Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-330
% À nemzetgyűlés 330. ütése 1924, lassú tempóban haladnak. A kiürités körülbelül hat héttel ezelőtt megtörtént, de az építkezés nagyon lassú tempóban halad. A múlt hét óta körülbelül 10—15 munkás dolgozik, 2—3 barakkban. Információm szerint őszesen 24 barakkot akarnak átalakítani, bár 76 barakk áll üresen. Felhívom a mélyen t. népjóléti minister ur, figyelmét arra, hogy amennyiben módjában van és fedezet áll rendelkezésére, nyomban intézkedjék, amennyiben pedig nem volna fedezete, legyen kegyes gondoskodni arról, hogy fedezet álljon rendelkezésére, hogy igy a fedél nélkül maradt lakosságot ezekben az átalakítandó helyiségekben el lehessen helyezni. Azt hiszem, hogy ha most megfelelő munkaerővel hozzáfognak a munkához, ezeket a barakkokat 2 hónapon belül teljes egészükben át lehet alakítani. Ha nehézkesen megy a dolog és ha sok költségbe kerül a családi lakásokká való átalakítás, akkor a kérdést ugy is meg lehet oldani, hogy a barakkok egy részéből legénylakásokat kell csinálni és csak egy részt kellene családi lakásokká átalakítani. Azt hiszem, ezzel a lakáskérdésnek nagy része megoldódnék, Mondom, 76 barakkból 24 barakkot akarnak átalakítani és ez természetesen kevés ahhoz, hogy ez a dolog rendeztessék. Még arra akarom felhívni a népjóléti minister ur figyelmét, méltóztassék gondoskodni, amennyiben módjában van, arról is, hogy az albérlők helyzetén valarniképen segítve legyen, A lakásügyi rendeletben van ugyan rendelkezés, amely azt mondja, hogy a bérlő az albérlőtől csak annyi bért követelhet, a mennyi a kiadott lakásrészre esik, vagyis, hogy világosabban fejezzem ki magamat, ha pl. egy lakás három szobából áll és annak évj. bére 9 millió korona, akkor az albérlőtől egy szobáért csak évi 3 millió koronát követelhet a főbérlő, ha bútort is ad hozzá, 100%-al többet, vagyis évi 6 millió koronát, ha pedig többen laknak a lakásban, akkor a másik lakó után is követelhet még 20%-ot. Ez benne van a rendeletben, de senki sem tartja meg. Arról kellene tehát gondoskodni, hogy ez a rendelet szigorúan betartassák. Igaz ugyan, hogy siilyos helyzetben vannak a főbérlők, de még súlyosabb helyzetben vannak az albérlők, mert ugy tudom, hogy bútorozott szobát havi másfél millió koronán alul alig lehet kapni. De nemcsak a bútorozott szoba ilyen drága, hanem az ágyrajárók is hetenkint 70—80.000, sőt 100.000 koronát fizetnek csak azért, hogy éjjelen át reggelig ágyban feküdhessenek. Teljesen kizsarolják őket. Ezen a téren A^alami módot kell találni az orvoslásra az igen t. népjóléti minister urnák, mert ez az állapot hovatovább teljességgel tarthatatlanná válik. Ezek voltak azok, amiket a népjóléti minister urnák szíves figyelmébe voltam bátor ajánlani és arra kérem, hogy amennyiben módja van, legyen kegyes ezekben a dolgokban intézkedni. Mindezek alapján bátor vagyok a következő interpellációt intézni a népjóléti minister úrhoz (Olvassa): „1. Van-e tudomása a népjóléti minister urnák arról, hogy Budapesten és környékén a munkáscsaládok lakáshiány miatt a mezőkön és a kapualjakban laknak! 2. Van-e tudomása a népjóléti minister urnák arról, hogy a lakások bérbeadásával lakásközvetítő irodák üzletszerűen foglalkoznak és milliókat követelnek azoktól, akiknek lakásokat szereznek? 3. Van-e tudomása a népjóléti minister urnák arról, hogy Kispesten csak azok kapnak évi november hó 5-én, szerdán. lakást, akik dr. Nemes Károly ügyvédnek nagyobb összeget bírnak fizetni 1 4. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy Somogyi-Csizmazia Béla összekötő tiszt a városparancsnokságnál Weidinger Edéné lakását még 1921-ben hamis okmányok alapján elfoglalta és azt a bírósági határozat dacára sem hajlandó jogos tulajdonosának átadni! Az itt felsorolt súlyos bajok orvoslása végett szándékozik-e a minister ur a volt Zitakórház összes barakkjait sürgősen lakásokká átalakíttatni és mily módon kivan a minister ur gondoskodni arról, hogy a 3333/924. sz. a. kiadott lakásrendelet 11. §-ában és a 12. ^ 3. pontjának 5. bekezdésében foglaltak, valamint a 49. § betartassékf Elnök: Az interpelláció kiadatik a népjóléti ministe^ urnák. A minister ur, kivan szólani. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Egész röviden, csak pár megjegyzést kívánok tenni igen t. képviselőtársam interpellációjára, abban a sorrendben, ahogy a kérdések egymásután sorakoznak. Elsősorban azt méltóztatott kérdezni, van-e tudomásom arról, hogy Budapesten, de különösen a környéken munkáscsaládok a lakáshiány miatt a szabadban tartózkodnak. Sajnos, van erről tudomásom. A pontos számot is meg tudom mondani. (Esztergályos János: Hatvanegy!) Több. Budapest területén a reggeli számítás szerint 72-en, részint családok, nagyobb számban, részint pedig magánosan álló egyének tartózkodnak a szabadban. A másik kérdés, van-e tudomásom arról, hogy a bérbeadásnál közvetítő irodák üzletszerűen bizonyos hasznokat próbálnak kizsarolni a lakásigénylőktől. Amikor a most érvényben lévő lakásrendelet tárgyaltatott, emlékszem rá, épen az igeii t. szocialista képviselő urak részvételével meglehetősen éles yjta folyt arról, vájjon a lakásrendeletből kihagyjuk-e a megelőző lakásrendeletben volt büntetőjogi paragrafust, amely a lakással való üzérkedést üldözte. A bizottság akkor az én felvilágosításomra ugy határozott, hogy ez a paragrafus hagyássék ki, ismétlem, a szocialista^ képviselő uraknak a határozathozatalnál is élénk tiltakozása mellett. Az én argumentumom az volt, hogy a lakással való üzérkedés ellen az érvényben volt lakásrendelet paragrafusa tulaj donképen teljesen hatástalan maradt, mert a lakással való üzérkedés meggátlására, illetőleg üldözésére felállított rendőrbiróságot néhány elenyészően csekély számú esetet leszámítva, senki sem vette igénybe. Az üzérkedés ugyanis olymódon történik, hogy azt nem viszik a nyilvánosság elé az érdekeltek, sem a szenvedő fél, sem pedig az, aki nyer; az üzleten. A szenvedő fél, aki fizet, azért nem, mert örül a szegény annak, hogy salami módon mégis lakáshoz jut, a többiek pedig érthetően a saját zsebük érdekében óvakodnak attól, hogy a nyilvánosság elé vigyék a dolgot. így magyaráztam és magyarázom azt a jelenséget, hogy bár nagyon szigorú büntető szankció volt a lakásokkal való uzsorázás ellen, egész Budapest területén, sőt az egész országban jóformán senki sem vette ezt a védelmet igénybe. Ezen az alapon ki is hagytuk ezt a paragrafust, mint teljesen hasznavehetetlent. Ami az irodák működését illeti, megvallom egész őszintén itt, a nagy nyilvánosság előtt, hogy ezek ellen az irodák ellen még a megelőző
