzen, amely megfeleljen egyrészt a papirok belső értékének, másrészt a tulajdonost tisztességes tőkeértékhez juttassa. Ebből a szempontból a t. képviselő ür több olyan intézkedés megtételét kivánja, mely adminisztratív természetű és amely a tőzsde életébe való belenyúlást jelent. Mint méltóztatnak tudni, a tőzsde autonóm testület. Én általában azt tartom, hogy az állami beavakozást minden vonalon a minimumra kell csökkenteni. Elég tanúságot meríthetünk abból, hogy az utóbbi években az állam részéről a gazdasági életbe történt belenyúlás sokkal több kárt okozott, mint hasznot. (Zsilinszky Endre: Mert nem volt elém erélyes! — Szilágyi Lajos: Nag'von lesújtó kritika!) Ez a belenyúlás mindenütt ugyanazt a káros eredményt váltotta ki. Nem tudnak mutatni az urak egy országot sem, ahol, ha az állami beavatkozás tekintetébei) túlmentek a határon, ezáltal valami kis eredményt értek volna el. A tőzsde helyzete szempontjából azon az állásponton vagyok, hogy azok a körmányközegek, amelyeknek alszervezetében. Ez természetesem nem jelenti azt, azt, hogv a körmányközegek, amelyeknek alkalmuk és módjuk van a tőzsdére bizonyos befolyást érvényesiteni, azt ne érvényesítsék. Én mái- más alkalommal is, körülbelül egy évvel ezelőtt a gabonapiac alakulása szempontjából érvén yesitettem ilyen befolyást, mely arra irányult, hos'y a tőzsdén belül olyan adminisztráció folyjék, amely megfelel a helyes gazdasági Dolitikának. (Beck Lajos: A kormánybiztosnak kell erélyesebb kézzel működnie!) Igen helyesen méltóztatott mondani t. képviselőtársam, e. tekintetben feladat hárul a kormánybiztosra. Meg kell azonban egészen őszintén miondanom azt is, hogy a tőzsde vezetősége megfelel hivatásának és nem ie*en szokta józan, helyes intézkedések megvalósítását akadályozni. E tekintetben két dolgot kér az igent.képviselő ur, elsősorban a tőzsdetagság visszaható erővel való revízióját. Én mindenféle visszaható erővel való rendelkezést nagyon veszélyesnek tartok. De igenis azt vélem, hogyha helyesebb politika fog a tőzsdehelyzet körül kialakulni, a tőzsdének magának első szerene és hivatása lesz annak meerakadályozása, hogy boldog-boldogtalan a tőzsdére menjen, olyanok is, akiknek nincs meg a kellő szakértelmük, a kellő képzettségük és akik végeredményben csak áldozatok lesznek, Azt hiszem azonban, hogy ma a tőzsde iránt való érdeklődés is nagyon megcsappant. Addig, amig a tőzsdén nagy konjunktúráról lehetett szó, tényleg csak ugy tódultak az emberek a tőzsdére, minden befolyást igénybe vettek, hogy ott felvétessenek; ma ellenben az az érzésem, hogy a legtöbb ember nem szívesen megy oda, hanem egészen más utón keresi gazdasági boldogulását. (Beck Lajos: Nagy számban töröltetik magukat!) Felfogásom az, hogy magának a tőzsdének kell megtennie azt az intézkedést olyan irányú korlátozás tekintetében, amely megfeleljen a tőzsde helyes üzleti vitelének és üzleti menetének. Méltóztatott emliteni az igen t. képviselő urnák az egyezményes tagokat is. Ami az egyezményes tagokat illeti, tény, hogy ezen a címen külön csoport alakult ki a tőzsdén. Ezeknek túlnyomó része a hites alkuszok szerepét volna hivatva betölteni. Arról lehetne gondolkozni, hogy ne állitsuk-e vissza a hites alkuszok intézményét, a mai időt azonban nem tartom alkalmasnak ilyen radikális intézkedés megtételére. Meg kell várni, hogy nyugodtabb gazdasági és tőzsdei élet fejlődjék ki, akkor lehet majd, szerintem, az egész tőzsdereformmal mélyebben és behatóbban foglalkozni, és a felvetett kérdéseket megoldani. A magam' részéről már intézkedtem ebben a tekintetben; kérdést intéztem a tőzsdetanácshoz ebben az irányban, amely kilátásba is helyezte, hogy teljes mértékben eleget fog tenni kérelmemnek. A tőzsde nem lehet exclusiv társaság, nem lehet olyan társaság, amelybe belejutni másoknak nem szabad, nem lehet olyan társaság, amely úgyszólván egyedül monopolizálja a tőzsdei _ helyzetet. Erre nézve igen megnyugtató kijelentést tudok tenni, de ezúttal további rendelkezés foganatba vételét kilátásba helyezni nem tudom. Ami a felvetett adminisztratív természetű kérdéseket illeti, ezeket tartom azután olyanoknak, amelyek komolyan számba jöhetnek a tőzsdei helyzet meg'javitása szempontjából. Felvetette a képviselő ur az adórendszer kérdését és ennek alapján az osztalékpolitika kérdését. Bár ezekkel a kérdésekkel budget-beszédemben kivánok majd foglalkozni, már most leszögezem, hogy a legfontosabb feladatnak tartom azt, hogy helyes, egészséges és okos osztalékpolitika fejlődhessék ki. (Helyeslés.) Enélkül tulajdoliképen nem is lehet állandóan egészséges tőzsdei helyzetet teremteni. Igenis, tudnia kell ebben az országban mindenkinek, hogy a tőkeképződés, amelynek szükségességét már annyiszor hangoztattam, igenis lehetséges és hogy nem lehet jelszavak alapján a tőke ellen harcolni. Viszont a kormánynak és mindenki nek, aki vezető és felelősségteljes állásban van, megvan az a kötelessége is, hogy a kilengéseket és visszaéléseket megakadályozza. Az egészséges alap, amely különösen a részvénypolitika nézőpontjából fontos, a helyes osztalékpolitika. Ez 1 a kérdés természetszerűleg több intézkedést igényel, az intézkedéseknek egész hoszszu sorozatát, bizonyos fokig a részvényjog reformját is. Nem kivánok a részletekre kitérni, csak kijelenteni, hogy komolyan és rövid idő alatt kívánjuk ezeket a kérdéseket megoldani. Ami a tőzsdeadó kérdését illeti, ezt is rendszerint tévesen értelmezik és ugy állítják be. mintha a tőzsdeadónál történt engedmények. bizonyos kedvezmények volnának. A tőzsdeadónak más volt a szerepe akkor, amikor meg nem indokolt konjunktúrák fejlődtek ki és NAPLÓ XXY1L úb
