Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-330
r A nemzetgyűlés 330. ülése 1924. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Az állandó katonai bizottságban azonban — és ez a rendszernek egyik legsúlyosabb része — már nemcsak a tanács tagjai vesznek részt, hanem a szomszédállamok képviselői is. Épigy a kutató bizottságokban nemcsak a tanácsban helyet foglaló államok szakértői, hanem a szomszédállamok szakértői is részt vesznek. Az egész, rendszer ugy van megalkotva, hogy minden ország külön kutató bizottsága az érdekelt államok szakértőiből alakul. Az állandó tanácsadó bizottság összeállít egy szakértőkből álló listát, melyben minden országra vonatkozólag kvalifikált szakértők foglaltatnak. Ebből az általános listából azután esetenként az állandó tanácsadó bizottság- javaslatára a Népszövetség tanácsa kijelöli a minden országban aktive működő kutató bizottságokat. Azok a szakaszok, amelyek ezt az uj rendszert magukban foglalják, hangsúlyozzák, hogy minden területre külön kvalifikált szakértőket kell küldeni. Kérdezem, hogy Magyarországra vonatkozóan kik lehetnek ilyen külön kvalifikált szakértőid Lebleu ezredes ur, aki ma a szövetségközi katonai ellenőrző bizottévi november hó 5-én, szerdán. 33 ság helyettes elnöke, bizonyára ilyen kvalifikált szakértő lesz a jövőben, akit bármikor elő lehet venni, aki a mellett, hogy itt nálunk a katonai ellenőrzést már évek óta gyakorolja, a cseh hadseregben is szolgál, tehát a mi viszonyainkat és a kisentente viszonyait igen jól ismeri. Tehát számításba jöhetnek az entente-nak olyan katonai szakértői, akik ilyen módon valamiképen már belekapcsolódtak a mi viszonyainkba, de elsősorban a kisentente szakértői és mint tudom, a kiküldendő uj katonai kutató bizottság már meg is alakult, elsősorban és mindenekelőtt a kisentente szakértőiből. T. Nemzetgyűlés! A Népszövetségtől én és a velem hasonlóan gondolkozó nacionalisták sohasem vártunk sokat. Nem vártuk a Népszövetségtől azt, hogy máról-holnapra megváltoztatjuk a hatalmi viszonyokat, nem vártuk azt, hogy a Népszövetség az államok felett egy olyan hatalmi szervet képviseljen, amely a különböző államokat kényszeríteni is tudja a nemzetközi jog és igazság tényleges hatalmával és súlyával. Mégsem hittük és hihette bárki is azt, hogy a Szövetség, amely annyit hangoztatja a nemzetközi jogot, a méltányosságot és igazságot, ennyire túl fog menni a győztesek hatalmi mámorában megállapított ellenőrzésen és üldözésen és hogy annál ennyire súlyosabb és megalázóbb rendszert fog a nyakunkra ültetni. Ez az állandó és hivatalos kémkedés rendszerét állandósítja. A kémkedés idáig is megvolt Magyarországon épen elegendő mértékben, de nem történt hivatalosan. Most a kémkedés egy hivatalos organizmusával állunk szemben, amellyel szemben abszolúte védtelenek és tehetetlenek vagyunk. T. Nemzetgyűlés! Ez a rendszer Magyarországon magyar állampolgárokból és állandóan itt élő idegen állampolgárokból fogja összeállitani azt a kémhadseregét, amely ezeket az ellenőrző kutató bizottságokat anyaggal, rágalommal, hazugság-gal el fogja látni. A Népszövetség szervezetéről szeretnék még- pár szót mondani, hogy igazoljam azt a felfogásomat, hogy a Népszövetségtől addig, amíg egészen meg nem változik belső beosztása, amig egészen uj alapokra nem helyeződik az egész intézmény, addig a világon mást nem várhatunk, mint a győztes hatalmak hatalmi kiszolgálását. A magyar közvélemény alig tudja azt, hogy a Népszövetség Egyességokmánya milyen világosan és milyen szemérmetlenül kétféle népszövetségi tagságot állapit rneg.^ A Népszövetség egyezményokmányának 1. §-a a következőképen szól (olvassa): „A Nemzetek Szövetségének eredeti tagjai azok az aláiró tag-ok, amelyeket a jelen Eg'yességokmány Függeléke megnevez, valamint az ugyanott megjelölt más Államok közül is azok, amelyek a jelen Egyességokmányhoz fentartás nélkül csatlakoznak. Ez a csatlakozás nyilatkozattal valósul meg, amelyet az Egyességokmány életbelépésétől számitott két hónapon belül kell a Titkársághoz benyújtani. Erről a nyilatkozatról értesíteni kell a Szövetség valamennyi többi tagját". „Bármely állani, dominium vagy gyarmat, amelynek önrendelkezési joga van, s amelyet a Függelék nem nevez meg, a Szövetség tagjává válhatik, ha a közgyűlés kétharmadrésze ehhez hozzájárul, feltéve, hogy az illető állam, dominium vagy gyarmat hathatós biztosítékot nyújt abbeli őszinte szándékáról, hogy a nementente-nak összesen 2395 katonai repülőgépe van. Nagyon jól tudjuk azonban, hogy bármely pillanatban fel tudják szerelni a ma békeszolgálatot teljesítő repülőgépeket is, holott mi ilyenekkel sem rendelkezünk. A kisentente tehát, abban a fölényes katonai helyzetben van velünk szemben, hogy majdnem repülőgépekkel tönkrebombázhatja fővárosunkat és tönkreteheti országunkat anélkül, hogy ezzel szemben mi bármiféle védekezésre képesek volnánk. T. Nemzetgyűlés! Kérdem, hogy ilyen körülmények között mi szükség van Magyarországgal szemben bármely katonai ellenőrzésre? De ha már szükség van katonai ellenőrzésre, ha már ezt a nemzetek szövetsége átvette, mi szükség van egy sokkal megalázóbb és sokkal súlyosabb ellenőrzésre, mint amilyen az eddigi volt? A katonai ellenőrzés uj rendszere három fórumra, három szervre bizza az ellenőrzést: a tanácsra, az állandó tanácsadó bizottságra és a tulaj dónk épe ni végrehajtó szervre, a kutató bizottságokra. Tudomásom szerint annak idején még gróf Apponyi Albert t. képviselőtársain is megjegyezte, hogy ez a katonai ellenőrzés nem súlyosabb, mint volt a régi, mert hiszen tulaj donképen minden a tanács kezében van. Szerintem ez tévedés, mert a tanács csak általánosságban intézkedik, a végrehajtást az állandó tanácsadó bizottság s a bizottságok végzik. A tanács választja az állandó tanácsadó bizottságot, kinevezi a kutató bizottságok elnökeit, jóváhagyja a kutató bizottságok javaslatait, átveszi a kntafn bizottságok jelentéseit, egyáltalában ellenőrzi az eljárást és elrendeli a tényleges kutatást. Az állandó katonai tanácsadó bizottság készíti viszont a javaslatokat, előkészíti az ellenőrzést; tulajdonképen az egész ellenőrzésnek mozgatója és lelke. Átveszi a főtitkártól az egyes ellenőrzés alatt álló országok ellen beérkezett feljelentéseket, azokat feldolgozza és javaslatok formájában a tanács elé juttatja. Minden esztendőben külön ellenőrzési programot, külön kémkedési rendszert csinál- melyet a tanács elé terjeszt és a tanács jóváhagyása alapján végrehajtatja a kutató bizottságokkal. Ezenkívül minden tanácsülés előtt uj javaslatokat tehet a kaíouai ellenőrzés megváltoztatására.
